Megvannak a Gramofon-díjasok

Várjon Dénes, Baráti Kristóf, Borbély Mihály, a Bágyi Balázs New Quartet és az Oláh Gipsy Beats is Gramofon-díjat vehet át a péntek esti díjkiosztón, amelyen a legjobb klasszikus zenei, dzsessz- és népzenei/világzenei hanglemezeket ismerik el.

A díjakat a Gramofon - Klasszikus és Jazz című folyóirat szerkesztősége és kiadója alapította 2001-ben, az idei a tizenhatodik díjkiosztó. A döntésben kereskedelmi (lemezeladási) szempontok sohasem játszanak szerepet, kizárólag a művészi minőség és a felvételtechnikai megvalósítás színvonala dönt - tájékoztatott Retkes Attila, a Gramofon főszerkesztője pénteken.

Az év legjobb magyar klasszikus zenei hanglemeze díját megosztva nyerte Beethoven összes zongoraversenye Várjon Dénes előadásában, a Concerto Budapest közreműködésével, Keller András vezényletével (kiadó: Hungaroton), valamint Mozart összes hegedűversenye Baráti Kristóf és a Magyar Kamarazenekar tolmácsolásában (Brilliant Classics).

Az év legjobb külföldi klasszikus zenei hanglemeze kategóriában is két győztest hirdettek: Sosztakovics Csellóversenyeit (Gautier Capucon, Mariinszkij Zenekar, Valerij Gergiev, kiadó: Erato) és Grigorij Szokolov zongoraművész Schubert-Beethoven albumát (Deutsche Grammophon).

Az év legjobb magyar jazzlemeze (szintén megosztva) Borbély Mihály Gyere hozzám estére című albuma (BMC Records) és a Bágyi Balázs New Quartet Homage to Shakespeare című CD-je (Tom-Tom Records). Az év legjobb külföldi jazzlemeze (ugyancsak megosztva) a Charles Lloyd & The Marvels I Long to See You (Blue Note), valamint Joshua Redman és Brad Mehldau Nearness című duólemeze (Nonesuch).

Az év legjobb népzenei/világzenei lemeze az Oláh Gipsy Beats No. 1 című albuma (Fonó). Az év legjobb DVD-produkciója Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzók című operája Jonas Kaufmann főszereplésével, a Staatskapelle Dresden közreműködésével, Christian Thielemann vezényletével (Sony Classical). Az év legjobb archív felvétele (újrakiadása) a Bartók, a zongorista című dupla CD lett (Hungaroton).

Az idei Gramofon-díjak öttagú nemzetközi zsűrijében Remy Franck, a luxemburgi Pizzicato magazin főszerkesztője, Michelle Debra, a belga Crescendo folyóirat igazgatója, Martin Hoffmeister, a német MDR Rádió zenei igazgatója, valamint a Gramofon főszerkesztő-helyettese, Bércesi Barbara és főszerkesztője, Retkes Attila kapott helyet.  A díj hivatalos szakmai partnere az International Classical Music Awards (ICMA).

Szerző
Témák
Gramofon-díj

Végső búcsú Dévényi Ádámtól

December 20-án vesznek végső búcsút Dévényi Ádámtól. A zenész-szövegíró-grafikust kedden 9 óra 45 perckor a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra - közölte legjobb barátja, Trunkos András zenész, dalszerző pénteken.

Dévényi Ádámot, aki az elmúlt több mint három évtizedben szólóban, a Rolls Frakcióval, a Bikinivel és az Átmeneti Kabáttal is dolgozott, december 4-én vasárnap hajnalban súlyos betegség után, 60. életévében érte a halál.

A zenész tizennégy évesen már saját szerzeményeit gitározta-énekelte, a folk-rock mozgalom progresszív ágának művelőjeként olyan zenekarokban játszott, mint a Vízöntő, a Tabula vagy a Vasmalom. Dalait legtöbben a Rolls- és a Bikini-átdolgozásai révén ismerik, ő írta a Bikini egyik legsikeresebb lemeze, az 1989-ben kiadott Közeli helyeken dalszövegeit, de ő szerezte például az Adj helyet; az Izzik a tavaszi délután; a Lakótelep; a Megadtam magam a mának, a Ne ébressz fel!; a Ne legyek áruló! szövegét is.

Több kitérőt tett, említésre méltó a Postássy Julival kiadott közös lemeze (Nincs kegyelem, 1986), de szerepelt Makám-albumon, a Vasmalom szamizdatos kazettáján, vagy a Tilos Rádió válogatásán is. Éveken át önállóan (vendégzenészekkel) lépett fel a Fiatal Művészek Klubjában, apró stúdiószínházakban (Kamra, Stúdió K) vagy kávézókban.

Saját szerzeményeit csak 1990-ben jelentette meg először: az Adj helyet című kazettán Soós Balázs mellett Börcsök Enikő színésznő működött közre. Az 1994-es Mindennapi éjek CD-n is megjelent, de utána csak két saját kiadású kazetta készült (Szabadság miatt zárva - 1996, Abszint - 1999). 1998-ban a szakmai szavazáson Az év szövegírója díjat nyerte. Számos budapesti és vidéki színházban dolgozott színházi zeneszerzőként, évekig a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt.

Előadóestjein együtt játszott mások mellett Jordán Adél színművésszel és Mohai Tamás gitárossal, ő szerezte Szőke András Európa kemping és Citromdisznó című filmjének zenéjét. Festményeiből, grafikáiból több kiállítás volt. 2006-ban megalakította az Átmeneti Kabát zenekart, amely 2008-ban Olyan jó címmel CD-t jelentetett meg.

Szerző

Lopott Picasso-műveket rejtegetett, két év felfüggesztettet kapott

Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a dél-franciaországi Aix-en-Provence fellebbviteli bírósága Pierre Le Guennec nyugdíjas villanyszerelőt és feleségét, akik a garázsukban negyven éven át 271 Picasso-művet rejtegettek.

 A bíróság ezzel megerősítette a grasse-i büntetőbíróság másfél évvel ezelőtt, csalás vádjával kimondott ítéletét. Az ügyész az első fokon meghozott döntés megerősítését kérte, miután szerinte a házaspár hazudott, amikor azt állította, hogy ajándékba kapta a műveket.

"Csak elégedettek lehetünk, hogy az igazságot, amelyet a kezdetektől képviselünk, elismerte a bíróság" - mondta Jean-Jacques Neuer, Claude Picasso, a festő fiának ügyvédje a pénteki ítéletet követően. A 77 éves nyugdíjas villanyszerelő először azt állította, hogy a műveket az 1973-ban elhunyt Picassótól és a feleségétől, Jacqueline-től kapta, amikor utolsó otthonukban, a Cannes közelében fekvő Mougins településen lévő házukban dolgozott 1970 és 1973 között. A perben meghallgatott tanúk azonban egyértelműen kizárták ezt a feltételezést. 

A fellebbviteli perben Pierre Le Guennec egy újabb verzióval állt elő. Azt mondta, hogy azért kerültek hozzá a művek, mert Jacqueline Picassónak problémái voltak a festő fiával, Claude-dal. Néhány hónappal Picasso halála után Jacqueline "megkért, hogy mintegy 15-17 szemetes zsákban helyezzem biztonságba magamnál (a műveket). Később azt kérte, hogy majd adjam vissza őket, kivéve egyet, amire azt mondta, tartsa meg, ez a magáé" - mondta a bíróság előtt a volt villanyszerelő. 

Pierre Le Guennec szerint elképzelhető, hogy a hagyatéki eljárás alól akarta a család kivonni a zsákokba tett műveket. Azt állította, azért nem mondta el korábban az igazságot, mert félt, hogy azzal vádolják meg, hogy ellopta a zsákokat. Az örökösök képviselői és az ügyészség szerint is a villanyszerelő az első fokú per után a fellebbviteli perben egy újabb hazugsággal állt elő. 

Az ügy 2010-ben robbant ki, amikor a villanyszerelő a Picasso Administrationnál akarta hitelesíttetni a 271 művet, amelyet elmondása szerint ajándékba kapott a művésztől. Az örökösök azonnal feljelentést tettek. A művek ugyanis 1900 és 1932 közötti időszakból származnak, s a Picasso-család ügyvédje szerint erős képzelőerő kell ahhoz, hogy az ember elhiggye: a festő évtizedeken át őrizgette a műveket, majd egyszerre csak elajándékozta őket. A gyűjtemény nagyon vegyes, a művek nincsenek aláírva, Picasso ugyanis éppen így védekezett az ellen, hogy a műterméből ellopják az alkotásait. Az ajándékba adott képeket viszont mindig aláírta. 

A 40 évig rejtegetett művek nem szerepelnek a festő 1973-as halála után készített hagyatéki nyilvántartásban. Vannak közöttük rendkívül értékes kubista kollázsok, rajzfüzetek, sőt hat kis olajfestmény és 28 kőnyomat is. Az ügyészség szerint az örökösöknek visszaszolgáltatott 271 mű értéke 60 és 100 millió euró (18 és 31 milliárd forint) közé becsülhető.

Szerző