Szánthó Péter;
Parlament;képviselőfigyelő;"szavazógépek";
2016-12-20 06:07:00
A parlamenti munka hatékonyságát figyelembe véve nem célszerű, hogy a kormánytagok egyben országgyűlési képviselők is - ez a konklúziója a Policy Solutions idei Képviselőfigyelő programjának. Az adatok összegzésére készített kepviselofigyelo.hu weblapról kiderült, hogy a kormányfő és a miniszterek "előkelő" helyen szerepelnek a legkevesebb szavazáson résztvevő képviselők között. Mindez Bíró-Nagy András szerint annak tudható be, hogy egyéb kormányzati teendőik mellett Orbán Viktoréknak kevés idejük marad a parlamenti munkára.
A Policy Solutions kutatási igazgatója ismertette: Szijjáró Péter például a szavazások kevesebb mint 10 százalékán vett részt az idén, három önálló, s egy nem önálló indítványa volt. A külügyminisztert maga Orbán követi a sorban, aki 2016-ban csupán a szavazások 16 százalékán volt jelen. A miniszterelnöknek három önálló indítványa volt: a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, a "lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló" törvények módosítása, illetve az a határozat, amely felhatalmazta a kormányt, hogy az Európai Bíróságra vigye a kvótaügyet. Orbán 222-szer szólalt meg, ezek java kérdésekre, azonnali kérdésekre adott válaszaiból áll, napirend előtti felszólalásaiban pedig legtöbbször a menekültügyben foglalt állást. A törvények megtárgyalása során Orbán egyáltalán nem vett részt a parlamenti vitákban 2014 óta.
Akadnak olyanok is a kabinetben, akik másra bízzák a piszkos munkát. Ilyen például Balog Zoltán, aki a szavazások 23 százalékán vett részt, 30 alkalommal emelkedett szóra, s hat önálló indítványt tett. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alatt csoportosulnak azok a területek (oktatás, egészségügy, szociális ellátások), amelyek a leginkább foglalkoztatják az ellenzéket, a minisztert rengeteg ügyben kérdezik, ám Balog helyett általában államtitkára, Rétvári Bence állja a sarat. Ő egy év alatt 912-szer szólalt fel, ezzel toronymagasan vezeti a listát. Hasonló villámhárító Tállai András is, aki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett szokott felszólalni. Az adóügyi államtitkár, akinek mostanában a menesztését rebesgetik 475-ször emelkedett szóra. A statisztikából az is látszik, hogy Lázár János nem szereti másra bízni a dolgait, 335 idei felszólalásával ő a legaktívabb kormánytag, s az összesített listán is a nyolcadik helyen áll a kancelláriaminiszter.
Bár a kormánytagok nemigen járnak szavazásokra, a Fidesz-KDNP képviselői Bíró-Nagy András szerint már-már "félkatonai szervezetként" nyomkodják a szavazógombokat. Ugyanis ha megnézzük a részvételi rangsort, az első 39 helyen csak olyan fideszes, vagy KDNP-s képviselő szerepel, aki a szavazások több mint 97 százalékán részt vett. Akik szinte minden szavazáson megjelentek, jellemzően más területeken passzívak: például a fideszes Bíró Márk egyszer sem szólalt meg, hasonló némasági fogadalmat tett a mostanában a botrányairól ismert Simonka György, és Varga József is. Az egykori elszámoltatási biztos, Budai Gyula korábban aktívnak számított, ám az ő sem szólalt meg, s hosszú ideje hallgat Kubatov Gábor pártigazgató is.
Az ellenzéknek kevés sikerélmény jutott a törvényhozásban. Ezt kompenzálandó az MSZP inkább az önálló indítványokhoz fordult, Mesterházy Attila az idén 1584 ilyet adott be. Ebbe beletartoznak az azonnali, és írásbeli kérdések is, a szocialista politikus pedig a média számára használható információkat akart nyerni a kormányzattól. Minderre párttársai is ráéreztek, az önálló indítványt beadók top 10-es listájára hét szocialista képviselő került fel.
Az LMP és a Jobbik inkább a módosító javaslatokra esküszik. A Policy Solutions kutatási igazgatója szerint ők "még bíznak a kormánypárti politikusok józan eszében", s abban, hogy megszavazzák az általuk javasolt módosításokat. Az erről készült összesítést Sneider Tamás vezeti, a jobbikos képviselő 480 módosítót terjesztett a Ház elé. Őt az öttagú LMP-frakció négy tagja, Szél Bernadett, Ikotity István, Schmuck Erzsébet frakcióvezető és Sallai R. Benedek követi. Az ötödik LMP-s, Hadházy Ákos csak júliusban ült be az Országgyűlésbe, a visszavonuló Schiffer András helyére. A párt új társelnöke nem volt tétlen: nyár óra 54-szer szólalt fel, 32 önálló, és 26 nem önálló indítványt terjesztett be. A Policy szerint a legkisebb frakciónak van a legnehezebb dolga a Parlamentben, hiszen az összes témát le kell fedniük.
A frakcióvezetők közül egyébként Schiffer volt a legaktívabb, Vona Gábor pedig a legkevésbé. Bíró-Nagy szerint a Jobbik-elnök is rájöhetett, hogy a párt frakcióvezetőjének jobban részt kellenne vennie a parlamenti munkában, ezért jelölte ki májusi újraválasztásakor Volner Jánost a frakció élére. Az adatokból kitűnik, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) függetlenként politizáló képviselői közül Varju László folyt bele a legjobban a parlamenti ügyekbe. Mielőtt a párt bojkottálta volna a Ház munkájában való részvételt (ekkortól a Policy egyébként befagyasztotta a statisztikáikat), a DK függetlenjei közül Varju szólalt fel a legtöbbször, 91 alkalommal. Gyurcsány Ferenc mindössze a szavazások 8 százalékán volt jelen, kétszer emelkedett szólásra.