A parlament által tegnap elfogadott törvényben nincsenek konkrétumok. Csupán egyfajta keretrendszert adtak az önkormányzatok településkép-védelmi rendelkezéseihez arról, miként lehet közterületeken reklámozni, illetve bírságolni - mondta lapunknak Fülöp Szilvia. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkára kifejtette, hogy a Miniszterelnökség által benyújtott, egy nap alatt végigvert törvény lényegében semmilyen szabályról nem rendelkezik, csupán arra hivatkozik: a kormány majd egy későbbi rendeletben határozza meg a részleteket - például a kihelyezhető reklámhordozók paramétereit.
Lázár János tárcájának javaslatáról több szakmai forrásunk is úgy vélekedett, hogy az Orbán-kormány kiskapukat helyez el a törvényekben, hogy egyfajta mátrixként változtathassák a szabályozást: "ha valamit kihagynak az egyikből, azt majd belerakják egy másik törvénybe" - mondta egyikük. Emellett sokan attól tartanak, hogy a törvény olyan erős jogosítványt ad a kormány kezébe, amellyel Orbánék gyakorlatilag a saját képükre formálhatják a reklámpiacot - és mindezt rendeleti úton.
Bevezethetnék például azt a Rogán Antal kabinetirodája által készített javaslatot is, amelyet az Index szivárogtatott ki az ősszel. E szerint a reklámhordozó reklámfelülete nem lehet nagyobb 9 négyzetméternél és a hirdetőoszlopokat csak közművelődési célokra lehetne használni, más reklámokat nem engednének ezeken elhelyezni. Csak utcabútorokat lehetne reklámhordozóként alkalmazni, a plakátragasztást pedig egyáltalán nem engedélyeznék. A Reklámszövetség szerint ha valóban bevezetnék a szabályozást, akkor le kell szerelni az összes óriásplakátot, mert azokon a reklám nagyobb, mint 9 négyzetméter, ráadásul ezekre ragasztják a plakátokat. Ilyenből 25-30 ezer van Magyarországon, amin nagyjából 7-8 plakátcég osztozik. A tervezet speciális önkormányzati engedélyhez kötné a jövőben azt, hogy magánterületen helyezzenek el óriásplakátot. Közterületen pedig az önkormányzatokra bízná a kormány, hogy hová enged reklámokat rakni. Az önkormányzatoknak mindenkivel szerződést kellene bontania, majd egy városképi rendeletben kijelölni, hol lehet reklámozni, és koncessziós eljárásban kiválasztani az új plakátos cégeket. A szakmabeliek attól tartanak, hogy így csak azok a cégek tehetnek majd ki közterületre reklámhordozót, amelyeket a Fidesz segíteni szeretne.
Emellett Orbán Viktor jó barátjának, Garancsi Istvánnak sem okozna fejfájást Rogánék tervezete, hiszen az nem tiltja be a villanyoszlopokról lógó hirdetéseket, ilyen reklámokat kirakni pedig egyetlen cégnek, az ESMA Zrt.-nek van joga, amelybe Garancsi 2015-ben szállt be. Ellenben a kormányfővel háborúzó Simicska Lajos reklámérdekeltségei igencsak megsínylenék a Rogán-féle szabályokat, hiszen tilos lenne hirdetőoszlopokon reklámozni, ami az egyik fő profilja az üzletember Mahir Cityposter Kft.-jének, amellyel tavaly a fővárosi önkormányzat is szerződést bontott.
Azt is elrendelhetnék, hogy az önkormányzatok adót szedjenek a plakátok után, amelyet az NGM is benyújtott már adócsomag-javaslat formájában. A sarcolást Lázárék javaslata nem teszi kötelezővé, csupán lehetőségként hagyja meg az önkormányzatoknak, ha azok kihasználják, az a Magyar Reklámszövetség számításai szerint 4-6 milliárd forintot húzhat ki a plakátcégek zsebéből - ugyanennyibe kerülne a plakátok leszerelése is, ha Rogánék verziója lépne életbe. A kancellária a jogsértés esetén kiszabható bírságot 150 ezer és 3 millió forint között állapította meg. A jövőben egyébként nem a települési önkormányzat, hanem a kormány kijelölt hatósága ellenőriz és bírságol. Ellenben a magánterületi plakátoknál már nem a teljes tiltás a cél: az új javaslat szerint legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el. A határidők is jelentősen módosulnak az eredeti tervekhez képest: amíg Rogánék már jövő tavaszra eltüntették volna az óriásplakátokat, az új törvényre 2020. december 31-ig várja el "az új rendelkezések szerint nem megfelelő reklámhordozók elbontását". A törvény a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
Az MRSZ közterületi (OOH) tagozata pedig közölte: nem egyeztethető össze az uniós joggal és megöli a reklámpiacot a közterületi reklámozást célzó különadó, és a településkép védelméről szóló törvény szigorítása. Úgy vélik, a két tervezet együttes hatása gyakorlatilag megsemmisíti a közterületi reklámozást, amely sok száz vállalkozást és több ezer dolgozó, bérbeadó megélhetését lehetetleníti el. A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy folytatódjon a megkezdett párbeszéd a szakma és a kabinet között, ahogy az általuk kidolgozott javaslatok megvitatása is. "A törvény megbéníthatja a közterületi piacot, és ennek hatására több száz vállalkozás több ezer dolgozója és önkormányzatok, lakóközösségek, valamint bérbeadók veszíthetik el bevételeiket" - indokolták, hozzátéve: a közterületi reklámozást célzó különadónak ez a módosítása az uniós állami támogatási szabályoknak ellentmondva diszkriminatív, szelektív előnyt biztosít egyes médiavállalatoknak.
A közterületi médiapiac szereplői komoly hátrányba kerülnek más szakági szereplőkkel szemben és a reklámozókat a globális online reklámpiac felé terelik. Ezáltal ez az adó versenyhátránnyal jár az online piacon túlsúlyban lévő globális szereplőkkel szemben a hazai vállalkozásokra nézve. Hangsúlyozták: a közterületi reklámokat szolgáltató vállalkozások ugyanúgy fizetik a reklámadót, mint más reklámpiaci szereplők és a reklámeszközök kihelyezéséért ugyanúgy fizetnek közterület-használati díjat az önkormányzatoknak, mint bármelyik közterületet használó vállalkozás. Az adó mértéke pedig olyan magas, hogy a közterületi reklámok fenntartása lehetetlenné válik.