Több millió éves emberelőd-lábnyomokra bukkantak Tanzániában

Publikálás dátuma
2016.12.14. 15:17
Illusztráció/Thinkstock
Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News. A nyomok akkor keletkeztek, amikor az ember távoli rokonai csoportosan mentek keresztül egy nedves vulkáni hamuval borított területen. A lábnyomok tulajdonosai nagyrészt az Australopithecus afarensis faj igen változatos testméretű egyedei voltak.

Az Australopithecus afarensis az emberelődök egyik leghosszabb ideig élt és legjobban ismert faja. Leghíresebb képviselője a Lucy néven híressé vált felnőtt nőstény egyed a mai Eitópia területén élt 3,2 millió éve. A frissen felfedezett lábnyomok egyike egy hím egyedé lehet, a többiek kisebb termetű nőstények.

"Az egyik egyed döbbenetesen magas lehetett, sokkal nagyobb, mint a csoport többi tagja, erről árulkodnak a talajon hagyott nyomok. A 165 centiméteres magasság alapján ez az eddig azonosított legnagyobb testű egyede a fajnak" - magyarázta Giorgio Manzi, a tanzániai régészeti projekt vezetője. Australopithecusnak tulajdonított, jó állapotban fennmaradt lábnyomokat először 1976-ban fedeztek fel a tanzániai Laetoli ásatásán, a 3,66 millió éves lelet az eddigi legrégebbi kétlábú nyom.

Az újabb lábnyomok felfedezésről az eLife című tudományos lapban számoltak be a kutatók. Ezeket egy múzeum számára végzett ásatáson találták, csupán 150 méterre a korábbi lábnyomok lelőhelyétől. A tanzániai és olasz tudósok úgy vélik, a két leletegyüttes összetartozik, együtt pedig a faj életmódjáról szolgálnak információval.

Marco Cherin, a Perugiai Egyetem paleoantropológiai tanszékének vezetője szerint a csoport egy hímből, két vagy három nőstényből és egy vagy két ifjú egyedből állhatott, ami arra enged következtetni, hogy a hímnek, így a faj más hímjeinek is több nőstény párja lehetett. A kutatók szerint társadalmi szerkezetük közelebb állt a gorillákéhoz, mint a csimpánzokéhoz vagy a modern emberéhez. A gorilláknál egy hím és több nőstény alkot egy csoportot, melyen belül szaporodnak és utódokat nevelnek.

A nyomok alapján az Australopithecus képes volt két lábra emelkedni, azt azonban nem tudjuk, járása mennyire hasonlított a mai emberéhez.

Szerző

Vigyázat, ónos eső! - Fotó

Publikálás dátuma
2016.12.14. 15:11

Varga György, az MTI fotósa megörökítette, amint egy autó ónos esőtől eljegesedett szélvédőjét tisztítják Nagykanizsán 2016. december 14-én.

Ónos eső veszélye miatt újabb megyékre adott ki figyelmeztetést szerdán a meteorológiai szolgálat. A fővárosban és tizenkét megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Szerző

Nem lehet népszavazni az olimpiarendezésről szóló törvényről

A Kúria szerint sem lehet népszavazást rendezni a budapesti olimpiai játékok rendezéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről. A kérdés ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása az olimpiai pályázat visszavonását is jelentené - áll a Kúria szerdai - a Nemzet Választási Bizottságnak (NVB) a népszavazási kérdés hitelesítését megtagadó határozatát helybenhagyó - végzéséből. 

A kezdeményezést Erdélyi Katalin Krisztina nyújtotta be magánszemélyként. A kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?" Az NVB arra hivatkozva tagadta meg október 5-én az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről is rendelkezik, márpedig az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani.

Az NVB a határozatában kitért arra is, hogy a kérdés a választópolgárok számára megtévesztő, mivel azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené, és megakadályozná az olimpia rendezését. E határozat ellen Erdélyi Katalin Krisztina bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezt bírálta el a Kúria szerdán, helybenhagyva az NVB-határozatot. A Kúria internetes oldalán olvasható végzésben azt írják, hogy a bíróság szerint nem ütközik tiltott tárgykörbe a kérdés, ugyanakkor - mivel megtévesztő - egyetértettek azzal, hogy az NVB megtagadta a hitelesítését. A Kúria álláspontja szerint a kérdés közvetlenül nem irányul az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésben való döntésre, azzal távolabbi összefüggésben áll, ezért megalapozatlanok az NVB határozatának erre vonatkozó megállapításai.

A Kúria álláspontja szerint a kérdés konkrétan nem szervezetalakításra irányul, a kérdés alapján a választópolgároknak közvetlenül nem az olimpiai megvalósítási hatóság, a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnöki Testület, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy bármely, a törvényben szereplő további szervezet létrehozásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell állást foglalniuk, hanem arról, hogy egyetértenek-e a törvény hatályon kívül helyezésével. Az, hogy e törvény hatályon kívül helyezésének szervezetalakítási következményei is vannak, önmagában nem lehet ok a kérdés hitelesítésének megtagadására. Az ellenkező álláspont elfogadása meg nem engedhető módon szűkítené le, az elérni kíván célhoz képest aránytalanul korlátozná az alapvető jog gyakorlását - szögezte le a Kúria.

A Kúria megállapította azt is, hogy a kérelmező helyesen érvelt azzal is, hogy a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnökök Testülete, valamint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nem a hatályon kívül helyezendő törvény alapján lett felállítva. A Sportolói Bizottság a kormány, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság közötti háromoldalú együttműködési megállapodással, a törvény hatályba lépése előtt létrejött. Az Olimpiai Védnökök Testülete szintén a törvény hatályba lépése előtt alakult, és a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t is a MOB és a fővárosi önkormányzat ugyancsak a törvény hatályba lépése előtt hozta létre.

A Kúria leszögezte: abban az esetben, ha a népszavazásra bocsátandó kérdés nem közvetlenül irányul valamely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésre, csupán közvetve érinti azt, illetve ha az érintettség csak látszólagos, akkor a kérdés hitelesítése nem tagadható meg arra hivatkozva, hogy az az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintené.

A bíróság szerint ugyanakkor a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, vagyis az NVB alapos indokkal tagadta meg a hitelesítését. Egyetértett a bíróság az NVB-vel abban, hogy joggal feltételezhető, hogy az esetleges népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége azt gondolhatja, abban a kérdésben nyilvánít véleményt, hogy Budapest vagy Magyarország megrendezze-e a 2024. évi Olimpiai Játékokat. A bíróság szerint ez a választópolgári feltételezés annak ellenére alappal valószínűsíthető, hogy a valóságban és kellő nyilvánosság mellett az olimpia pályázati eljárása már jóval a törvény hatályba lépése előtt megkezdődött országgyűlési és kormányzati határozatok, egyéb megállapodások alapján.

Ezt a tévedést tovább erősíti a törvény megalkotása, elnevezése, egyes rendelkezései, holott a törvény hatályon kívül helyezése esetén is akadály nélkül lebonyolítható a rendezvény, megrendezhető az olimpia - szögezte le a Kúria. A bíróság szerint az érvényes és eredményes népszavazásnak nem szükségszerű következménye lenne a pályázat visszavonása vagy az addigra esetleg elnyert rendezés lemondása. A kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó igenlő válasz mögötti választópolgári szándék összhangja tehát nem áll fenn, ami a kérdés megtévesztő jellegét igazolja - szögezte le a bíróság.

A Kúria kitért arra is, meglátása szerint a törvény öncélú, minden valós következmény nélküli hatályon kívül helyezése nem indokolhatja a választópolgári akarat érvényre juttatását.

A Kúria végzése jogerős.




Előző
Következő

Szerző