Kétnapos találkozóra gyűlnek ma össze az uniós tagállamok állam- és kormányfői, hogy egyebek mellett a menekültkérdésről, a közös határvédelem ügyéről, az EU-Törökország megállapodás végrehajtásáról tanácskozzanak. Miután az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy a szolidaritás jegyében a tagállamok fogadjanak be migránsokat onnan, ahová túl sokan menekültek, sokakban ellenállást váltott ki, alternatív elképzelés kidolgozásával bízták meg a soros elnökséget betöltő Szlovákiát. Robert Fico miniszterelnök a tervek szerint „hatékony szolidaritást” javasol majd a ma kezdődő csúcstalálkozón, aminek a lényege, hogy minden állam segítsen abban, amiben a leginkább tud helyzete és képességei szerint. Így például a V4-ek inkább a közös határok védelmében, mint a menekültek befogadásában, hiszen azok úgysem akarnak hozzánk jönni.
Ez a megoldás Orbán Viktornak kedvezőbb lenne, bár a szlovák javaslatban is szerepel bizonyos „kötelező” elem, így azt sem akarja elfogadni a magyar miniszterelnök. Számára csupán az a megoldás jó, amit itthon győzelemként adhat el. Brüsszeli források szerint egyébként sem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen több „nagy” tagállam kvótát akar, ezért most nem várható végleges döntés az ügyben. Ez annál is inkább igaz lehet, mert az Európai Bizottság elnöke múlt pénteken ismét arra figyelmeztette mások mellett Magyarországot, másik pályát kell kijelölni azon államok számára, amelyek nem akarnának minden területen szorosan együttműködni. "Ez nem lenne tragédia és válsághelyzet sem. Ez esély lenne" – fogalmazott Jean-Claude Juncker. Az Unió nacionalistáinak, populistáinak azt üzente, különálló nemzetenként nem fogunk tudni létezni az EU nélkül. Juncker a Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon megerősödő mozgalmakra, illetve az ezek nyomán fokozódó EU-ellenességre utalt. A bizottsági elnök arról beszélt, a menekültválság lerombolta azt az elképzelést, hogy az Unió a közösen elfogadott szabályokon alapul. Ez azért történt, mert egyes tagországok elutasították ez együttműködést az Európai Bizottsággal a menekültkvóták ügyében. „A világháború óta először fordul elő, hogy nem minden tagállam fogadja el a közösen kialakított szabályokat" – fogalmazott Juncker, amivel meg is adta a ma kezdődő kétnapos csúcs alaphangját.
Orbán persze egészen mást hirdet. Több alkalommal megüzente, el akarja érni, hogy a schengeni határok védelmére fordított összeget az EU tudja be a magyarok szolidaritásaként. A miniszterelnök bejelentette, ismét csatára készül Brüsszelben, mert a menekültek kötelező szétosztását nem akarja elfogadni. Bár az Európai Tanács tagjai - így Orbán is - meg tudják vétózni a számukra nem kedves döntéseket, a magyar kormány tagjai úgy állítják be azokat, mint Brüsszel diktátumait, amik ellen teljes fegyverzetben kell hadakozni. A csúcsról a kormányfő legutóbbi rádióinterjújában azt mondta, "olyanok ezek, mint a lovagi tornák. Bevonulunk a tanácskozásokra, mindenki fölveszi a vértjét, a páncélját, fölül a lovára. Összecsapunk és akkor törnek a dárdák".
Magyarországot sarokba akarják szorítani – ezt már Lázár János közölte, aki a kormány álláspontját tolmácsolva arról beszélt, a menekülteket nem szabad beengedni az EU-ba, akik pedig bent vannak, azokat ki kell vinni az uniós határon túlra, és ott kell megvizsgálni őket. A kvótaellenes csatában a kormány szerint fontos eszköz lett volna az alaptörvény módosítása, amit az ellenzéki pártok "saját, pitiáner érdekeik miatt megakadályoztak". Az Alkotmánybíróság viszont a kabinet segítségére sietett, amikor Székely László ombudsman beadványa kapcsán kimondta, a kormánynak az alaptörvény hatályos szövege alapján – alkotmánymódosítás nélkül is – joga és kötelessége kiállni az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett, vagyis a kabinet nem támogathat olyan brüsszeli döntést, amely megsérti Magyarország szuverenitását.
„Nem mondhatja meg más rajtunk kívül, hogy ki éljen velünk együtt, csak a magyar Országgyűlés meg mi magunk” – kommentálta a határozatot a miniszterelnök, ami szerinte jó hír mindenkinek, aki nem akarja, hogy „elfoglaljanak bennünket”. A döntés, ami miatt Orbán saját bevallása szerint először megemelte a kalapját az Ab előtt, majd feldobálta az égbe, azért nem egészen azt jelenti, amiről Orbán beszélt. Ráadásul a csoportos betelepítéssel kapcsolatban később dönt az Ab.
