Előfizetés

Kálmán Olga már nyáron távozni akart az ATV-től?

Publikálás dátuma
2016.12.20. 10:24
Forrás: Facebook/atv.hu
Miközben mindenkit megdöbbentett, mégsem tudja senki, miért igazolt át valójában a népszerű műsorvezető, Kálmán Olga az ATV-től a Hír TV-hez, a Bors azt írja, hogy már nyár óta fontolgatta, hogy távozik a csatornától, és már hónapok óta tárgyalhatott a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó tévével, mielőtt döntést hozott. 

Ahogy az Index információja alapján lapunk is beszámolt róla, Kálmán Olga, az ATV műsorvezetője felmondott munkahelyén, és február 15-én már a HírTV-n folytatja. A műsorvezető döntését a cég karácsonyi bulija után közölte, és mivel kész helyzet elé állította munkaadóit, egyértelmű, hogy a HírTV-vel már régebb óta tárgyalt.

Ezt erősíti meg a Bors információja is, mely szerint Olga már nyár óta fontolgatta a távozást. Az okokról azonban még mindig keveset tudni, s bár a jobboldali médiumok, többek között a kormánypárti Magyar Idők rosszindulatúan azt írta, hogy a műsorvezető a magasabb fizetésért - pontosabban dupla gázsiért - igazolt át a Hír TV-hez, az Egyenes beszéd arca a havi kétmillió forintos fizetésével eddig is jól keresett, sőt mi több, a legjobban kereső tévésnek számíthatott.

A döntés ezen túl azért is nehezen érthető, mert a tévést nem korlátozták a munkájában, szabad kezet kapott saját műsorában, ráadásul kollégái is kedvelték. A bulvárlapnak az ATV egyik munkatársa elmondta, hogy nem volt nézeteltérése senkivel, és nem is kért több pénzt a csatornától, csak menni akart.

Kálmán Olga távozását az ATV tulajdonosa, Németh Sándor sem hagyta szó nélkül, bár Facebook-bejegyzésében inkább Simicska Lajosnak, mint a műsorvezetőnek üzent. Mint írta: Az elmúlt napok eseményeiből világosan megértettem: a Simicska-rendszer jobb- és balirányú helyezkedésének és manőverezésének útjában állunk. Szeretném Simicska úr tudomására hozni, hogy kemény fába vágta a fejszéjét. Lásd még: Nekiment Kálmán Olgának a közösségi portálon az ATV tulajdonosa

Bíróság elé kerülhet az orgoványi takarék ügye

Vádemelési javaslattal küldte meg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében keletkezett iratokat a Pest Megyei Főügyészségnek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon kedden.

Azt írták, hogy befejezték a hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, négy emberrel szemben folytatott nyomozást. Felidézték: az eljárás 2014. július 10-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentése alapján indult, mert a takarékszövetkezet átvilágítása során súlyos hiányosságokat tártak fel a működésben.

A nyomozás megállapította, hogy a gyanúsítottak megsértették a pénzintézet hitelezési szabályzatát, a kihelyezett kölcsönök miatt a késedelemben lévő hitelek aránya rendkívüli módon megemelkedett, ami később a takarékszövetkezet válságához vezetett.

A négy kihallgatott gyanúsított összesen nyolcmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a takarékszövetkezetnek - olvasható a közleményben. Az MNB 2014. július 4-én vonta vissza az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet engedélyét, miután a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete kizárta az integrációs rendszerből a takarékszövetkezetet. A jegybank egyúttal felügyeleti biztosokat rendelt ki, továbbá betét- és forráskifizetési tilalmat rendelt el.

A takarékszövetkezet mintegy 28 ezer betétessel rendelkezett, betétállománya 2014. június 30-án 62 milliárd forint volt, működési területe Bács-Kiskun megye egy régióját ölelte fel. A takarékszövetkezet mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése ugyanakkor 2014. május 31-én a 3 ezreléket sem érte el a hitelintézeti szektorban.

Kiderülhet, ki is a valódi tulajdonos

Az uniós tagállamok 2017-től kötelesek lesznek követni az Európai Unió új, a pénzmosás megakadályozását célzó irányelvét. Az új uniós szabályozás érinteni fogja azokat a személyeket is, akik legitim módon, üzleti vagy egyéb megfontolásból kívánták a vagyonuk egy részét valamilyen vagyonkezelő szervezeten keresztül – adott esetben külföldön –, a személyüktől elkülönítve tartani.

„Az önmagában nem újdonság, hogy a bankok és egyes szolgáltatók kötelesek az ügyfeleik átvilágítására, és ennek keretében a megbízó társaságok tényleges tulajdonosainak azonosítására is" – hangsúlyozta Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi adópartnere.

A tényleges tulajdonos kilétét igazoló ellenőrzésnek az üzleti kapcsolat létesítése előtt kell megtörténnie.

A nyilvántartás korlátozás nélkül lesz hozzáférhető az illetékes hatóságok, és az úgynevezett „pénzügyi információs egységek” számára - az adatlekéréséről az érintett személyek ráadásul még értesítést sem kapnak. „A jogalkotás 2017 első hónapjaiban várható. Az új szabály szűkíteni fogja a magánvagyonok diszkrét kezelésére vonatkozó lehetőségeket is” – hívta fel a figyelmet a változások jelentőségére Baranyi Gábor, a Deloitte Private szakértő.