Kolontár, Illatos út, Cséry-telep - ezeket a területeket ma már szinte mindenki az ott történt vegyi katasztrófával, szennyezésekkel azonosítja. A média gyakran beszámol újabb és újabb esetekről is, mint például a lőrinci-zagyvaszántói azbesztszennyezés, vagy legutóbb a Gyömrőn és környékén talált elásott veszélyes hulladékok. Felmerülhet a kérdés: vajon mennyi hasonló, súlyosan szennyezett terület van még Magyarországon? Mivel nyilvántartás nincs, a Greenpeace Magyarország arra vállalkozott, maguk kezdik összegyűjteni az ország legszennyezettebb területeit, az eddigi munkájukat összegző kiadványukat kedden mutatták be.
Simon Gergely, a zöldszervezet vegyianyag-szakértője elmondta: legalább 40 súlyos szennyezésről tudnak, a jelentésben a legkritikusabb állapotú 15 szennyezett terület kapott helyet. A Greenpeace weblapjáról is hamarosan letölthető dokumentumból a helyszínek felsorolása mellett azt is meg lehet tudni, pontosan milyen szennyezés található az adott területen, az hogyan érintheti a környezetet és a lakosságot, illetve milyen fázisban van a kármentesítés. Az összeállítást egy folyamatosan frissülő online gyűjtemény egészíti ki.
Például nemrég derült fény egy újabb szennyezésre, ezúttal Kiskunhalason: a város külső részén, a lakóházaktól 100-150 méterre van egy elhagyatott veszélyeshulladék-telep, a területen akár ezer tonnát meghaladó mennyiségben találhatóak veszélyes anyagok. A Greenpeace által vizsgált talajmintában 14 fém és félfém komponens közül 9 esetében a határérték 11-szeresét mérték, a teljes ásványolaj-tartalom pedig a határérték 143-szorosa volt. A szennyeződés könnyen bekerülhet a talajba, talajvízbe, levegőbe, a talaj szennyezettsége még szabad szemmel is látható. A telep mellett ráadásul ott folyik az Alsószállási-csatorna, ami a Natura 2000 besorolású Harkai-tóhoz vezet.
- A hulladék elszállításának költsége becslések szerint jelenleg a 100 millió forintot is meghaladja, ám ha rövidesen nem szabnak gátat a szennyezésnek, kármentesítéssel együtt milliárdokba is belekerülhet - mondta Simon Gergely. A szakértő hangsúlyozta: az évek alatt kialakult környezeti károkat nagyon nehéz helyrehozni, ezért mihamarabbi állami beavatkozásra lenne szükség. Bár a kormány ősszel bejelentette, hogy mintegy 26 milliárd forintot szán a szennyezett területek kármentesítésére, Simon szerint ez csak néhány ügyben jelentene előrelépést, a szennyezett területek nagy számát tekintve ennek az összegnek többszörösére lenne szükség.
Problémát jelent, hogy a jelenlegi jogszabályok nem képesek megakadályozni az újabb szennyezések kialakulását, ahogy sok esetben a szennyezők felelősségre vonását sem teszik lehetővé; Simon szerint, ha történik is kármentesítés (jellemzően a nagy sajtónyilvánosságot kapott ügyekben), az mindig közpénzből valósul meg. A Greenpeace azt javasolja, ahol még elérhetőek a felelősök, haladéktalanul hajtsák be rajtuk utólag a költségeket, emellett építsenek be olyan pénzügyi garanciákat a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezésébe, amelyek biztosítják, hogy a szennyező akkor is fizet a károkért, ha csődbe megy vagy baleset történik.
- Nincsenek átfogó, rendszerszintű megoldások. Bár szinte minden ügyben születtek határozatok, a végrehajtás akadozik. Csak akkor történik előrelépés, ha nagy botrány van valamiből - fogalmazott Simon Gergely. Hozzátette: kezdeményezték a hazai jogszabályi környezet átalakítását, az illetékes minisztériummal is állandó kapcsolatban vannak, ám úgy tapasztalják, kormányzati akarat nem nagyon van a problémák gyökeres megszüntetésére. Felvetettük, hogy esetleg keressék Áder Jánost is, aki mostanában nagy környezetvédő hírében áll. A Greenpeace jelentését és javaslatait hamarosan a köztársasági elnök is megkapja.
