Elgáncsolják Trumpot az elektorok?

Egy utolsó szalmaszálba kapaszkodnak azok, akik abban bizakodnak, hogy az elektori kollégium még meg tudja torpedózni Donald Trump elnökké választását. A bonyolult amerikai rendszerben Trump győzelmét december második szerdája utáni hétfőn – idén december 19-én – véglegesítik, akkor szavaznak ugyanis az egyes szövetségi államokban az elektorok. Ha kellő számú elektor fordulna szembe a milliárdossal, elvileg megváltoztathatnák a választás végeredményét. Ez nagy valószínűséggel hiú ábránd marad.

Ha a papírforma érvényesül az elnökválasztáson, nem kelt különösebb izgalmat, hogyan is szavaznak az elektorok. Az idei voksolás azonban sokkoló meglepetéssel végződött. Donald Trump minden előrejelzésre rácáfolva fölényes győzelmet aratott az elektori kollégiumban, 306 elektort szerzett, míg vetélytársa, Hillary Clinton csupán 232-őt. De vajon ez az eredmény tükrözi-e az amerikai nép akaratát, amikor a szavazatok száma épp ellentétes eredményt mutat: a volt First Ladyre 2,8 millióval több voksot adtak le, mint a manhattani milliárdosra.

Utoljára a 2000. évi választáson alakult ki hasonló helyzet, akkor azonban jóval szorosabb volt az állás. Al Gore, Bill Clinton alelnöke félmillióval több szavazatot kapott, ám Florida 29 elektori szavazatának (s a legfelsőbb bíróság közbeavatkozásának) köszönhetően veszített az elektori kollégiumban: George W. Bush 271 elektort szerzett, Gore viszont csak 266-ot. Mivel azonban az amerikai alapító atyák kétlépcsős elnökválasztási rendszert alkottak meg, nem az összes szavazat, hanem az elektorok száma a döntő: legalább 270 elektor megszerzése szükséges a győzelemhez. Ifjabb Bush mindössze egy elektorral, de átlépte a küszöböt, s ő költözhetett be a Fehér Házba.

Ahogy 2000-ben, most is kiújult a vita arról, nem kellene-e végleg megszüntetni az elektori kollégium idejétmúlt intézményét. Ezzel azonban több évszázados hagyományt dobnának sutba. A két nagy párt közül a demokratáknak kedvezne, ha a jövőben a leadott szavazatok döntenének a választáson, a Demokrata Párt a keleti és a nyugati part népes államaiban, s a nagyvárosokban a legerősebb. A republikánusokra szavaznak ugyanakkor többen az Egyesült Államok középső részén, a gyérebben lakott államokban, a kistelepüléseken.

Kétlépcsős rendszer

A közvetett amerikai választási rendszerben az egyes szövetségi államok elektorai azok, akik megválasztják az Egyesült Államok elnökét. Minden szövetségi államnak annyi elektora van, ahány kongresszusi képviselője, ehhez jön államonként két szenátor, Washington D.C.-nek három elektora van. Jelenleg összesen 538-an alkotják az elektori kollégiumot. A legnépesebb államnak, Kaliforniának van a legtöbb, 55 elektora, Texasnak 38, New Yorknak és Floridának 29-29. A hét legkisebb népességű államot 3-3 elektor képviseli. 48 államban „a győztes mindent visz” elv érvényesül, csupán Maine és Nebraska államban eltérő a szabályozás. Az elektori kollégium testületként soha nem ül össze, december 19-én egy-egy állam elektorai gyűlnek össze, s adják le szavazatukat. Ezeket a voksokat január 6-án a washingtoni képviselőházban, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén összesítik, s akkor hirdetik ki az elnökválasztás végeredményét.

Idén a Broadway nagy sikere a Hamilton című musical, az amerikai alapító atyák egyikéről, Alexander Hamiltonról szól. E musical egyik előadásán fütyülte ki a New York-i közönség az elnökválasztás utáni napokban a jövendő alelnököt, Mike Pence-t. Alexander Hamilton írta 1788-ban a Federalista Iratok 68. számú tanulmányát, amelyben az elnökválasztás menetéről, s az elektori kollégium szerepéről is értekezik. A párbajban elhunyt Hamilton szerint, ha a voksolást „ármány, intrika és korrupció” befolyásolná, vagy ha egy külföldi hatalom befolyást akarna szerezni, akkor biztosítékképpen közbeléphet az elektori kollégium.

Erre az alapító atyára hivatkozva szervezkednek a Hamilton-elektorok, arra buzdítva az elektori kollégium tagjait, hogy állják útját Trump megválasztásának. Ha Clinton 232 elektora mellé csak 37 republikánus elektor átállna, akkor máris döntetlen lenne az eredmény, 269-269, s a képviselőháznak kellene elnököt választania. Ilyen méretű lázadás azonban gyakorlatilag kizárt, s egyébként se érné el célját. A képviselőházi republikánus többség ismét csak Trump győzelmét szentesítené. Az engedetlenségre buzdító elektorok egy másik kombináció szerint nem is Hillary Clinton elnökké választását akarnák elérni, hanem azt, hogy a demokraták és republikánusok összefogva szavazzanak – 135-135-en – egy köztiszteletben álló republikánus személyiségre, például John McCain arizonai szenátorra, vagy John Kasich ohiói kormányzóra. McCain és Kasich azonban, noha mindketten élesen bírálják a megválasztott elnököt, egyaránt nyilatkozatban hívta fel az elektorokat: az amerikai nép döntött, s szavazzanak úgy, ahogy az államukban kialakult végeredmény kötelezi őket. 29 állam bünteti a "hűtlen elektorokat".

Az elektorokat azonban kézben tartja saját pártvezetésük, még ha a választók részéről hatalmas nyomás nehezedik is rájuk. Az egyik republikánus elektor például több mint 40 ezer e-mail-üzenetet kapott, amelyben sürgették, hogy ne Trumpra adja a voksát. De a telefonjuk is megállás nélkül csöng, s személyesen is rengetegen keresik fel őket. Az AP hírügynökség 330 elektort keresett meg, hogy készülnek-e rebellióra. Az interjúk alapján azt a következtetést vonták le, az elektorok körében nincs forradalmi hangulat, nagy valószínűséggel (legfeljebb egy-két kivétellel) meg fogják szavazni Donald Trump elnökké választását. Chris Suprun republikánus elektor az egyedüli, aki nyilvánosan is vállalta, hogy Trump ellen szavaz majd.

A CBS News által közzétett friss felmérés szerint egyébként az amerikaiak 54 százaléka támogatja, hogy módosítsák az alkotmányt és változtassák meg a választási rendszert, úgy, hogy az országosan leadott szavazatok száma döntsön. Az elektori kollégium megtartására 41 százalék szavazott. A felmérések szerint már 1987 óta többségben vannak a reform hívei, akkor még nagyobb arányban, 61 százalékban támogatták az elektori kollégium eltörlését. E felmérésben is kiviláglott, hogy a demokraták és a republikánusok ellentétes oldalon állnak: a republikánusok 70 százaléka megtartaná a jelenlegi választási rendszert, a demokraták 78 százaléka a módosítást támogatná.

Összességében ugyanakkor többségben vannak azok, akik úgy vélik, az idei elnökválasztáson az elektoroknak arra a jelöltre kell szavazni, aki az adott államban megnyerte a választást. A felmérésben megkérdezettek 57 százaléka nem biztatja hűtlen szavazásra az elektorokat, a republikánusok 75, a független szavazók 56, a demokraták 44 százaléka ezen az állásponton áll.

Ellentmondó vélemények

A Washington Post körkérdésére ellentmondó vélemények érkeztek.

Lawrence Lessig harvardi jogászprofesszor: „Az alkotmány lehetővé teszi, hogy az elektori kollégium válassza ki a győztest. Ha így tesznek, jó okkal teszik.”

William Daley volt fehérházi stábfőnök: „A demokratáknak meg kell gondolniuk, hogy szétverik-e az elektori kollégiumot. Túl nagy árat fizethet az ország érte.”

Michael F. Cannon, a Cato Intézet szakértője: „A demokraták drámai gesztust tehetnének, a kétpártiság jegyében, ha valamennyien egy másik republikánusra szavaznának Trump helyett."

E.J. Dionne Jr., a Post publicistája: „Kérdés, hogy Trump személye, Putyin beavatkozása, s Clinton előnye a leadott szavazatokban elegendő ok-e a rendszer felrobbantására.”