Előfizetés

Gyárfás lemondott, de maradna, ha támogatnák

Hatos Szabolcs
Publikálás dátuma
2016.12.14. 14:45
Fotó: Népszava
A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnöki pozíciójáról korábban leköszönő Gyárfás Tamás tegnap írásban azonnali hatállyal benyújtotta lemondását, a szervezet januári tisztújító közgyűléséig azonban marad a MÚSZ elnöke. A sportvezető elmondta, bizonyos esetben elgondolkodna a folytatáson, de akár azon is, hogy lemondjon a jövő évi, magyarországi vizes-világbajnokság élén betöltött társelnöki pozíciójáról is.

A MÚSZ tájékoztatása szerint az elnökség szerdai rendkívüli ülésén a tagok döntöttek úgy, hogy a 67 éves elnök mégse azonnali hatállyal távozzon a szervezet éléről, hanem maradjon a január 8-ra kiírt választásig, ezzel biztosítva az ügyvitel zavartalanságát. A grémium szerdai szavazatai szerint a jelölő bizottságba három ügyvéd, Ugrin Tamás, Fábry György és Pozsgati Tamás került be.

Gyárfás újságírói kérdésre reagálva elmondta, bár erre kevés esélyt lát, bizonyos esetben elképzelhető, hogy újrajelölteti magát. „Mindez attól függ, hogy mi a közgyűlés és a jelölőbizottság akarata. Ha 118 ember egyöntetűen ezt szeretné, akkor elgondolkodtató, ha nem, úgy nincs miről beszélni.”

Gyárfás lapunk érdeklődésére válaszolva részben megerősítette a Népszava azon értesülését, amely szerint nem döntött arról, hogy lemond-e a 2017-es, hazai rendezésű világverseny szervezőbizottságában betöltött társelnöki pozíciójáról.

„Fontolgatom, ha úgy érzik, hogy az esemény sikerének én vagyok az akadálya. Sikerekre, sikerek segítésére vállalkoztam – felelte a Népszava kérdésére Gyárfás Tamás, aki e felvetés kapcsán (is) találkozott tegnap délután Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel, aki egyúttal a szervezőbizottság első embere is. – Amennyiben gátolom annak a világbajnokságnak a sikeres lebonyolítását, amellyel kapcsolatban elmondhatom, hogy részem volt benne, hogy Magyarországon rendezik, akkor félre kell állnom, s adott esetben akár tanácsadói szerepben folytatni a munkát, amint arra a nemzetközi szövetség szándékának megfelelően igény mutatkozik.”

A fenti gondolatsort folytatva a MÚSZ elnöki teendőit 1993 óta ellátó Gyárfás úgy fogalmazott, kötelessége van, hiszen mint mondta, „berántottam az országot, én találtam ki, hogy itt legyen világbajnokság, s sokáig ennek élharcosaként próbáltam ezért tenni. Döntsenek ebben a kérdésben a szakemberek, azonban ha a személyem akadály, csinálja más, jegyet még lehet kapni, talán beengednek” – jegyezte meg ironikusan.

A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) alelnöki posztját betöltő Gyárfás a november 30-án kiadott kommünikében közölt távozási szándékával kapcsolatban elmondta, elhatározásának meghozatalában az volt a döntő momentum, amikor a világbajnokság kabalafiguráinak a nyilvánosság előtt történő bemutatása után támadások érték a szövetséget. „Nekem az fájt a legjobban, hogy amihez semmi közöm nem volt, abban is az én személyemet kiáltották ki vétkesnek. Miután bemutattuk a kabalafigurákat, több orgánumban megjelent, hogy a magyar szövetségen röhög az ország – közölte. – Bol-dog (így hívták a korábban bemutatott figurát, melyet visszahívott a szövetség – a szerk.) után azt mondtam, mindenbe beleszólok, csak a kabala kijelölésébe nem. Miután ezt is a MÚSZ-ra verték, úgy éreztem, azzal segítem a sportágat, ha végleg félreállok.”

Az „úszóbotrányt” kirobbantó Hosszú Katinkához fűződő viszonyáról szólva az elnök elmondta, természetesen egy többszörös olimpiai bajnokkal nem lehet azonos súlycsoportban, ugyanakkor ő mai napig nem tudja, mit vétett ellene vagy a magyar úszósport ellen. Hosszú teljesítményét viszont elismeri. „Hosszú Katinkát nem lehet kivonni a magyar úszósportból, mint ahogy a kontinens és a világ sportjából sem, hiszen a medencében csodálatos eredményeket produkál, s így mint mindenkinek, nekem is a legszebb a róla alkotott véleményem."

Az elnök lehetséges utódjairól szólva reagált a sajtóban megjelent nevekre is. Bienerth Gusztávval kapcsolatban annyit mondott, az ő esetében elsietett és megalapozatlan döntés lenne véleményt mondani, Sesztákot kiváló szakembernek tartja, míg a MÚSZ korábbi főtitkárát, Szabó Tündét talán még jobbnak.

„Nem bélyeg az, ha a politika világából érkezik az új elnök, sokkal inkább hozzáállása és az elhivatottsága a fontos. Én olyat szeretnék, aki szenvedélybeteg, aki ezzel ébred és fekszik le, és a szívügye, nem pedig egy pluszvállalás az egyéb tevékenységek között. Bízom abban, hogy a Magyar Úszószövetség a jövőben is sok örömöt okoz az országnak” - hangzott el.

Gyilkolt az elnök

Az egészen meghökkentő megnyilvánulásairól ismert Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök azt közölte, ő maga személyesen is meggyilkolt bűnözőket, amikor még Davao polgármestere volt. Ezzel példát akart mutatni a rendőrségnek.

Az államfő mindezt üzletemberek előtt elhangzott beszédében mondta el, amikor az illegális kábítószer-kereskedelemről ejtett szót. Duterte június 30-án történt hivatalba lépése óta a rendőrség több ezer feltételezett drogkereskedőt ölt meg. Davao polgármestereként is híres volt a kábítószer-kereskedők elleni brutális fellépéséről. Mint mondta, személyesen is megölt embereket, „csak azért, hogy megmutassam a fiúknak (mármint a rendőröknek), ha én tudom, akkor ti miért nem”. Azt is elmondta, motorbiciklijén járta a várost, s – ahogy fogalmazott – „járőrözött”. Kerestem a konfrontáció, a gyilkolás lehetőségét – büszkélkedett Duterte.

A fülöp-szigeteki elnök válaszolt az emberi jogi szervezetek és Barack Obama bírálatára. „Ha azt mondják, állítsam meg a küzdelmet az emberi jogok miatt, azt mondom, bocs, de nem teszem meg” – tette hozzá. Emberi jogi aktivisták közlése szerint Duterte halálosztagokat alakított Davaóban, amelyek legalább ezer személyt gyilkoltak meg. Az elnök azt állította, nem volt köze ezekhez a halálbrigádokhoz. Októberben egyébként Duterte Adolf Hitlerhez hasonlította magát.

Gyilkolt az elnök

Az egészen meghökkentő megnyilvánulásairól ismert Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök azt közölte, ő maga személyesen is meggyilkolt bűnözőket, amikor még Davao polgármestere volt. Ezzel példát akart mutatni a rendőrségnek.

Az államfő mindezt üzletemberek előtt elhangzott beszédében mondta el, amikor az illegális kábítószer-kereskedelemről ejtett szót. Duterte június 30-án történt hivatalba lépése óta a rendőrség több ezer feltételezett drogkereskedőt ölt meg. Davao polgármestereként is híres volt a kábítószer-kereskedők elleni brutális fellépéséről. Mint mondta, személyesen is megölt embereket, „csak azért, hogy megmutassam a fiúknak (mármint a rendőröknek), ha én tudom, akkor ti miért nem”. Azt is elmondta, motorbiciklijén járta a várost, s – ahogy fogalmazott – „járőrözött”. Kerestem a konfrontáció, a gyilkolás lehetőségét – büszkélkedett Duterte.

A fülöp-szigeteki elnök válaszolt az emberi jogi szervezetek és Barack Obama bírálatára. „Ha azt mondják, állítsam meg a küzdelmet az emberi jogok miatt, azt mondom, bocs, de nem teszem meg” – tette hozzá. Emberi jogi aktivisták közlése szerint Duterte halálosztagokat alakított Davaóban, amelyek legalább ezer személyt gyilkoltak meg. Az elnök azt állította, nem volt köze ezekhez a halálbrigádokhoz. Októberben egyébként Duterte Adolf Hitlerhez hasonlította magát.