A változtatás értelmében a településvezetők díjazását a most elfogadott javaslat kihirdetését követő hónaptól már nem a helyettes államtitkárok, hanem az államtitkárok alapilletményéhez igazítják.
Egy 500 lakosúnál kisebb település polgármesterének bére az államtitkári fizetés 20 százaléka lesz, 1500 lakosig 40 százaléka, 2000 lakosig 50 százaléka, 5000 lakosig 55 százaléka, 10 ezer lakosig 60 százaléka, 30 ezer lakosig 70 százaléka, a fölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lesz. A megyei önkormányzatok közgyűlési elnökei az államtitkári illetmény 90 százalékára válnak jogosulttá.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a hétfői összevont vitában emlékeztetett, a legkisebb települések vezetőinek fizetését ellenzéki kezdeményezésre növelték az államtitkári tiszteletdíj 20 százalékáról 30 százalékra, amivel az érintett polgármesterek díjazása mintegy 300 ezer forint lesz.
A polgármesteri fizetésemelés összességében évente mintegy 1,5 milliárd forintba kerül, aminek nagy részét a központi költségvetésből fedezik, a támogatás megítélésénél figyelembe véve a települések egy lakosra jutó adóerő-képességet. A képviselők a módosítással azt is lehetővé tették, hogy a társadalmi megbízatású alpolgármesterek lemondjanak tiszteletdíjukról, amire eddig nem volt lehetőségük, így kötelező díjazásukat csak az adózást követően ajánlhatták fel az önkormányzatnak.
Nem az, aminek látszik
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, hogy valójában visszarendezés történik és nem komoly béremelés, hiszen a Fidesz-kormány 2014-ben különösen a kistelepülési polgármesterek fizetését drasztikusan visszanyeste, azóta küzdenek, hogy normális megélhetést biztosító pénzhez jussanak, mert a kis falvakban a polgármesterek alig kerestek valamivel többet, mint a közmunkások.
A Magyar Faluszövetség elnöke azt hangsúlyozta, a kistelepülések vezetői reménykednek abban, hogy ma valóban elfogadják a béremelési javaslatot a képviselők, s ezzel visszaadják a polgármesterek hitét, hogy végre méltányolják a közigazgatási hierarchia alján lévők utóbbi években tett erőfeszítéseit. Szabó Gellért hozzátette, a fizetések rendezése segíti a „termékeny béke” megteremtését. Ezzel arra utalt Szentkirály polgármestere, hogy az utóbbi hónapokban mind több jelenlegi vezető fogalmazta meg: ilyen feltételekkel nem folytatja a munkát és politikai elemzők véleménye szerint a bérek rendezése nélkül nehéz lett volna jelentkezőket találni 2019-ben az önkormányzati választások előtt.
Az első jel még májusban érkezett, hogy a polgármesterek több éves hiábavaló kérése mégis megértő fülekre találhat a Fidesz-ben. Boldog István képviselő, korábban a 800 fős Kétpó polgármestere, akkor beadott az önkormányzati törvényhez egy módosító javaslatot, ami a 10 ezer főnél kisebb lélekszámú települések vezetőinek juttatásait rendezte volna. A mindenkori helyettes államtitkári illetményt alapul véve, annak 20 százaléka helyett például 30 százalékra emelte volna a polgármesteri fizetéseket, az 5 és 10 ezer lelkes nagyobb települések vezetői pedig az ő javaslata szerint az illetmény 60 százalékára lettek volna jogosultak.
Korábban írtuk: Lázár János kancelláriaminiszter december elején jelentette be, hogy a kormány teljesen új bértáblát kért a belügyminisztertől a polgármesterek fizetésének rendezésére, mert – tesszük hozzá - az eredetileg csak az 1500 fő alatti kistelepülések vezetőinek javadalmazását érintő ötpárti tárgyalásokon kiderült, hogy nagyobb a baj, mint gondolták. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője múlt pénteken jelentette be, hogy évi másfél milliárd forintba kerülhet az államnak a bérrendezés, továbbá, hogy a javaslat zárószavazását a házszabálytól való eltéréssel már ma megtartják. Az MSZP tegnap közleményben is megerősítette, hogy – bár nem tartja tökéletesnek a tervet – a kistelepülési vezetők érdekeire tekintettel megszavazza azt.