Orbán: Pharaon nincs Magyarországon

Ghaith Pharaonról kérdezte Orbán Viktort az ellenék az azonnali kérdések és válaszok órájában. Azt kérdezték, jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a szaúdi milliárdos üzleti tevékenysége, mire a kormányfő kijelentette, hogy  a "szóban forgó úr" nem tartózkodik Magyarországon és azt is biztosan mondhatja, hogy a magánlakásának szomszédságában lévő ingatlanba senki nem költözött be, ott nem lakik senki, évek óta üresen áll.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője Ghaith Pharaonnal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a férfit az FBI és az Interpol is körözi a többi között terrorizmus finanszírozásának gyanújával. Hozzátette: Pharaon Magyarországon is számos befektetéssel rendelkezik, az elmúlt években a saját magáról elnevezett cégeken keresztül strómanok közreműködésével szert tett számtalan műemléképületre, illetve beköltözött a miniszterelnök tőszomszédságába a Cinege utcába. Szerinte mindez kiderül a nyilvános adatokból, illetve Pintér Sándor belügyminiszter a Cinege utcai ingatlant is Pharaon tulajdonkörébe sorolta - jegyezte meg. 

Közölte, jó lenne, ha nemcsak szegény migránsok ellen, hanem a terrorizmust finanszírozó milliárdosok ellen is hatékonyan lépnének fel. Orbán elmondta, a "szóban forgó úr" nem tartózkodik Magyarországon és azt is biztosan mondhatja, hogy a magánlakásának szomszédságában lévő ingatlanba senki nem költözött be, ott nem lakik senki, évek óta üresen áll. "Akik meg a szomszédomban laknak, nem hasonlítanak semmilyen arab milliárdosra" - fogalmazott.

Orbán szerint a kormány megvizsgálta a szóban forgó személy magyarországi tevékenységét, és arra a következtetésre jutott, hogy a magyar törvényeknek megfelel és nemzetbiztonsági kockázatot nem rejt. Persze, ha azt kérdezi, hogy az amerikaiakra, akik a képviselőt információval ellátják, jelent-e kockázatot, azon érdemes elgondolkozni - jegyezte meg. Azt is firtatta, hogyan lehetséges az, hogy valakit több évtizede köröz az amerikai titkosszolgálat, mégsem sikerül "nyakon csípni". A miniszterelnök azt mondta, az Egyesült Államokban külpolitikai irányváltás van készülőben, ezért arra kérte a képviselőt, "nézzen új gazda után".

Szerző

Elfogadta a Ház a törvényeket, amiket Áder korábban visszadobott

Publikálás dátuma
2016.12.12. 16:45
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. december 12-én. MTI Fotó: Koszticsá
Elfogadta a parlament hétfőn a bérmegállapodást megalapozó, a versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot, amely alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke, és csökkennek a munkáltatói járulékok is.  A Ház elfogadott három olyan törvénymódosítást, illetve törvényt, amiket korábban Áder János visszaküldött a Háznak. Így az egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvényt, a szélerőmű-ellenes törvényt és az egészségügyi csomagot. Törvényt módosítottak továbbá arról, hogy MEKH elnöke rendeletben rögzíthessen bizonyos energiadíjakat.

Csökkennek az adók

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - házszabálytól eltéréssel tárgyalt - előterjesztését 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Ugyanígy a vállalkozói szja is egységesen 9 százalék lesz.

A szociális hozzájárulási adó - és ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás mértékét - 2017-re - a jelenlegi 27-ről - 22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a jogszabály, mint azt a novemberben aláírt, hat évre szóló bérmegállapodásban rögzítette a kormány, valamint a munkaadói és a munkavállalói oldal. Ez azt is tartalmazza: ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok.

Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd.

Változik az építményadó is: 2018. január 1-jétől adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép-védelmi törvény szerinti reklámhordozó - például óriásplakát -, és annak tulajdonosa fizeti meg az adót. A kivetés joga az önkormányzaté, és ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is a település dönt, amelynek összege legfeljebb 12 ezer forint lehet négyzetméterenként.

A fejlesztési adókedvezményeknél arról rendelkeztek, hogy a 2017. január 1-jétől benyújtott kérelmeknél, bejelentéseknél a kedvezmény a beruházás üzembe helyezése utáni - vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb pedig a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe.

Elfogadták, amit Áder visszadobott

Újra elfogadta a parlament hétfőn az egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvényt, amit korábban Áder az Erzsébet térre vonatkozó aggályai miatt visszaküldött a Háznak. A képviselők 128 igen, 34 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett fogadták el az új javaslatot, amely egyebek mellett az Erzsébet tér egyes, még fővárosi tulajdonban lévő részeinek állami kézbe adására vonatkozik.

Az államfő kifogása szerint vagyonátadás nem történhet meg a tulajdonos fővárosi önkormányzat döntésének mellőzésével, ugyanakkor a törvény előkészítése során sem a Fővárosi Közgyűléssel, sem a főpolgármesterrel nem egyeztettek. Emiatt a parlament az átadást december 15-éről 31-ére halasztotta, az üzemeltetési szerződést pedig egy hónappal elcsúsztatva, jövő január végéig kell megkötniük a feleknek.

Az Országgyűlés lényegében változtatás nélkül elfogadta a szélerőművek építését szigorító energetikai tárgyú törvénymódosítást is. A képviselők hétfőn 127 igen és 56 nem szavazattal szavazták meg a kormányzati előterjesztést, amellyel az Országgyűlés szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását.

A változtatást a Ház első ízben október közepén fogadta el, ám Áder azt nem írta alá, kifogásolva, hogy a szabályozás ellehetetleníti a szélerőművek építését. Szerinte a módosítás nem segíti elő a párizsi klímaegyezmény végrehajtását, ellentétben áll az ország megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervével és indokolatlan adminisztratív terheket vezet be.  

Garanciális szabályokkal kiegészítve fogadta el az Országgyűlés kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosítását. A törvény kimondja, hogy visszavonják a működési engedélyét annak a gyógyszertárnak, amelynek megszűnik a társadalombiztosítási ártámogatási szerződése.

A köztársasági elnök a gyógyszertárak ellenőrzését érintő passzust sérelmezte, amely szerint az ellenőrző szerv bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos vagy az ott tartózkodók akarata ellenére beléphet, lezárt helyiséget felnyithat. Áder János úgy értékelte, ezen előírás széles körű, az állampolgárok alaptörvényben foglalt jogait is érintő jogosítványokat ad az egészségügyi államigazgatási szervnek, ugyanakkor nem tartalmaz garanciákat arra, hogy az alkalmas a cél elérésére és azzal arányos is. A Ház ezért úgy módosított - az eredetileg november közepén az emberi erőforrások miniszterének előterjesztésére elfogadott - jogszabálycsomagon, hogy a gyógyszertárak ilyen jellegű ellenőrzése csak ügyészi jóváhagyás esetén történhet meg.

A Ház 149 igen, 29 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett lehetőséget teremtett arra, hogy az országos tisztifőorvos közvetlen, országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendeljen el. Ezt egy esetleges járványveszély kockázatainak minimálisra csökkentésével és a hazai járványügyi biztonság változatlan fenntartásával indokolták.

Szabad kezet kapott a MEKH elnöke

Az Országgyűlés törvényt módosított, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke rendeletben rögzíthessen bizonyos energiadíjakat. Az előterjesztők, a fideszes Németh Szilárd és Galambos Dénes szerint a rezsicsökkentések eredményeinek megőrzése érdekében indokolt, hogy a MEKH december 31. után is megállapítsa - rendeletben - az árhatósági jogkörébe tartozó egyes villamosenergia- és földgázdíjakat. A kétharmados passzust is tartalmazó indítványukat, amely három - a villamos energiáról, a földgázellátásról és a MEKH-ről szóló - törvényt módosított, 152 igen szavazattal, 39 nem ellenében fogadta el a Ház.  A rendeleteket első alkalommal a 2017. január 1-jétől alkalmazandó díjak mértékének megállapítása során kell alkalmazni, a már kiadott határozatok pedig nem lépnek hatályba.

Orbán: Pharaon nincs Magyarországon
Ghaith Pharaonról kérdezte Orbán Viktort az ellenék az azonnali kérdések és válaszok órájában. Azt kérdezték, jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a szaúdi milliárdos üzleti tevékenysége, mire a kormányfő kijelentette, hogy  a "szóban forgó úr" nem tartózkodik Magyarországon és azt is biztosan mondhatja, hogy a magánlakásának szomszédságában lévő ingatlanba senki nem költözött be, ott nem lakik senki, évek óta üresen áll.  "Akik meg a szomszédomban laknak, nem hasonlítanak semmilyen arab milliárdosra" - fogalmazott. Orbán teljes válaszát ide kattintva olvashatja!

Szerző

Pharaon politikai utasításra lépett be Magyarországra?

A Demokratikus Koalíció azt valószínűsíti, hogy nem egy szakmai hiba miatt, hanem feltehetően politikai utasításra léphetett be Magyarországra az Interpol és az FBI által is körözött Ghaith Pharaon. 

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján arra hivatkozott, hogy a nap folyamán találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki mutatott neki egy, a szaúdi férfiról szóló, nyilvános és titkos "dokumentumokból álló, aktának nevezett irathalmazt". Hozzátette, hogy Ghaith Pharaon 2014 végén egy normál és egy üzleti vízumot is kapott, majd később tartózkodási engedélyhez is jutott, annak ellenére, hogy 2015 elején a magyar hatóságok pontosan ismerték a férfi korábbi tevékenységét.

A DK alelnöke kitért rá, hogy nemcsak Jordánia tiszteletbeli budapesti konzulja játszott szerepet abban, hogy Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyhez jusson, de testvére, az ammáni Magyar Kereskedőház vezetője is. Hozzátette, hogy rajtuk kívül az akkori ammani magyar nagykövet is ajánlást írt a szaúdi férfi érdekében.

A politikus azt mondta, hogy az általa látott dokumentumokat hiányosnak tartja, mert az iratok között nincs olyan feljegyzés, amelyet a Terrorelhárítási Központ készített volna. A független képviselő hangsúlyozta, hogy a TEK felelős a terrorizmus elhárításáért és a miniszterelnök védelméért, a terrorizmus finanszírozásával is meggyanúsított férfi viszont a kormányfő közvetlen közelébe kerülhetett.

Az alelnök azt mondta, a papírokból nem derül ki, hogy ki adhatott utasítást arra, hogy a férfi bejuthasson Magyarországra, "de nem nehéz következtetni arra, hogy a legeslegfelső körökről lehet szó". Egy kérdésre válaszolva közölte, az nem szerepel az aktákban, hogy a hatóságok mit vizsgáltak, amikor kiadták Ghaith Pharaonnak a vízumot.

Szerző