Mégsem tehetik utcára a PTI-t

Publikálás dátuma
2016.12.20 16:59
Ítélethirdetés: a kép jobb szélén Földes György FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem tehetik utcára a Politikatörténeti Intézetet – mondta ki kedden a Fővárosi Törvényszék. Földes György főigazgató szerint ezzel elhárult az akadály az elől, hogy a Kossuth téri épület használatáról megállapodjon a PTI és a kormány.

Pert nyert első fokon a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel és az állammal szemben a Politikatörténeti Intézetet (PTI). A Fővárosi Törvényszék keddi ítélete értelmében a PTI jogszerűen használja saját irodáit, így nem költöztethetik ki a Kossuth téri épületből. Földes György, az intézet főigazgatója szerint elhárult az akadály az elől, hogy a székház mostanáig vitatott használatáról végre megegyezés szülessen a PTI, illetve a kormány között. Használati jogunk ellenértékéért cserébe készek vagyunk másik épületet, illetve értékkülönbözetet elfogadni, vagy megelégszünk a használati jog, mint vagyonértéki jog kifizetésével és akkor magunk gondoskodunk saját elhelyezésünkről – fogalmazott Földes. Véleménye szerint a történtek világosan mutatják, hogy politikai nyomásra cselekszik az államigazgatás, ahelyett, hogy keresné a békés megoldást. Ezt a pert is politikai nyomásra indították.

A Fővárosi Törvényszék határozatát megfellebbezheti a vagyonkezelő, de a PTI főigazgatója reméli, belátják, hogy ez csak időhúzás, hiszen megalapozottnak tűnő bírói ítélet született, amely egyértelművé tette, hogy ezt az ügyet úgy nem lehet megoldani, ahogyan a kormány szeretné. A PTI kész a békés megoldásra.

Megírtuk, miután eldőlt, melyik terv alapján épülhet fel a Ligetben a Néprajzi Múzeum, az állam számára sürgőssé vált, hogy a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.-t évtizedek óta használt székházából kitegye. A múzeum ugyanis a Városligetbe költözik, az épületet pedig a kormány a Kúriának ígérte. A levéltárként is funkcionáló PTI-nek 4000 négyzetméterre van használati joga a székházban. Az állami tulajdonban lévő műemléképületre az MSZP még 1989-ben jegyeztette be ezt a jogot a Párttörténeti Intézet számára, amely a PTI jogelődje. A Politikatörténeti Intézet tulajdonosa jelenleg az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány.

Miután a kormány el akarta pusztítani ezt a baloldali szellemi műhelyt, az állam képviseletében eljáró vagyonkezelő februárban elindította az épület használati jogáról szóló pert. Keresetlevelében az MNV azt kérte, a törvényszék törölje el a PTI ingatlanra bejegyzett használati jogát és az intézetet kötelezze arra, hogy 30 napon belül kiköltözzön.

A főigazgató korábban lapunknak abszurdnak nevezte a történetet. Érdekesnek tartotta, hogy az ügyet lezáró december 6-i tárgyaláson a Magyar Idők munkatársa is részt vett és tudósított arról, mert az eljárást csak az ellenzéki sajtó követte. A kormányközeli lap hosszan ismertette az államot képviselő MNV érvelését, ami Földes szerint arról szól: az elmúlt 26 évben mindenki hibázott, aki hivatalosan elfogadta, hogy az intézet átalakul, az épületre a használati jogukat bejegyezték, sőt azt is tudomásul vették, hogy az MSZP az MSZMP utóda, amit az egypárti alaptörvény megerősít. A Magyar Idők a PTI-t az "egykori kommunista Párttörténeti Intézet" jogutódjának titulálta, de a cikkből azért kiderült, hogy az intézet használati jogát korábban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is megerősítette.

Remélhetően a székház ügye megoldódik, a 2012-ben államosított levéltári iratok kiadása miatt indított perben viszont csak január 3-án hirdet ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A kétharmados kormánytöbbség négy éve rekvirálta a PTI-ben, az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratanyagot. Az akkor módosított levéltári törvény értelmében az intézetnek a birtokában lévő említett iratokat át kellett volna adnia a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának. Ám, mert Földes nem nyugodott bele, hogy a magyar állam - példa nélküli módon - kártalanítás nélkül sajátította ki az anyagot, az intézet keresetet adott be annak érdekében, hogy térítsék meg az iratok őrzésével tárolásával kapcsolatos költségeit. A bíróság által kirendelt szakértő a dokumentumok őrzésének költségeit több, mint 28 millió forintra becsülte - ezt mind a Magyar Állam, mind a PTI képviselői elfogadták. Az viszont még nem dőlt el, hogy az intézet megkapja-e ezt az összeget a kormánytól.

Szerző

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.