Tragédia Berlinben - Már 12 halottja van a teherautós támadásnak (fotók)

Publikálás dátuma
2016.12.19. 22:01

Berlinben egy órán belül elfogták azt a férfit, aki kamionjával belehajtott az egyik karácsonyi vásárba hétfőn este, majd elmenekült. A legutóbbi hírek szerint legkevesebb 12 ember meghalt, és több mint ötvenen megsérültek- tudósít az Euronews.

A gyanúsított Nyugat-Berlin központi részén, a divatos Kurfürstendamm sugárút közelében felállított karácsonyi vásárt vette célba.

Foorás: CNN

Foorás: CNN

A biztonsági források által idézett német DPA hírügynökség szerint a támadó afganisztáni vagy pakisztáni férfi, aki a menedékkérők csoportjával érkezett Németországba. A német sajtó arról ír, hogy az elfogott férfit kisebb bűncselekmények miatt már ismerte a rendőrség. Nem tudni, hogy miért gázolt a vásáron nézelődők közé. A módszer ugyanakkor "ismerős", mind az Iszlám Állam, mind az al-Kaida több ízben felhívta követőit arra, hogy a kamionok megfelelö eszközök a tömegek támadására.

Legkevesebb nyolcvan métert tett meg a tömegben nyerges vontatójával, majd kiugrott a sofőrfülkéből, és elmenekült. A rendőrség megerősítette, hogy a sofőr mellett ült valaki, akit holtan találtak az ülésen.  Később kiderült, hogy a kamiont egy lengyel fuvarozó cég jegyzi, a holtan talált férfi lehetett a sofőrje, aki a cég lengyel tulajdonosának unokatestvére. A lengyel sajtóban megjelent tudósítások szerint a kamion Olaszországból tartott hazafelé, és kedden reggel kellett volna lerakodnia Berlinben. Vagyis a támadó körülbelül 20 tonnányi fém rakománnyal hajtott az emberek közé hétfőn este Berlin belvárosában.

Szerző
Frissítve: 2016.12.20. 07:58

Romló oktatási adatok - Van-e kiút?

Publikálás dátuma
2016.12.19. 20:19
Tóth Gergő/Népszava
A köznevelési törvény ötödik évfordulója alkalmából mutatta be hétfőn "Kiút az oktatási katasztrófából" alcímet viselő, átfogó szakmai anyagát a Civil Közoktatási Platform. A tanulmányban - amit a kormánynak is elküldenek - több elemzés olvasható a magyar közoktatás alapvető, jelentős beavatkozást igényló problémáiról és azok lehetséges megoldásairól. Este a Tanítanék Mozgalom tartott tüntetést a Parlament előtt Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter lemondását követelve.

Öt éve, 2011. december 19-én szavazta meg az Országgyűlés a köznevelésivé átkeresztelt új oktatási törvényt. Öt éve annak, hogy a társadalmi és szakmai konszenzus nélkül elfogadott törvény alapján belekezdtek azokba a rendszerszintű átalakításokba, amelyek nemcsak a feje tetejére állították, hanem lejtőre is taszították a közoktatást. Az érdekképviseletek és szakmai szervezetek képviselői, tanárokkal, diákokkal egyetemben akkor is, most is az utcán demonstráltak: a szakértők már öt éve előre jelezték, hogy az új törvény sok bajt fog okozni.

A minőség- és teljesítményromlást nem csupán a napokban publikált, 2015-ös évre vonatkozó, és az azt megelőző, 2012-es PISA (Programme for International Student Assessment, a Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programja) eredményei támasztják alá. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) éves jelentései is lesújtó képet festenek a magyar oktatásról, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai sem adnak túl sok okot a derűlátásra. A gyakori vészjelzések ellenére a kormány rendre szépíteni vagy cáfolni próbálja a romló statisztikákat, az egyre égetőbbé váló problémákat látszatintézkedésekkel kezeli.

Szemben az árral

Hoffmann Rózsa, az oktatási átalakításokat megkezdő és abba belebukó egykori kereszténydemokrata államtitkár szerint a PISA-eredmények azért ilyen rosszak, mert a szegény családból származó, hátrányos helyzetű, többségében szakmunkásképzőkbe járó diákok lehúzzák az átlagot. Kétségtelen, a diákok között egyre szélesebb teljesítményszakadék tátong, amire a családi, szociális háttér is hatással van, ám a szegény gyerekeket okolni a romló eredményekért legalább akkora butaság, mint a Magyar Szülők Országos Egyesületének javaslata, ami szerint hazánkban be kellene szüntetni a PISA-méréseket, mert azok "lejáratják" a diákokat.

Radó Péter (középen): a mai közoktatás a legfontosabb elvárásoknak sem felel meg FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Radó Péter (középen): a mai közoktatás a legfontosabb elvárásoknak sem felel meg FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Tízmilliárdok a szegregációt segítő egyházi iskoláknak
Miközben a közoktatás továbbra is súlyos financiális problémákkal küzd (az államosított rendszerben költségvetési pénzből nincs se infrastrukturális, se pedagógiai fejlesztés, a béremelések nem érik el a nemzetgazdasági átlagot, a pedagógus fizetések továbbra is a diplomás átlagfizetések alatt van, a költségek tervezése sem megfelelő) Soltész Miklós egyházügyi államtitkár a minap bejelentette: 54 milliárd forintot kapnak az egyházi oktatási intézmények a kormánytól. A pénzből 120 intézmény újulhat meg több mint 60 településen. Épp az egyházi intézmények azok, amelyek jeleskednek az oktatási szegregáció fenntartásában: vagy külön a cigány diákoknak tartanak fent iskolát, vagy szegregáló hatású iskolákat alapítanak. Az iskolai elkülönítést valamennyi szakértő az oktatási rendszer egyik legnagyobb problémájának tekinti, ami nemzetközi összehasonlításban nálunk jóval átlagon felüli módon érvényesül. Ez súlyosan veszélyezteti a társadalmi integrációt, melegágya az előítéletesség kialakulásának. Ennek ellenére a kormányzati intézkedésekben a szelekció erősítése, a szegregáció közvetlen és közvetett támogatása a jellemző.

A PISA-felmérés amúgy sem a magyar diákok, hanem a magyar oktatási rendszer elé tart tükröt. A csúfos eredményekért nem a hátrányos helyzetű gyerekek a felelősek; általános teljesítményzuhanás figyelhető meg, ami az oktatás minőségének romlásából ered. Radó Péter oktatáskutató az idei PISA-eredményeket elemző tanulmányában ezt adatokkal is alátámasztotta: a diákok szociális helyzetének mutatói nem változtak érdemben a 2012-es PISA-mérés óta. A statisztikákból az is jól látszik, hogy például a szövegértési feladatok esetében az egyenlőtlenségek hatásaitól megtisztított eredmények bár minden évben magasabb pontszámokat mutatnak, a teljesítményromlás mértéke így sem változik.

Radó a Civil Közoktatási Platform (CKP) hétfői, a köznevelési törvény ötéves évfordulója alkalmából tartott helyzetértékelésén hangsúlyozta: bár a jelenlegi állapotokhoz vezető folyamatok összetettek, az első számú felelős mégis a 2011-es törvény elfogadása után kialakított rendszer. Az oktatáskutató szerint a mai közoktatás a legfontosabb elvárásoknak sem felel meg. Míg a nemzetközi tendencia az, hogy a diákok a lehető legtovább maradjanak bent a rendszerben, Magyarországon tömegessé vált a 17-18 éves fiatalok kiszorítása az iskolából. Ezt a KSH adatai is alátámasztják: míg 2011-ben a 17 évesek 98,1 százaléka járt iskolába, 2015-re arányuk 83,4 százalékra csökkent. Az iskolarendszernek arra is törekednie kellene, hogy felszámolja az etnikai elkülönítést, ennek ellenére hazánkban semmilyen konkrét intézkedés nem történt a szegregáció visszaszorítására, sőt a gettóiskolák száma folyamatosan növekszik (míg 2011-ben 299 ilyen iskolát tartottak számon, 2015-ben már 347-et).

Ugyanilyen aggasztóak a már említett teljesítményszakadékok a diákok között. Ezek nálunk nagyon korán, az általános iskola negyedik évfolyamának végére kialakulnak, és a legnagyobbak Európában. Még a kormány által a PISA ellenében felhozott TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study, Nemzetközi Matematika- és Természettudományi Vizsgálat) 2015-re vonatkozó eredményei is azt mutatták, hogy nyolcadik évfolyam végére a legjobban és legrosszabbul teljesítő tanulók közti matematikai eredménykülönbség jelentős mértékben, 13 ponttal növekedett. De minden más alapkészség tekintetében drámai visszaesés történt az elmúlt években (erre mutattak rá a lapunkban már korábban bemutatott PISA-eredmények). Mindemellett az is elvárás lenne az iskola részéről, hogy megelőzze a tanulási kudarcokat, a kudarcot valló tanulók arányát minimálisra - legjobb esetben nullára - csökkentse. Magyarországon a kudarcot valló tanulók aránya drasztikusan növekedett az utóbbi években.

Van kiút a gödörből?

A közoktatás mai helyzete óriási társadalmi veszélyforrás - mutatott rá Nahalka István. Az oktatási szakértő a CKP szakmai konferenciáján elmondta: 2010-től az Orbán-kormányok jelentős, ám a hosszútávú folyamatok szempontjából rendkívül problematikus irányváltásra kényszerítették a rendszert. Nahalka úgy látja, a helyzet már-már válságossá vált, az oktatáspolitika teljes megújítására lenne szükség. Ennek érdekében a CKP elkészítette a közoktatást érintő, alapvető oktatáspolitikai kérdésekről szóló elemzését és javaslatait, a 84 oldalas kiadvány - amelyet a kormány érintett képviselőinek is elküldenek majd - a "Van kiút!" címet viseli (a dokumentum és annak rövidített változata a ckpinfo.hu weboldalon is elérhető).

Az elemzésben az oktatási rendszer hét meghatározó területét vizsgálták, ezek közül az oktatási ügyek társadalmi egyeztetése szerepel az első helyen. - Az "egyeztetés" ma üres, véleményeztető folyamatot jelent, a szakmai vélemények viszont semmilyen hatással nincsenek a döntésekre. Ennek véget kell vetni. Ha ebben nincs változás, más területen is nehéz lesz eredményeket elérni - fogalmazott Nahalka. Mint ismert, a kormány jelenleg minden egyeztetést az orbáni oktatáspolitikai irányvonallal nem túl kritikus szervezetekből álló köznevelési kerekasztalnál tud le, amelyhez - érhető okokból - a jelentősebb érdekképviseletek és a mérvadó szakmai szervezetek nem csatlakoztak.

A tanulmányban szó van az intézményi és pedagógusi autonómiáról, az oktatási ráfordításokról, a szegregáció problémájáról, a szakképzés átalakításáról, az iskolák és tanárok minősítési rendszeréről, valamint az iskolaszerkezet megváltoztatásának lehetséges irányairól is. Utóbbival kapcsolatban Nahalka azt mondta: az 1946-ban létrehozott nyolcosztályos iskolarendszer elavult, ettől szinte minden ország igyekszik megszabadulni. - A gyerekeknek már 14 éves korukban dönteniük kell, milyen irányban tanulnak tovább, vizsgálatok bizonyítják, hogy ez nem jó, túl korai. A szakképzésnek is leghamarabb csak 16 éves kor után kellene belépnie a rendszerbe - fogalmazott a szakértő. A CKP szakmai anyaga egy minél hosszabb idejű, legalább tíz évfolyamon át tartó, egységes általános képzés szükségességét veti fel, az egyenlőtlenségeket kiegyenlítő (komprehenzív) iskolaszervezés jegyében.

- Javaslatainkat senkire nem akarjuk rákényszeríteni, az a célunk, hogy érdemi diskurzus alakuljon ki az oktatásról. A kormány sajnos nem sok jelét mutatja annak, hogy szembe akarna nézni azokkal a problémákkal, amiket okozott - zárta az értékelőt Ercse Krisztina. A CKP szóvivője hangsúlyozta: ha ez változik, a CKP minden tagszervezete konstruktív partnerként tud részt venni egy új oktatáspolitika kialakításában.

Elégették a köznevelési törvényt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

"A mostani köznevelési törvény sötétséget, bezártságot hozott, egy kétszáz éves, avítt ideának megfelelően tartaná sötétségben a gyermekeinket" - mondta Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője a hétfői Kossuth téri tüntetésen. Beszéde közben a törvény egy nyomtatott példányát a Tanítanék másik két képviselője, Pilz Olivér és Sulyok Blanka szó szerint tűzre vetette. "Új törvényre van szükség, ennek kidolgozásához a CKP kiadványa jelenti a reménysugarat" - fogalmazott Törley, aki a téren megjelent több száz demonstrálóval együtt Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter lemondását, valamint önálló, független oktatási minisztérium felállítását követelte.



Szerző
Frissítve: 2016.12.20. 12:29

Romló oktatási adatok - Van-e kiút?

Publikálás dátuma
2016.12.19. 20:19
Tóth Gergő/Népszava
A köznevelési törvény ötödik évfordulója alkalmából mutatta be hétfőn "Kiút az oktatási katasztrófából" alcímet viselő, átfogó szakmai anyagát a Civil Közoktatási Platform. A tanulmányban - amit a kormánynak is elküldenek - több elemzés olvasható a magyar közoktatás alapvető, jelentős beavatkozást igényló problémáiról és azok lehetséges megoldásairól. Este a Tanítanék Mozgalom tartott tüntetést a Parlament előtt Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter lemondását követelve.

Öt éve, 2011. december 19-én szavazta meg az Országgyűlés a köznevelésivé átkeresztelt új oktatási törvényt. Öt éve annak, hogy a társadalmi és szakmai konszenzus nélkül elfogadott törvény alapján belekezdtek azokba a rendszerszintű átalakításokba, amelyek nemcsak a feje tetejére állították, hanem lejtőre is taszították a közoktatást. Az érdekképviseletek és szakmai szervezetek képviselői, tanárokkal, diákokkal egyetemben akkor is, most is az utcán demonstráltak: a szakértők már öt éve előre jelezték, hogy az új törvény sok bajt fog okozni.

A minőség- és teljesítményromlást nem csupán a napokban publikált, 2015-ös évre vonatkozó, és az azt megelőző, 2012-es PISA (Programme for International Student Assessment, a Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programja) eredményei támasztják alá. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) éves jelentései is lesújtó képet festenek a magyar oktatásról, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai sem adnak túl sok okot a derűlátásra. A gyakori vészjelzések ellenére a kormány rendre szépíteni vagy cáfolni próbálja a romló statisztikákat, az egyre égetőbbé váló problémákat látszatintézkedésekkel kezeli.

Szemben az árral

Hoffmann Rózsa, az oktatási átalakításokat megkezdő és abba belebukó egykori kereszténydemokrata államtitkár szerint a PISA-eredmények azért ilyen rosszak, mert a szegény családból származó, hátrányos helyzetű, többségében szakmunkásképzőkbe járó diákok lehúzzák az átlagot. Kétségtelen, a diákok között egyre szélesebb teljesítményszakadék tátong, amire a családi, szociális háttér is hatással van, ám a szegény gyerekeket okolni a romló eredményekért legalább akkora butaság, mint a Magyar Szülők Országos Egyesületének javaslata, ami szerint hazánkban be kellene szüntetni a PISA-méréseket, mert azok "lejáratják" a diákokat.

Radó Péter (középen): a mai közoktatás a legfontosabb elvárásoknak sem felel meg FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Radó Péter (középen): a mai közoktatás a legfontosabb elvárásoknak sem felel meg FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Tízmilliárdok a szegregációt segítő egyházi iskoláknak
Miközben a közoktatás továbbra is súlyos financiális problémákkal küzd (az államosított rendszerben költségvetési pénzből nincs se infrastrukturális, se pedagógiai fejlesztés, a béremelések nem érik el a nemzetgazdasági átlagot, a pedagógus fizetések továbbra is a diplomás átlagfizetések alatt van, a költségek tervezése sem megfelelő) Soltész Miklós egyházügyi államtitkár a minap bejelentette: 54 milliárd forintot kapnak az egyházi oktatási intézmények a kormánytól. A pénzből 120 intézmény újulhat meg több mint 60 településen. Épp az egyházi intézmények azok, amelyek jeleskednek az oktatási szegregáció fenntartásában: vagy külön a cigány diákoknak tartanak fent iskolát, vagy szegregáló hatású iskolákat alapítanak. Az iskolai elkülönítést valamennyi szakértő az oktatási rendszer egyik legnagyobb problémájának tekinti, ami nemzetközi összehasonlításban nálunk jóval átlagon felüli módon érvényesül. Ez súlyosan veszélyezteti a társadalmi integrációt, melegágya az előítéletesség kialakulásának. Ennek ellenére a kormányzati intézkedésekben a szelekció erősítése, a szegregáció közvetlen és közvetett támogatása a jellemző.

A PISA-felmérés amúgy sem a magyar diákok, hanem a magyar oktatási rendszer elé tart tükröt. A csúfos eredményekért nem a hátrányos helyzetű gyerekek a felelősek; általános teljesítményzuhanás figyelhető meg, ami az oktatás minőségének romlásából ered. Radó Péter oktatáskutató az idei PISA-eredményeket elemző tanulmányában ezt adatokkal is alátámasztotta: a diákok szociális helyzetének mutatói nem változtak érdemben a 2012-es PISA-mérés óta. A statisztikákból az is jól látszik, hogy például a szövegértési feladatok esetében az egyenlőtlenségek hatásaitól megtisztított eredmények bár minden évben magasabb pontszámokat mutatnak, a teljesítményromlás mértéke így sem változik.

Radó a Civil Közoktatási Platform (CKP) hétfői, a köznevelési törvény ötéves évfordulója alkalmából tartott helyzetértékelésén hangsúlyozta: bár a jelenlegi állapotokhoz vezető folyamatok összetettek, az első számú felelős mégis a 2011-es törvény elfogadása után kialakított rendszer. Az oktatáskutató szerint a mai közoktatás a legfontosabb elvárásoknak sem felel meg. Míg a nemzetközi tendencia az, hogy a diákok a lehető legtovább maradjanak bent a rendszerben, Magyarországon tömegessé vált a 17-18 éves fiatalok kiszorítása az iskolából. Ezt a KSH adatai is alátámasztják: míg 2011-ben a 17 évesek 98,1 százaléka járt iskolába, 2015-re arányuk 83,4 százalékra csökkent. Az iskolarendszernek arra is törekednie kellene, hogy felszámolja az etnikai elkülönítést, ennek ellenére hazánkban semmilyen konkrét intézkedés nem történt a szegregáció visszaszorítására, sőt a gettóiskolák száma folyamatosan növekszik (míg 2011-ben 299 ilyen iskolát tartottak számon, 2015-ben már 347-et).

Ugyanilyen aggasztóak a már említett teljesítményszakadékok a diákok között. Ezek nálunk nagyon korán, az általános iskola negyedik évfolyamának végére kialakulnak, és a legnagyobbak Európában. Még a kormány által a PISA ellenében felhozott TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study, Nemzetközi Matematika- és Természettudományi Vizsgálat) 2015-re vonatkozó eredményei is azt mutatták, hogy nyolcadik évfolyam végére a legjobban és legrosszabbul teljesítő tanulók közti matematikai eredménykülönbség jelentős mértékben, 13 ponttal növekedett. De minden más alapkészség tekintetében drámai visszaesés történt az elmúlt években (erre mutattak rá a lapunkban már korábban bemutatott PISA-eredmények). Mindemellett az is elvárás lenne az iskola részéről, hogy megelőzze a tanulási kudarcokat, a kudarcot valló tanulók arányát minimálisra - legjobb esetben nullára - csökkentse. Magyarországon a kudarcot valló tanulók aránya drasztikusan növekedett az utóbbi években.

Van kiút a gödörből?

A közoktatás mai helyzete óriási társadalmi veszélyforrás - mutatott rá Nahalka István. Az oktatási szakértő a CKP szakmai konferenciáján elmondta: 2010-től az Orbán-kormányok jelentős, ám a hosszútávú folyamatok szempontjából rendkívül problematikus irányváltásra kényszerítették a rendszert. Nahalka úgy látja, a helyzet már-már válságossá vált, az oktatáspolitika teljes megújítására lenne szükség. Ennek érdekében a CKP elkészítette a közoktatást érintő, alapvető oktatáspolitikai kérdésekről szóló elemzését és javaslatait, a 84 oldalas kiadvány - amelyet a kormány érintett képviselőinek is elküldenek majd - a "Van kiút!" címet viseli (a dokumentum és annak rövidített változata a ckpinfo.hu weboldalon is elérhető).

Az elemzésben az oktatási rendszer hét meghatározó területét vizsgálták, ezek közül az oktatási ügyek társadalmi egyeztetése szerepel az első helyen. - Az "egyeztetés" ma üres, véleményeztető folyamatot jelent, a szakmai vélemények viszont semmilyen hatással nincsenek a döntésekre. Ennek véget kell vetni. Ha ebben nincs változás, más területen is nehéz lesz eredményeket elérni - fogalmazott Nahalka. Mint ismert, a kormány jelenleg minden egyeztetést az orbáni oktatáspolitikai irányvonallal nem túl kritikus szervezetekből álló köznevelési kerekasztalnál tud le, amelyhez - érhető okokból - a jelentősebb érdekképviseletek és a mérvadó szakmai szervezetek nem csatlakoztak.

A tanulmányban szó van az intézményi és pedagógusi autonómiáról, az oktatási ráfordításokról, a szegregáció problémájáról, a szakképzés átalakításáról, az iskolák és tanárok minősítési rendszeréről, valamint az iskolaszerkezet megváltoztatásának lehetséges irányairól is. Utóbbival kapcsolatban Nahalka azt mondta: az 1946-ban létrehozott nyolcosztályos iskolarendszer elavult, ettől szinte minden ország igyekszik megszabadulni. - A gyerekeknek már 14 éves korukban dönteniük kell, milyen irányban tanulnak tovább, vizsgálatok bizonyítják, hogy ez nem jó, túl korai. A szakképzésnek is leghamarabb csak 16 éves kor után kellene belépnie a rendszerbe - fogalmazott a szakértő. A CKP szakmai anyaga egy minél hosszabb idejű, legalább tíz évfolyamon át tartó, egységes általános képzés szükségességét veti fel, az egyenlőtlenségeket kiegyenlítő (komprehenzív) iskolaszervezés jegyében.

- Javaslatainkat senkire nem akarjuk rákényszeríteni, az a célunk, hogy érdemi diskurzus alakuljon ki az oktatásról. A kormány sajnos nem sok jelét mutatja annak, hogy szembe akarna nézni azokkal a problémákkal, amiket okozott - zárta az értékelőt Ercse Krisztina. A CKP szóvivője hangsúlyozta: ha ez változik, a CKP minden tagszervezete konstruktív partnerként tud részt venni egy új oktatáspolitika kialakításában.

Elégették a köznevelési törvényt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

"A mostani köznevelési törvény sötétséget, bezártságot hozott, egy kétszáz éves, avítt ideának megfelelően tartaná sötétségben a gyermekeinket" - mondta Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője a hétfői Kossuth téri tüntetésen. Beszéde közben a törvény egy nyomtatott példányát a Tanítanék másik két képviselője, Pilz Olivér és Sulyok Blanka szó szerint tűzre vetette. "Új törvényre van szükség, ennek kidolgozásához a CKP kiadványa jelenti a reménysugarat" - fogalmazott Törley, aki a téren megjelent több száz demonstrálóval együtt Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter lemondását, valamint önálló, független oktatási minisztérium felállítását követelte.



Szerző
Frissítve: 2016.12.20. 12:29