Az egyik csapat vezetője az adóügyi botrányba keveredett Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, valamint az általa támogatott orosházi polgármester, Dávid Zoltán. Velük vannak a tőlük erősen függő dél-békési önkormányzatok.
A másik oldalon Vantara Gyula szintén kormányoldali országgyűlési képviselő, Békés megye fejlesztési kormánybiztosa, Dankó Béla és Kovács József fideszes országgyűlési képviselők, továbbá a nagyobb városok, Békéscsaba és Gyula önkormányzatai sorakoztak fel. Az egykori Népszabadság szerint Vantaráék egy igazi nagykutya, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter támogatását is élvezik.
A Dareh nevű szervezeten kaptak össze a fideszesek, ami a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás rövidítése. A Dareh felügyelete azért fontos, mert ez fogja működtetni a térségi hulladékgazdálkodást, méghozzá elképesztő pénzekért, amit az EU-tól várnak. Kétszer 15 milliárd forintról van szó.
A Simonkáékkal szemben állók szerint a Darehen keresztül ellenőrizhetetlenül folynak ki pénzek. Gyula fideszes polgármestere, Görgényi Ernő például a Dareh által alapított Bázis Zrt. egy júniusi közgyűlésén azon akadt ki, hogy szerinte a Bázis közbeszerzései "nélkülözik a törvényes alapokat", soha nincs egyeztetés, az önkormányzatoknak pedig "biankó csekket" kellene megszavazniuk. A szemétpénzből tehát több érdekkör is részesedni akar. Az elégedetlenkedő önkormányzatok ki is léptek a Darehből.
A Lázár Jánoshoz kötődő Hódmezővásárhely is kilépett a társulásból. Ez pedig magyarázatot adhat arra is, miért mernek a gyulaiak most már nyíltan szembemenni Simonkával.
A Békés megyei példa ragadós lehet, ugyanis folyamatos alakul a hulladékfeldolgozás rendszere, és az ehhez társított pénzek helyi fideszes érdekcsoportotokat hozhatnak "lázba". Weingartner Balázs, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója november végén Szombathelyen jelentette be, hogy április elsejéig létrejönnek azok a regionális szolgáltatók, amelyek méretüknél és lehetőségeiknél fogva jobban megfelelnek mind az uniós, mind pedig a hazai hulladékgazdálkodási követelményeknek.