Nagyobb növekedést vár jövőre a GKI

A többi kutatóintézethez hasonlóan a GKI is emelte jövő évre szóló növekedési előrejelzését, így a szeptemberi jelentését 0,3 százalékkal meghaladva 3 százalékos GDP bővülést jósol 2017-re.

 Az idei évre változatlanul visszafogott, 2 százalékos lehet a növekedés, azaz a régióban az egyik legalacsonyabbra lassul. A gazdaságkutató a következő évi optimizmusát arra alapozza, hogy több pénz érkezik majd az Unióból, és a fogyasztás is nagyobb lesz. A szeptemberi előrejelzésében még nem számolhatott a GKI a kormány által generált nagyobb bérkiáramlással, ezt figyelembe véve a fogyasztás a korábban gondoltnál 1 százalékponttal gyorsabban, 5 százalékkal emelkedik. Ugyancsak élénkül a 2017-re várt infláció is, 1,5 százalékról 2 százalékra gyorsul. Idén a bruttó keresetek növekedési üteme mintegy 2 százalékponttal meghaladja a 2015. évit. Jövőre a bruttó keresetek 9 százalékkal nőhetnek, a 250 fő feletti cégeknél ez 11 százalékos is lehet. A foglalkoztatás bővülése jövőre 2 százalék körüli lesz, a munkanélküliségi ráta a 2016. évi 5,2 százalék után 5 százalék körül lehet. A közmunka értékteremtő képességét reálisan figyelembe véve a munkanélküliséget mintegy 8 százalékosra becsüli a GKI.

Ugyanakkor az államháztartás 2016. évi helyzete – részben egyszeri bevételek miatt – lényegesen kedvezőbb a korábban gondoltnál. Ugyan a kormány felismerte, hogy az alacsony bérre alapozott növekedés kifulladt, a versenyképesség romlott, és az EU-forrásoktól túlzottan függ magyar gazdaság, ám ez nem kapcsolódik össze a magyar modell felülvizsgálatával. Ezért valódi fordulat helyett csak átmeneti javulásra, az EU-források folytatódó felélésére és a régiótól való további leszakadásra számíthatunk - írta előrejelzésében a GKI.

Szerző

Bizonytalan közmunkásbér

Publikálás dátuma
2016.12.20. 06:00
A közmunkásokat az alacsony bérekkel is „távozásra” ösztökélné a kormány FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Éppen csak bejelentette a nemzetgazdasági miniszter a közmunkás bérek jövő évi emelésének mértékét, a Belügyminisztérium máris cáfolta, hogy a kormány döntött volna erről. A kormányzati zűrzavar több mint 200 ezer embert érint és nem csak a bérügyekben érhető tetten. A közmunka örvén a valódi segítség helyett valójában az uniós források elköltése folyik például fölösleges tanfolyamokra.

Egyetlen forinttal sem emelte a kormányzat a közfoglalkoztatottak bérét 2016-ban, sőt olyan hírek keringtek, hogy jövőre sem fogja. A múlt héten Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban cáfolta ezt és kijelentette, hogy jövőre mégis emelnek a közmunkás béreken. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a mértéket is elárulta, 3-5 százalékkal nőhet a közmunkásbér. Éppen csak elhangzott a bejelentés, a Belügyminisztérium (BM) már meg is cáfolta a csúcsminisztert, közölve, hogy ebben a kérdésben még nem döntött a kormány. Így már minden elképzelhető, az is, hogy a bejelentettnél jobban jobban nőnek a bérek.

A nemzetgazdasági miniszter kijelentését alapul véve a közfoglalkoztatotti bruttó 79 ezer forintos jövedelem növekedne jövőre 3 százalékkal, míg a közfoglalkoztatott szakmunkásoknak járó bruttó 101 ezer forintos garantált bérminimuma 5 százalékkal lenne magasabb. Az emelés ellenére tovább szélesedik a szakadék a közmunkások jövedelme és a minimálbér valamint a garantált szakmai bérminimum között. A közfoglalkoztatotti alapbér nettó 52600, a garantált szakmai bérminimumé 66484 forint. A csak közmunkából élők érhető módon ezt keveslik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utoljára tavaly tett közzé létminimum számításokat. Akkor egy keresőre 88 ezer forintot számoltak, míg egy egy gyermekes család havonta 255 ezer forint nettó jövedelemből élhetett meg súlyos gondok nélkül - jegyezte meg a Népszavának Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke.

Ott, ahol alacsony a közfoglalkoztatottak száma, aránya, természetesen nagyobb az esély a visszatérésre a munka világába. Kelet-Magyarországon, az Alföld több térségében, a kis zsákfalvakban, azonban alig akad munkalehetőség, gyakorlatilag nincs elsődleges munkaerő piac. Az országban a belső mobilitást pedig nagyon megnehezíti a régiók eltérő ingatlan árai és lakásbérleti díjai közötti óriási különbség. A közmunka miatt amúgy sincs ideje a közfoglalkoztatottnak állás után járni, de ha lenne is ideje, pénze nincs a buszra, vonatra, esetleg az autóba üzemanyagra. Ha el is jutna a messzebb fekvő településre és munkát is kapna, hiába keresne többet, hamar rájönne, hogy a lakásbérlés, a drágább életfeltételek miatt nem jutna sokkal előrébbre, hiszen a költségei is növekednének - említette Vécsi István.

A közmunkás béreknek és a versenyszféra minimálbére és garantált bérminimuma közötti különbségnek nem sok köze van a közmunkások átlagosan 220 ezres tömegéhez - véli Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. A nyugat-dunántúli, budapesti, és főváros környéki településeken, ahol kevés a közmunkás, a versenypiac fölszívja a közmunkások többségét. A leszakadó régiókban, például Szabolcsban, ahol a foglalkoztatottak 17 százaléka közmunkás, ott nem azért nem helyezkednek el a közmunkások az elsődleges munkaerő piacon, mert kicsi a különbség a közmunkás meg a minimálbér között, hanem azért, mert nincsenek munkahelyek - hangsúlyozta Kiss Ambrus.

A legfontosabb tennivaló a közmunkás rendszerben az oktatás felfuttatása lenne - vélték egybehangzóan a szakemberek. Korábban nagy port vert fel a sajtóban is, hogy olyan "átképző" tanfolyamokat szerveztek a közmunkásoknak, amelyeken napocskát kellett rajzolni, vagy a medve brummogását utánoztatták a diplomásokkal és a nyolc általánost végzett emberekkel. Az ilyen áltanfolyamok helyett mindenkinek a képességei szerinti, hasznosítható szaktudást kellene adni a közmunkásoknak.

Jelenleg van olyan tanfolyam, ahol a digitális szakadék megszüntetésén dolgoznak kétszer 35 órában, a foglalkoztatottak számítógépes alapismeretekkel vértezik fel - jegyezte meg Vécsi István. Ezzel csak az a gond, hogy az elsődleges munkaerő piacon ilyen ismeretekkel nem lehet elhelyezkedni. Az érdekvédő szervezet vezetője nem zárta ki, hogy az ilyen és ehhez hasonló gyakorlati haszonnal nem járó tanfolyamok célja az uniós támogatások elköltése. Most éppen 7 milliárd forintot lehet ily módon elosztani. Vécsi úgy vélte, nem megalapozatlan az a gyanú, hogy ezeket a tanfolyamokat is Fidesz közeli cégek szervezhetik és így az uniós támogatás is náluk köt ki. Megoldás lehetne ha több település összehangolt közfoglalkoztatási programokkal alakíthatna ki önálló gazdasági arculatot.

A Policy Agenda vezetője szerint hiba volt a munkát keresők egyénre szabott támogatását megoldó munkaügyi hálózat felszámolása és helyettük tömeg "megoldásokat" kínáló közmunkás központok létrehozása.

Kiss úgy vélte, a Fidesz ideológiai okokból nem engedi el a közmunkás programot, mert a hivatalos propaganda szerint még ha drágább is, mint a szociális segély, a munkaalapú társadalomban valamiféle elvárásnak megfelelve kaphat bárki is pénzt. Azzal viszont nem számoltak, hogy ahol nincs munkahely, ott a közmunka konzerválja a leszakadó régió helyzetét. A kitörés ellehetetlenülése miatt főleg Észak-Magyarországról az aktívabb fiatalok elmennek. Az Eurostat előrejelzése szerint 2050-re 35 százalékkal csökken a térség népessége - tette hozzá Kiss Ambrus.

Csökkentenék a számukat
A mezőgazdaságban a szezonálisan jelentkező munkaerőhiányt, a katasztrófavédelemben a kéményseprők pótlását is a közmunkásokkal igyekszenek megoldani. Jövőre 90 óráról 120 órára emelnék a mezőgazdaságban végezhető szezonális munka időtartamát. Az agrárkamara az idei 430 közfoglalkoztatott helyett immár 2500 közmunkást terveznek nyári szezonális munkákra bevonni. A közfoglalkoztatottak jogviszonyuk fennállása alatt a jelenlegi 3 helyett 15 napig vehetik igénybe a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, például a pályaorientációs tanácsadást vagy a munkaközvetítést, de az egészségügyi vagy mentális problémákkal küzdő közmunkások részére felajánlható szolgáltatások is ide tartoznak. A közmunkások átterelése a piaci foglalkoztatás felé programmá terebélyesedhet, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium és a BM tervezete alapján 2018 végéig legalább 10 ezerrel csökkentenék a közfoglalkoztatottak számát. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap már jövőre 40 milliárd forinttal kevesebbet kap jövőre, és úgy tűnik elsősorban a közmunkaprogramtól vonnak el forrásokat.



Szerző

Közel 8 milliárdos kártérítési per indult az OTP ellen

Választottbírósági eljárást indított az OTP Bankkal szemben a hitelintézet egy adósának engedményese, egy külföldi vállalkozás - tette közzé az OTP hétfőn a BÉT honlapján.

A vállalkozás 25 365 636 euró (közel 8 milliárd forint) összegű kártérítés iránt indított eljárást hitelszerződés teljesítésének megtagadása miatt az International Chamber of Commerce International Court of Arbitration előtt. A keresetlevelet december 19-én kézbesítették az OTP Banknak. 

Az OTP hétfőn 1,56 százalékkal gyengült.

Szerző