A migrációs válságban minden azon áll vagy bukik, hogy zárjuk-e a határokat - mondta a kormányfő, aki elmondta, hogy a csúcs előtt a visegrádi országok közös álláspontban szögezték le a három legfontosabb dolgot: meg kell védeni a határokat; akik bejöttek, azokat ki kell vinni; akik pedig be akarnak jönni, azokat az EU-n kívül kell őrizni és különválogatni. Orbán Viktor aláhúzta: Magyarország zárja határait, Görögország viszont erre nem képes, Olaszország pedig vagy nem tudja vagy nem akarja zárni a határt. Olaszországban a helyzet drámai - tette hozzá. Hangoztatta, Magyarország képes arra, hogy amennyiben újabb menekültáradat indulna meg, megállítsa azt.
Brüsszelt terheli a felelősség azért, hogy az elutasított menedékkérők szabadon elhagyhatják nyugat felé Magyarországot - közölte Orbán a sajtótájékoztatón. Hangoztatta: Brüsszel segíthetne azzal, hogy megváltoztatja azt az "életszerűtlen" szabályt, hogy az elutasított, de bíróságon jogorvoslatot kérő menedékkérőket nem lehet őrizetben tartani. Ezt a javaslatot a miniszterelnökök tanácskozásán nem fogadták el - tette hozzá a miniszterelnök.
Mit tesz az Európai Unió az azonnali vízummentesség megadása nélkül ténylegesen Ukrajnáért? - tette fel a kérdést Orbán Viktor. A miniszterelnök arról beszélt: hogyan akarna az unió Európától távol katonai erőt alkalmazni közös haderő nélkül, ha az ukrajnai katonai eseményeket sem tudja befolyásolni, és arra is képtelen, hogy megadja az azonnali vízummentességet, ami nem katonai kérdés, semmilyen jogi akadálya nincs, és senki nem mer ellene nyíltan érvelni.
Szíria példáján látszik, hogy sok még a tennivaló az európai biztonság terén - jelentette ki Orbán, aki úgy vélte, ha Európának nincs megfelelő katonai ereje, akkor katonailag nem tud győzni, és a szíriai ügyek elintézése, az ott élők tényleges megsegítése helyett csak jó szándékú szólamokat tud mondani. Ezek azonban nem oldják meg azt a helyzetet, amelyet most Szíriában mások katonai erővel megoldanak - mondta Orbán Viktor.
A kormányfő fontos eredménynek tartotta viszont, hogy a csúcstalálkozón megegyeztek arról: az uniónak olyan típusú megállapodásokat kell kötnie az afrikai országokkal, mint Törökországgal. "Megállapítható, hogy ahol ilyen megállapodásokat kötöttünk, és a helyi kormányzatokkal sikerült együttműködést kialakítani, és több ilyen példa is van, ott komoly eredményeket értünk el az onnan érkezők számának csökkentésében" - mondta, külön kiemelve, elengedhetetlennek tartja, hogy Egyiptommal is migrációs egyezményt kössön majd az Európai Unió. Hangsúlyozta, mára polgárjogot nyert az a korábban "embertelennek, lehetetlennek és őrültnek minősített" magyar javaslat, amelynek értelmében az unió területén kívül kellene menekülttáborokat létrehozni és működtetni, valahol Líbia partjainál vagy Afrika más, erre alkalmas pontján. "Ma arról beszélünk már, hogy hogyan tudnánk megoldani ezt a feladatot, kivel lehetne megegyezni, és hol lehetne ilyesmit létrehozni" - mutatott rá.
Újságírói kérdésre válaszolva, a jövőre esedékes államfőválasztással összefüggésben a miniszterelnök kijelentette, Áder János köztársasági elnököt és munkáját nagyra értékeli. Kifejtette: a fontos lehetőségek között van, hogy a jelenlegi államfő folytassa a munkáját, amennyiben erre vállalkozik. Hozzátette, tisztelettel van Áder János iránt, és megtiszteltetésnek venné, ha támogathatná.
Orbán Viktor a tanácsülés témáit sorolva beszélt arról is, hogy "a rezsicsökkentés betiltásának európai álneve" az energiaunió, amelynek elemei még kidolgozás alatt vannak. Mint mondta, a mostani vitában leszögezte, hogy noha hazánk vállalja az energiaunió létrehozását, az árszabályozás kérdésében megegyezésre kell jutni. Magyarország mellett más országok is vannak, amelyek lehetetlennek tartják, hogy Brüsszel megtiltsa a rezsicsökkentést, azaz az állami árszabályozás lehetőségét, amely több százezer magyar családot érint - szögezte le Orbán Viktor.
A sajtótájékoztatón elhangzott kötelező választás előtti kampányolást és a Brüsszel elleni harcról szóló monológot egy közjáték előzte meg, a Népszabadság volt dolgozóját, jelenleg szabadúszóként tevékenykedő újságírót ugyanis Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kiküldte a teremből, arra hivatkozva, hogy túl kicsi lenne a terem, ha "minden blog szerzőjét meghívnák". Az Index szerint az akkreditált sajtómunkás kizavarása ellen csak egyetlen újságíró, a Klubrádió munkatársa tiltakozott, aki azt kérdezte: Ön lát itt helyproblémát? - mire Orbán közölte, hogy "megfontolja a javaslatot."
Amit nem vétózott meg
Megállapodás született az Oroszország ellen - a korábbi indoklás szerint Ukrajna destabilizálása miatt - elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletén. Szakértők szerint a döntésre számítani lehetett, a tagállami kormányokat tömörítő tanács várhatóan a jövő hét elején fogadja el a 2017. január 31-én amúgy lejáró korlátozások meghosszabbítását. Orbán Viktor és kormánya korábban többször lebegtette a szankciók meghosszabbításának esetleges megvétózását, ám lapunknak Szijjártó Péter külügyminiszter szeptemberben egyértelművé tette, a kabinet nem fog szembemenni a közös uniós döntéssel, még ha kártékonynak is tartják azt.
A tagállamok legutóbb júliusban döntöttek arról, hogy meghosszabbítják az orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.
Az Európai Unió 2014 júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba. A Nyugat azzal vádolja az orosz vezetést, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, illetve hogy szakadár erőket támogat az ország keleti részében.