Pharaont a svájci nagykövet mutathatta be Orbánnak

Publikálás dátuma
2016.12.16. 06:03
Ghaith Pharaon. FOTÓ: Népszava
Elismerte Nagy István berni magyar nagykövet, hogy 2015-ben egy fogadáson találkozott Ghaith Pharaonnal - írta az Index. Nagy állította, azóta egyszer sem látta az olajmilliárdost, de a portál svájci forrása szerint korábban is volt kapcsolat a két férfi között: a rendkívüli és meghatalmazott berni nagykövet mutathatta be Pharaont a magyar miniszterelnöknek. 

Libanon lehet a kapcsolat Nagy és az Interpol, valamint az FBI által évtizedek óta körözött Pharaon életében. A nagykövet 1967-68 között a bejrúti Middle East College-on tanult, nővére is itt élt a családjával. Pharaon is a családja révén kerülhetett először Libanonba, a terrorizmus finanszírozásával és korrupcióval gyanúsított üzletember édesapja, Rashad Pharaon a Népszövetségben (ez volt az ENSZ elődje) Libanon és Szíria francia mandátumát képviselte. Fia pedig több forrás szerint is általános iskolába és gimnáziumba járt az országban. Másik kapocs lehet, hogy Nagy több gázzal, olajjal, vegyszerekkel, cementtel és villamos energiával kereskedő vállalat igazgatóságát vezeti, amelyben többségi tulajdonos a bejrúti székhelyű, az üzletemberhez köthető Pharaon Group befektetési alap.

A lap próbálta megtudni, hogy ugyanazon a fogadáson találkozott-e Nagy és Orbán Viktor az olajmilliárdossal, de erre a követség nem válaszolt. Ugyanis, a kormányfő azt közölte, 2015-ben a jordán tiszteletbeli konzulátuson futott össze Pharaonnal, akinek azóta több közös ingatlanügylete volt Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével, de a Magyar Narancs azt is megírta, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és Pharaon luxusjachtja egymás mellett horgonyzott a horvátországi Splitben.

Szerző

Pácban a nyugdíj előtti férfiak

Publikálás dátuma
2016.12.16. 06:00

A mainál rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert kellene kidolgozni - állítják egybehangzóan több kutatóműhely munkatársai. Van, aki ennek fejében megszüntetné a Nők 40 lehetőséget, olyan elemző pedig nincs, aki a férfiakra történő kiterjesztése mellett érvelne. Még 20 évig egyensúlyban lehet a nyugdíjkassza, de a 40 év alatti korosztály már kevesebb pénzre számíthat nyugdíjas éveiben.

A jövő évre tervezett 0,9 százalékos, majd senki nem tudja, milyen alapon 1,6 százalékosra emelt 2017-es nyugdíjemelés sokaknál kiverte a biztosítékot, gyorsan ki kellett söpörni a fejekből az alig látható számokat. Ezt a célt szolgálta az Erzsébet-utalványok kiküldése a nyugdíjasoknak a miniszterelnöki levelekkel egyetemben, s még abban sem lehetünk biztosak, nem tudatosan generálta-e a Fidesz-kormány a feszültséget a kormánytisztviselőknek szabott kihordási feladattal, majd annak kegyes elengedésével. Ezek a balhék mind alkalmasak arra, hogy ne essen szó a lényegről: a merev állami nyugdíjszabályok minden tekintetben hátrányosak a nyugdíjasoknak és a nyugdíjba készülőknek. Nem véletlen, hogy sorra jelennek meg társadalomkutatók, közgazdászok tollából olyan elemzések, amelyek rámutatnak az Orbán-kormány nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tévedéseire.

A Kopint-Tárki elemzői a héten jelentették be, hogy szerintük az egész 2017-es költségvetést át kellene írni, mert sok más következménnyel együtt a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés, és az idei 0,4 százalékos infláció 2 százalékra ugrása a tervezettnél magasabb nyugdíjemelést feltételeznének. A kutatók azt mondják, legalább ennyivel kellene emelni januártól a nyugdíjakat, hogy azok megőrizzék reálértéküket, de az infláció - amihez igazítják az emelést - ennél is magasabb lehet.

Ez a rövidtávú tévedés azonban semmi ahhoz képest, amilyen károkat okozott közgazdászok szerint a korábban rugalmas nyugdíjba vonulási szabályok szigorítása, különösen a rugalmatlan korhatáremelés mellett bevezetett kivétel, a Nők 40 lehetősége. A Közgazdasági Szemlében nemrég jelent meg az Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja kutatóinak tanulmánya, amelynek legfontosabb üzenete, hogy meg kellene szüntetni a nőknek járó kedvezményt. A szerzők - Czeglédi Tibor, Simonovits András, Szabó Endre és Tir Melinda - azt állítják, a kedvezmény igazságtalan, diszkriminatív és fenntartatlan. A Kopint-Tárki kutatóihoz hasonlóan ők is úgy gondolják, hatékonyabban működne a nyugdíjrendszer, ha mindenki eldönthetné, mi a számára megfelelő időpont a nyugdíjba vonulásra és nem lenne bebetonozva a 65 éves korig emelkedő korhatár mindkét nem esetében. Ha a korai nyugdíjazást választók nem kapnának azonos ellátást a korhatárig dolgozókkal, vagyis büntetnék őket, a továbbdolgozókat pedig többletpénzzel "jutalmaznák", az emberek nem rohannának tömegesen nyugdíjba, mint a rendszerváltozás utáni években.

Fogytán az életerő FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Fogytán az életerő FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A 40 évnél hosszabb szolgálati időt összegyűjtő férfiak a legnagyobb vesztesei a 2012-es nyugdíjpolitikai változásoknak, mire mindenkire kötelező lesz a 65 éves korhatár elérése a nyugdíjazáshoz, már 7 év lesz a különbség a férfiak és a Nők 40 lehetőséggel élni tudó asszonyok között. Az MTA-tanulmány szerzői rámutatnak a kedvezmény belső ellentmondásaira is, végül kimondják: a lehetőséget meg kellene szüntetni, közben pedig ki kellene dolgozni egy rugalmasabb nyugdíjkorhatár szabályrendszerét.

A nyáron a Magyar Nemzeti Bank munkatársai elemezték a hazai nyugdíjrendszer kilátásait.

Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám arra a következtetésre jutott, hogy az előttünk álló 20 évben nem lesz gond, a 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat, később azonban - a csökkenő népesség kevesebb befizetése miatt - egyre nagyobb hiány várható. A jegybanki közgazdások úgy látják, a Ratkó-korszak gyermekei még számíthatnak a boldog nyugdíjas évekre, de a mai 20-40 év közötti korosztály már bajban lesz.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak is azzal számolnak, a bajok 2040 táján jelentkeznek, akkor a nyugdíjkorhatár további emelésével és az állami nyugdíjak csökkentésével tudják csak ellensúlyozni a hiányt - jósolják az egyáltalán nem fényes jövőt.

A férfiaknak szóba sem jöhet
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2015 végén 136 263 ember kapott átlagosan havi 117 351 forintos nyugdíjat a Nők 40 program keretében - így ez egyetlen évben 191,88 milliárd forintos pluszkiadást jelentett. A létszámnövekedéssel az összeg az idén már elérheti a 200 milliárdot. Ha a kedvezményt kiterjesztenék a férfiakra, az további évi több száz milliárdos kiadással járna. A nyugdíjkassza éves kiadása ma 3 ezer milliárd forint.



"Mondjon le az ittasan vezető csepeli polgármester!"

Borbély Lénárd fideszes csepeli polgármestert jogerősen elítélték ittas vezetés vétsége miatt. A korábban a részeg sofőrök szigorú büntetéséért felszólaló politikust a Párbeszéd felszólítja, hogy azonnal mondjon le tisztségéről - olvasható a felszólítás a párt honlapján. 

A csepeli polgármester még tavaly februárban bukott le egy közúti ellenőrzésen. A rendőrök feljelentették ittas vezetésért. Akkor sokáig próbálták tagadni, hogy a kerületvezető részegen ült a volán mögé, végül egy héttel később Borbély Lénárd gyáva módon, a családja mögé bújva ismerte el a vétséget - fogalmaz a Párbeszéd honlapján Hudák János, a párt csepeli önkormányzati képviselője, elnökségi tag. Tegnap a bíróság jogerősen is elítélte a csepeli polgármestert ittas vezetésért.

A Párbeszéd szerint itt az ideje, hogy Borbély Lénárd lemondjon a polgármesteri tisztségről! Nem vezetheti a főváros egyik kerületét egy olyan ember, aki az ellenkezőjét teszi annak, amiről korábban prédikált. A csepeli vezető ugyanis 2011-ben a Parlamentben emelt szót a részeg sofőrök ellen és sürgette a kormányt, tegyen valamit a szigorúbb büntetésért.


Szerző