Eiffel-torony - Sztrájk miatt zárva

Publikálás dátuma
2016.12.16. 18:02
FOTÓ: Getty Images, Christopher Furlong
Péteken is folytatódott az Eiffel-torony dolgozóinak sztrájkja, így a látogatók negyedik napja nem mehetnek fel a francia főváros egyik legfőbb turistalátványosságára.

A sztrájk folytatását egyhangúlag megszavazta a közgyűlésen részt vevő mintegy száz dolgozó - mondta a CGT szakszervezet részéről Denis Vavassori, aki annak a reményének adott hangot, hogy még a nap folyamán folytatódnak a tárgyalások a vezetőség és a munkavállalók között.

A 324 méter magas tornyot üzemeltető társaság (SETE) ismételten rövid közleményben sajnálatát fejezte ki a zárva tartás miatt, és jelezte, hogy csütörtökön tárgyalóasztalhoz ültek a dolgozók képviselőivel, és a párbeszédet pénteken is folytatni kívánják.
A sztrájkolók ezúttal nem fizetésemelést követlenek, hanem a vállalaton belüli szociális párbeszédet hiányolják, és úgy vélik, hogy nem eléggé átláthatók a jövőbeni stratégiai döntések.

Az Eiffel-tornyot a téli hétköznapokon mintegy 6-8 ezren keresik fel - a nyári főszezonban 20-25 ezren -, tavaly hatmillió látogatója volt. Egy évvel korábban még hétmillióan keresték fel, idén pedig 14 százalékos bevételcsökkenést várnak.

A téli iskolai szünet a hétvégén kezdődik Franciaországban, ezért a belföldi turizmusnak köszönhetően a következő két hétben ismételten naponta legalább 20 ezer látogatóra számítana az Eiffel-tornyot üzemeltető cég.

Szerző

Elvesztette a nagyváradi pénzügyi palotát az egyház

 A román legfelsőbb bíróság megváltoztatta a pitesti-i táblabíróság elsőfokú ítéletét, és jogerős ítéletben fosztotta meg a római katolikus egyházat a számára visszaszolgáltatott nagyváradi pénzügyi palotától - közölte pénteken a Bihon.ro portál.

A Nagyvárad belvárosában álló eredetileg irgalmasrendi ingatlant 2012-ben kapta vissza a püspökség, ám a megyei önkormányzat megtámadta az illetékes bizottság határozatát, arra hivatkozván, hogy az épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át.

A visszaszolgáltatás érvénytelenítését a Bihar megyei önkormányzat kérte, a per során azonban a nagyváradi polgármesteri hivatal is csatlakozott hozzá. A pitesti-i táblabíróság ez év áprilisban kimondott első fokú ítéletében elutasította a keresetet, és elismerte az egyház tulajdonjogát az épület fölött. Ezt az ítéletet változtatta meg csütörtökön a legfelsőbb bíróság.

A nagyváradi római katolikus püspökség pénteki közleményében úgy vélekedett, hogy a legfelsőbb bíróság "megmagyarázhatatlan könnyedséggel tette túl magát" az egyház által benyújtott bizonyítékokon. Az egyház szerint ezek a bizonyítékok minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy az Irgalmasrend a Pénzügyi Palota építtetője, valamint jogos és telekkönyvezett tulajdonosa, illetve, hogy ezt az épületet a román állam önkényesen sajátította ki az 1948-as államosítási rendelet alapján. Az egyház megemlíti, hogy az irgalmasrendi tulajdonjogot és az önkényes államosítást a román állam 1962-ben és 1967-ban is elismerte azokban az átiratokban, amelyekkel az állami tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséért folyamodott.

A nagyváradi római katolikus püspökség közölte: a legfelsőbb bíróság indoklásának ismerete nélkül nem fogalmazhat meg precíz álláspontot, de az ismert adatok alapján is megállapította, hogy a bíróság döntése "súlyosan sérti a magántulajdonhoz való jogot garantáló Európai Jogok Európai Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikkelyét" - áll a közleményben.
Az egyház által bemutatott dokumentumok szerint az Irgalmasrend saját telkén bankkölcsönből építette 1890-ben a palotát, melyet aztán állami hivataloknak adott bérbe. A Nagyvárad belvárosában található patinás műemlék épület jelenleg használaton kívül áll, és meglehetősen leromlott állapotba került.

Szerző

Halálos kanyarójárvány Romániában

Hét ember vesztette életét Romániában a kanyarójárvány miatt, amely eddig több mint 1700 személyt fertőzött meg - közölte pénteken a román egészségügyi minisztérium.

Valentin Popescu, a szaktárca szóvivője elmondta, hogy 1725 megbetegedés szerepel a minisztérium nyilvántartásában és hét haláleset. Egy nyolcadik gyanús esetet még vizsgálnak.

Romániában szeptemberben jelentették be a hatóságok, hogy kanyarójárvány van. Azóta az ország több mint háromnegyedében, 32 megyében jelentettek megbetegedéseket. Legtöbben Erdélyben, vagyis Arad (454-en), Maros (238-an) és Temes megyében (240-en) fertőződtek meg a vírussal.

Az egészségügyi minisztérium szerint a "felelőtlen oltásellenes kampány" a hibás a járványért. A kanyaró elleni vakcina beadását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított ellenkampány hatására.

A szaktárca a járvány megfékezése érdekében csökkentette az olthatóság alsó határát, így a már 9 hónapos csecsemők is beolthatók. Eddig minimum egyéves korban kaphattak kanyaróellenes vakcinát. A szóvivő felszólította azokat szülőket, akiknek a gyermekei nem kapták meg az oltást, hogy pótolják utólag a mulasztást.

Szerző