Orbán szélmalomharca

Nem volt mit megvétózni, így aztán csak a hangzatos "zsúrpubizás" maradt a kormányfő számára az egynapos uniós csúcson. Orbán Viktor megérkezéskor keménykedett, az európai uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács zártkörű tárgyalásán azonban a hírek szerint nem állt ellen, amikor érdemi, az Oroszországot érintő szankciókról való döntés született.

Mellébeszélt az Európai Unió (EU) tagállamai állam- és kormányfőinek részvételével rendezett, idei utolsó csúcstalálkozóra érkező Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint például "a korábban kiátkozott, lebecsült, lenézett, megvetett álláspontok lassan közös állásponttá válnak, és az azokat képviselő embereket pedig méltó partnerekként üdvözlik mostanság". Hozzátette, úgy véli, lehet olyan előrelépés a tengerből kimentett menekültek visszaszállítását célzó magyar javaslat ügyében, amely "a józan ész irányába mutat". Orbán szerint míg korábban "csak a menekültek beengedésének humanitárius körülményeiről volt hajlandó a miniszterelnökök gyülekezete beszélni", és az uniós külső határok védelme "betiltott álláspont" volt, utóbbi mára megváltozott és "elismert közös feladattá vált".

Orbán lényegében magyar sikerként, sőt személyes erőfeszítéseinek hatásaként beszélt arról, hogy az EU a külső határok védelmének megerősítésével foglalkozik. Sőt, nyilván a magyar kormányfő kezdeményezésére, a visegrádi országok vezetőinek - a migrációról, a belső biztonságról, az Ukrajnával tervezett társulási és szabadkereskedelmi egyezményről, valamint az egységes digitális piacról kialakított álláspontjukat rögzítő - közös nyilatkozatában is állították, hogy a migráció kérdésével kapcsolatban közeledtek az álláspontok az Unió külső határvédelmét illetően. Valójában azonban nem lehetett "betiltott" álláspont a határvédelem, mert már a 2014 júliusi ülés következtetésekben is arról van szó, hogy az illegális migrációt eltökéltséggel kell kezelni, és az uniós határőrizeti ügynökségnek, a Frontexnek segítenie kell a külső határokon nagy nyomásnak kitett tagállamok támogatásában, és előkerült egy közös határőrség felállításának terve is, ami azóta megvalósult - noha Magyarország ezen közös erőfeszítések ügyében nem túl aktív.

Orbánnak azonban egy csúsztatás nem volt elég, a menedékkérők újraelosztását célzó kvótákról szólva a miniszterelnök azzal állt elő, ebben nem fognak engedni, mivel amit Angela Merkel német kancellár akar, azt a magyarok nem akarják. Kiemelte, nem szimpatikus az a felfogás, hogy azok, akik tömegesen beengedték Európába "a túlnyomó többségükben gazdasági migránsokat", szét akarják osztani őket a többiek között, hogy "jusson a bajból mindenkinek". Azonban - mint mondta - nem pusztán szimpátiáról van szó, ugyanis az októberi népszavazáson volt 3,3 millió ember, aki azt mondta, "szó sem lehet arról, hogy bárki más dönthessen a Magyarországon élők személyéről, mint maga Magyarország". Amit azonban Orbán állított, az egyszerűen nem igaz.

Egyfelől a magyarországi népszavazáson nem született érvényes eredmény, másfelől, nem került a brüsszeli étkezések - sem a munkaebéd, sem a munkavacsora - napirendjére ez. Ugyanakkor érthetetlen a kormányfői érvelés is, hiszen az EU már most is áthelyez 160 ezer menedékkérőt, viszont nem Németországból, csak Olaszországból és Görögországból. Közülük is csak azokat, akik Szíriából, Irakból és Eritreából jönnek, ezekben az országokban ugyanis háború van. Ráadásul a menedékkérelmek adott esetben negatív elbírálását követően minden menedékkérőt kiutasíthatnak az EU tagállamai, tehát aki arra nem jogosult, azt semmiféle kvótával, sehol nem lehet elhelyezni, s erről szó sincs, ahogy nem is volt szó Brüsszelben.

A létező kvóta csupán a menedékkérelmek lefolytatásának helyét jelöli ki, s noha van javaslat egy állandó menedékkérő-áthelyezésre, ez csak akkor léphetne életbe, ha az egyik tagállamban egyszerre túl sokan adnának be menedékkérelmet, és csak az új kérelmezőket osztanák szét kvóta alapján. A kérelmeket ugyanúgy a tagállamok bírálhatják el, azaz ha valaki nem jogosult védelemre, a nemzeti hatóságok hazaküldhetik, betelepítésről nincs szó.

Ez utóbbi sem került ugyanakkor az ET-csúcs napirendjére, szavazás pedig még csak fel sem merült az ügyben, így aztán Orbán Viktor beharangozott "vétójáról" szó sem lehetett. "Ez egy ilyen udvariaskodó, zsúrpubis hangulatú világ itt Brüsszelben, itt nem szokás olyan durva szavakat használni, mint vétó. De olyat, hogy az egyhangúság hiánya, olyat lehet" - hangsúlyozta a kormányfő az ATV kérdésére, és hozzátette: "hozzá tud járulni az egyhangúság hiányához".

Orbán szerint ugyanis, ha "kicselezik" az Európai Tanácsot és kiszorítják a döntéshozatalból, akkor nem tud vétózni. Mindez azonban mellébeszélés, hiszen a jogszabályokról nem az Európai Tanács dönt egyhangúlag, hanem a hasonló nevű, de más intézmény, a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa minősített többséggel. Ráadásul az uniós döntéshozatali mechanizmus előírásai szerint bármiféle határozatról legyen szó, azt az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia, ami a rendes döntéshozatali eljárás része, tehát trükkről szó sincs.

Egyértelmű tehát, hogy a kormányfő csupán hazabeszélt menekültügyben, de más kampánytémákat is igyekezett bedobni. Az újságíróknak ugyanis azzal állt elő, van még egy ügy, amely "most csúszik fel a napirendre": "meg akarják tiltani a rezsicsökkentést", olyan szabályt akar megalkotni az Európai Unió, amely "megtiltaná az országoknak, hogy államilag határozzák meg az energia árát bármilyen körben is". "Ez alapvetően érinti a magyar embereket, a szegényeket jobban, mint a jobb módúakat, tehát becsületbeli ügy, hogy ki kell tartanunk, ebben nem fogunk engedni" - fogalmazott. Csakhogy az energiaár-ügyben csupán európai bizottsági javaslat van, amiről megint csak az EP és a tagállamok minősített többsége határozhat, az EU-csúcson pedig fel sem merült.

A kormányfő tehát ismét kommunikációs kampányeseményként tekintett az eseményre, s hazafelé üzengetett, a propaganda-hakniba pedig a Fidesz is beszállt, az áhított vétóra kérve a miniszterelnököt.

Amit nem vétózott meg

Megállapodás született az Oroszország ellen - a korábbi indoklás szerint Ukrajna destabilizálása miatt - elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletén - közölték diplomáciai források. Szakértők szerint a döntésre számítani lehetett, a tagállami kormányokat tömörítő tanács várhatóan a jövő hét elején fogadja el a 2017. január 31-én amúgy lejáró korlátozások meghosszabbítását. Orbán Viktor és kormánya korábban többször lebegtette a szankciók meghosszabbításának esetleges megvétózását, ám lapunknak Szijjártó Péter külügyminiszter szeptemberben egyértelművé tette, a kabinet nem fog szembemenni a közös uniós döntéssel, még ha kártékonynak is tartják azt.

Kvótaellenes költségek

A kormány saját bevallása szerint is 8,6 milliárd forintba került a kvótaellenes népszavazással kapcsolatos lakossági tájékoztatás. Ezzel szemben a kormánypártok 2014-es, a népszavazási kampánnyal nagyjából azonos nagyságú parlamenti választási kampánya, saját bevallásuk alapján, mindössze 984 millió forintot kóstált, ami a Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) szerint egyszerűen nonszensz. A két szervezet az elmúlt években számtalanszor figyelmeztetett arra, hogy a kampányköltések szabályozatlansága nemcsak a korrupció melegágya, de aláássa a választási rendszer megbízhatóságát is. A 2016-os kvótanépszavazási kampány pedig szerintük újfent igazolta, hogy Magyarországon kampánykiadások címén, átláthatatlan módon lehet milliárdos összegben közpénzt költeni. Ismét közölték: ahhoz, hogy a 2018-as parlamenti és az azt követő helyhatósági, valamint európai parlamenti választások, no meg a jövőben megtartandó népszavazások ne a kampánykorrupciótól legyenek hangosak, újra kell írni a kampányfinanszírozás szabályait.