Előfizetés

Pácban a nyugdíj előtti férfiak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.12.16. 06:00

A mainál rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert kellene kidolgozni - állítják egybehangzóan több kutatóműhely munkatársai. Van, aki ennek fejében megszüntetné a Nők 40 lehetőséget, olyan elemző pedig nincs, aki a férfiakra történő kiterjesztése mellett érvelne. Még 20 évig egyensúlyban lehet a nyugdíjkassza, de a 40 év alatti korosztály már kevesebb pénzre számíthat nyugdíjas éveiben.

A jövő évre tervezett 0,9 százalékos, majd senki nem tudja, milyen alapon 1,6 százalékosra emelt 2017-es nyugdíjemelés sokaknál kiverte a biztosítékot, gyorsan ki kellett söpörni a fejekből az alig látható számokat. Ezt a célt szolgálta az Erzsébet-utalványok kiküldése a nyugdíjasoknak a miniszterelnöki levelekkel egyetemben, s még abban sem lehetünk biztosak, nem tudatosan generálta-e a Fidesz-kormány a feszültséget a kormánytisztviselőknek szabott kihordási feladattal, majd annak kegyes elengedésével. Ezek a balhék mind alkalmasak arra, hogy ne essen szó a lényegről: a merev állami nyugdíjszabályok minden tekintetben hátrányosak a nyugdíjasoknak és a nyugdíjba készülőknek. Nem véletlen, hogy sorra jelennek meg társadalomkutatók, közgazdászok tollából olyan elemzések, amelyek rámutatnak az Orbán-kormány nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tévedéseire.

A Kopint-Tárki elemzői a héten jelentették be, hogy szerintük az egész 2017-es költségvetést át kellene írni, mert sok más következménnyel együtt a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés, és az idei 0,4 százalékos infláció 2 százalékra ugrása a tervezettnél magasabb nyugdíjemelést feltételeznének. A kutatók azt mondják, legalább ennyivel kellene emelni januártól a nyugdíjakat, hogy azok megőrizzék reálértéküket, de az infláció - amihez igazítják az emelést - ennél is magasabb lehet.

Ez a rövidtávú tévedés azonban semmi ahhoz képest, amilyen károkat okozott közgazdászok szerint a korábban rugalmas nyugdíjba vonulási szabályok szigorítása, különösen a rugalmatlan korhatáremelés mellett bevezetett kivétel, a Nők 40 lehetősége. A Közgazdasági Szemlében nemrég jelent meg az Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja kutatóinak tanulmánya, amelynek legfontosabb üzenete, hogy meg kellene szüntetni a nőknek járó kedvezményt. A szerzők - Czeglédi Tibor, Simonovits András, Szabó Endre és Tir Melinda - azt állítják, a kedvezmény igazságtalan, diszkriminatív és fenntartatlan. A Kopint-Tárki kutatóihoz hasonlóan ők is úgy gondolják, hatékonyabban működne a nyugdíjrendszer, ha mindenki eldönthetné, mi a számára megfelelő időpont a nyugdíjba vonulásra és nem lenne bebetonozva a 65 éves korig emelkedő korhatár mindkét nem esetében. Ha a korai nyugdíjazást választók nem kapnának azonos ellátást a korhatárig dolgozókkal, vagyis büntetnék őket, a továbbdolgozókat pedig többletpénzzel "jutalmaznák", az emberek nem rohannának tömegesen nyugdíjba, mint a rendszerváltozás utáni években.

Fogytán az életerő FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Fogytán az életerő FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A 40 évnél hosszabb szolgálati időt összegyűjtő férfiak a legnagyobb vesztesei a 2012-es nyugdíjpolitikai változásoknak, mire mindenkire kötelező lesz a 65 éves korhatár elérése a nyugdíjazáshoz, már 7 év lesz a különbség a férfiak és a Nők 40 lehetőséggel élni tudó asszonyok között. Az MTA-tanulmány szerzői rámutatnak a kedvezmény belső ellentmondásaira is, végül kimondják: a lehetőséget meg kellene szüntetni, közben pedig ki kellene dolgozni egy rugalmasabb nyugdíjkorhatár szabályrendszerét.

A nyáron a Magyar Nemzeti Bank munkatársai elemezték a hazai nyugdíjrendszer kilátásait.

Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám arra a következtetésre jutott, hogy az előttünk álló 20 évben nem lesz gond, a 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat, később azonban - a csökkenő népesség kevesebb befizetése miatt - egyre nagyobb hiány várható. A jegybanki közgazdások úgy látják, a Ratkó-korszak gyermekei még számíthatnak a boldog nyugdíjas évekre, de a mai 20-40 év közötti korosztály már bajban lesz.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak is azzal számolnak, a bajok 2040 táján jelentkeznek, akkor a nyugdíjkorhatár további emelésével és az állami nyugdíjak csökkentésével tudják csak ellensúlyozni a hiányt - jósolják az egyáltalán nem fényes jövőt.

A férfiaknak szóba sem jöhet
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2015 végén 136 263 ember kapott átlagosan havi 117 351 forintos nyugdíjat a Nők 40 program keretében - így ez egyetlen évben 191,88 milliárd forintos pluszkiadást jelentett. A létszámnövekedéssel az összeg az idén már elérheti a 200 milliárdot. Ha a kedvezményt kiterjesztenék a férfiakra, az további évi több száz milliárdos kiadással járna. A nyugdíjkassza éves kiadása ma 3 ezer milliárd forint.



"Mondjon le az ittasan vezető csepeli polgármester!"

Borbély Lénárd fideszes csepeli polgármestert jogerősen elítélték ittas vezetés vétsége miatt. A korábban a részeg sofőrök szigorú büntetéséért felszólaló politikust a Párbeszéd felszólítja, hogy azonnal mondjon le tisztségéről - olvasható a felszólítás a párt honlapján. 

A csepeli polgármester még tavaly februárban bukott le egy közúti ellenőrzésen. A rendőrök feljelentették ittas vezetésért. Akkor sokáig próbálták tagadni, hogy a kerületvezető részegen ült a volán mögé, végül egy héttel később Borbély Lénárd gyáva módon, a családja mögé bújva ismerte el a vétséget - fogalmaz a Párbeszéd honlapján Hudák János, a párt csepeli önkormányzati képviselője, elnökségi tag. Tegnap a bíróság jogerősen is elítélte a csepeli polgármestert ittas vezetésért.

A Párbeszéd szerint itt az ideje, hogy Borbély Lénárd lemondjon a polgármesteri tisztségről! Nem vezetheti a főváros egyik kerületét egy olyan ember, aki az ellenkezőjét teszi annak, amiről korábban prédikált. A csepeli vezető ugyanis 2011-ben a Parlamentben emelt szót a részeg sofőrök ellen és sürgette a kormányt, tegyen valamit a szigorúbb büntetésért.


Új testőre van Matolcsy Györgynek

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2016.12.15. 21:10
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Anélkül, hogy bármilyen érdemi munkát végzett volna, már meg is szűnt a 140 millióból alakult Qualitas Védelmi Tanácsadó Kft., a jegybank érdekeltségében lévő egyik biztonsági cég. Hétfőn a Parlamentben a nyilvánosság is láthatta Matolcsy György kalandos múltú új főtestőrét, amint az újságírókat taszigálta.

Egy évet sem ért meg az MNB Biztonsági Szolgáltatások Zrt. által alapított Qualitas Védelmi Tanácsadó Kft. Az anyacéget a jegybank hozta létre 200 milliós alaptőkével. Ők létesítették a most végelszámolással eltűnő kft-t, 140 millió forintból. Hivatalosan semmit nem csinált a cég, melynek összesen két alkalmazottja volt.

A Népszava információja szerint a ma is aktív kormányőr rendőrtiszt, Marosán Attila által vezetett, egyszemélyes igazgatósággal, évi kétmilliárdból működő MNBB Zrt. azért hozta létre leányvállalatát, hogy annak legyen feladata a bankelnök, annak lakása, illetve az alelnökök közvetlen védelme. Valójában – tudomásunk szerint - ezt, amint fényképek is tanúsítják, Marosánék végezték.

Hogy a 140 milliós vállalattal kapcsolatban az elmúlt évben mi történt, annak a cégnyilvántartásban nincsen nyoma, csak annyi, hogy a Qualitas csaknem ötmilliós mínusszal zárt. Egyéves születésnapját sem érhette meg, mert közben elrendelték végelszámolását.

A banki cég tanácsadójaként dolgozhatott korábban Orbán Viktor korábbi testőre – bár ezzel kapcsolatban a jegybank és az MNBB Zrt. is visszautasította kérdéseinket. Ez a bizonyos Holló Attila Csaba lett most az MNB puccsszerűen leváltott bankbiztonsági szolgálatának feje. Holló, a Köztársasági Őrezredtől való távozása után a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál lett biztonsági igazgató. Onnan azután kellett hirtelen mennie, amikor egy azóta is szigorúan titkos minősítésű büntetőeljárás részeként bilincsben vitték el Péceli Edit főtanácsadót, az elhunyt Szalai Annamária elnök egykori bizalmasát. Péceli korábban többször célzott arra munkatársai előtt – erről a Népszava akkoriban be is számolt -, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat embereként került a médiahatósághoz és Holló munkatársa volt.

Holló Attila Csaba testőrként a nyilvánosság előtt hétfőn jelent meg először, amikor a Matolcsyt kérdezni szándékozó újságírókat taszigálta el a jegybankelnök mellől – bordó steppelt kabátban, sállal látható a tévéfelvételeken -, illetve vezette őt a menekülési útvonal felé a riporterek elől.

A jegybank történetében még sohasem fordult elő, hogy a bankbiztonságért felelős vezető – akinek nevében a feladata - az elnök testőreként lépett volna fel, ráadásul újságírókkal szemben.

Komplett MNB-titkosszolgálat
Az MNB-nél kötött ki Göbölös László, az AH előző főigazgatója, Görög Sándor, az AH volt műveleti főigazgató-helyettese, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt igazgatója, aki a romagyilkosságok eltussolásával kapcsolatosan gyanúba keveredett. Az MNB-t szolgálja Dobra Tibor, az AH egykori jogi igazgatója, és Bakonyi András, a TEK egykori fegyveres harci kiképző tisztje is.
Hatalomtechnikailag teljesen érthető Matolcsy részéről, hogy olyan volt titkosszolgálati vezetőkkel veszi körül magát, akik nagyon sokat tudnak az elitről, így erős pozícióba került a konkurenciájával szemben – írja az Index.
A Népszava forrásai szerint a jegybankelnök azért igazolt befolyásos, és széles informátori körrel rendelkező tábornokokat és főtiszteket, hogy minden hírforrást igyekezzen elzárni a nyilvánosság elől. Másfelől arra számít, hogy a meglehetősen zárt kormányzati körökből is sikerüljön elsőként értesülnie a várható döntésekről.
Az MNBB korábban 112 darab pisztolyt és 200 ezer lőszert is vásárolt.