Orbán: a nép akarata dönthet az államfőről

Nincs senki, aki a köztársasági elnököt kijelölhetné, őt a nép akarata fogja a megbízással ellátni - közölte a hatályos alaptörvényre hivatkozva, s a jövő évi államfőjelölést megelőző, a parlamenti pártok közötti egyeztetést ígérve Orbán Viktor. A miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatóján az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóján valóban napirendre került ügyek szinte nem is szerepeltek, ugyanakkor nem volt hiány Orbán kampánytémáiból, valamint újságírók megalázásából sem.

Izgalmas kérdés, de semmi jelentősége nincs - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót követő brüsszeli sajtótájékoztatóján az ATV kérdésére, hogy Áder Jánost vagy Balog Zoltánt kedveli-e jobban. A miniszterelnök elmondása szerint "Magyarország még nem tart ott, hogy valakinek a kedveltségi mutatója döntse el, lehet-e köztársasági elnök". Hogy mindezt a kormányfő azzal egészítette ki: "nagyon sok más embert is kedvelek, mégsem lesz belőlük köztársasági elnök vagy elnökjelölt. Ha másért nem, hát a helyek korlátozott száma miatt". A humorosnak szánt magyar valóságot azzal kívánta elfedni a miniszterelnök, hogy "a helyzet úgy fest, van itt egy döntési folyamat, ebben nekem van szerepem, de ezt nem személyes természetű dolognak tartom, hanem kötelezettségnek, mert egy demokráciát valamilyen rendszerben működtetni kell". A folyamat, amely szerinte a hatályos alaptörvény szabályai szerint zajlik majd, azzal kezdődik, hogy még decemberben a Fidesz elnökségi ülésen meghallgatja majd a javaslatokat, ezeket később megvitatják a Fidesz-frakcióval, valamint más, parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártokkal, s végül "e vitát követően" nevezi majd meg a jelöltet.

Sőt, Orbán ezúttal azzal állt elő, "nincs senki, aki a köztársasági elnököt kijelölhetné, őt a nép akarata fogja a megbízással ellátni, a nép akaratát pedig a parlament képviseli. A köztársasági elnök az ország első polgára, a miniszterelnök az ország első szolgája" - fejtegette. Amikor pedig az újságíró felidézte Rubovszky György májusi kijelentését, miszerint Orbán Viktor nem engedi meg Áder újrajelölését, arra a miniszterelnök úgy reagált: "arra kérem önt, hogy bárki bármit mondana az én szándékaimról, nehogy megjelentesse az újságjában vagy a médiában, mert nagy valószínűséggel nem felel meg a valóságnak". Ezután pedig arról beszélt, hogy Ádert nagyra értékeli, és a komoly lehetőségek között van, hogy ő folytassa a munkáját. Megjegyezte, hogy az első döntést a köztársasági elnöknek kell meghoznia, hogy vállalkozik-e a következő években ilyen munkára.

Mindezzel Orbán lényegében ismét napirendre vette annak lehetőségét, hogy Áder János mandátumának jövő évi lejártát követően mégis a Sándor-palota ura maradhat, holott korábban lényegében minden ezzel ellenkező verzió felmerült már, a legutóbbi hírek pedig Balog Zoltán jelenlegi emberi erőforrás miniszter esetleges köztársasági elnökké jelöléséről szóltak. (Balog elismerte, hogy a neve felmerült.) Orbán egyébként a plágiumbotrányába belebukott Schmitt Pál, majd pedig Áder János államfővé emelése után ma már jelentősen nehezebb helyzetben van, hiszen az alaptörvény szabályai szerint a köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők ötödének támogatásával lehet jelölni, a titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők kétharmada (66,67 százaléka) támogatja valamelyik jelöltet. Ez ugyan nincs meg a Fidesznek, ám amennyiben nincs ilyen jelölt, a második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes voksot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. Egyértelmű ugyanakkor, hogy "az ország első számú polgárát" csak kétharmados támogatással lehet megválasztani, magyarán Orbán számára komoly kudarc volna minden egyéb forgatókönyv. Ugyanakkor Áder mandátuma jövő májusban jár le, így Orbán vélhetően nem fogja elhamarkodni jelöltje nevének ismertetését.

A magyar parlamenti kétharmad hiányának tudható be az is, hogy Orbán csak szavakkal karatézik a menekültügyi kvóta ügyében Brüsszellel, hiszen az napirendre sem került a csütörtöki uniós csúcstalálkozón. Tegnap a kormányfő ennek ellenére megismételte előző napi, az érkezésekor is hangoztatott nézeteit; "a migrációs válságban minden azon áll vagy bukik, hogy zárjuk-e a határokat". Szerinte "Brüsszelt terheli a felelősség azért, hogy az elutasított menedékkérők szabadon elhagyhatják nyugat felé Magyarországot", azzal állva elő "Brüsszel segíthetne azzal", hogy megváltoztatja azt az "életszerűtlen" szabályt, hogy az elutasított, de bíróságon jogorvoslatot kérő menedékkérőket nem lehet őrizetben tartani. Ezt a javaslatot azonban a miniszterelnökök tanácskozásán nem fogadták el - tette hozzá a miniszterelnök, aki a menekültügyön túl Ukrajna vízummentességének azonnali megadását is kudarcosan szorgalmazta a zártkörű ülésen. Hogy tehát valójában miről esett szó a 2016-os utolsó uniós csúcstalálkozón, azt Orbántól nem tudhatta meg a nyilvánosság.

Újságírót tiltottak ki Orbánék

A Miniszterelnöki Sajtóiroda a jövőben is a ténylegesen létező sajtóorgánumok számára tudósítói tevékenységet végző újságírók részére szervez sajtótájékoztatókat - közölte Havasi Bertalan, a sajtóiroda vezetője miután Ujhelyi István tiltakozott az ellen, hogy szégyenteljes közjáték előzte meg Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatóját a magyar állandó képviseleten. "A kormányfő beszámolójáról hazug és gusztustalan módon helyhiányra hivatkozva a médiaelhárítási államtitkár kiküldte a teremből a Népszabadság korábbi, szabadúszóként jelenleg is hivatalosan akkreditált tudósítóját" - közölte az MSZP európai parlamenti (EP) képviselője. A Klubrádió brüsszeli tudósítója, Nemes Gábor felszólalt a sajtótájékoztatón, és kollégája mellett kiállva kifogásolta a gyakorlatot. Nemes rámutatott, hogy célszerűbb lenne a miniszterelnöki sajtótájékoztatókat az Európai Tanács épületében tartani, ahol más országok vezetői is szokták, onnan ugyanis nem lehet újságírókat kiküldeni. Megkérdezte a miniszterelnöktől, lát-e helyproblémát a teremben, mire Orbán úgy felelt, megfontolja a javaslatot. Havasi pedig cinikusan visszakérdezett: "Megjelenik még Brüsszelben a Népszabadság?" A miniszterelnök sajtófőnöke a híradások szerint arra hivatkozott, hogy kicsi lenne a terem, ha "minden blog szerzőjét" meghívnák az eseményre. A Klubrádió tudósítóján kívül egyetlen jelenlévő újságíró sem tiltakozott a történtek ellen.

Végül, a sajtótájékoztatót követően Orbán Viktor telefonon felhívatta Halmai Katalint, akivel negyedórás magánbeszélgetést folytatott, Havasi közleménye szerint csupán "mint magyar állampolgárral". Halmai elmondta, hogy jelenleg "nem tudósít senkit" és "nem ír sehova" - tette hozzá a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A sajtómunkának, a sajtótájékoztatóknak is megvan a maguk rendje - szögezte le Havasi. Az újságíró utóbb azt mesélte az Eurológusnak, hogy udvarias párbeszéd zajlott le köztük, Orbán barátságos hangot ütött meg. Érdeklődött, hogy mivel foglalkozik most, és beszélgettek a magyar sajtóról. A kormányfő sajnálatát fejezte ki, hogy így alakult a sajtótájékoztató, különösen, hogy egy hölgyet küldtek el róla.