Több jut az egyházaknak a közös pénzből

Publikálás dátuma
2016.12.21. 06:25
Illusztráció/Thinkstock
Terepasztalt ajándékozna kis vasúttal, nagy vasúttal, mini atomerőművel, működő közvilágítással, kastélyokkal Orbán Viktornak karácsonyra Burány Sándor, az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese. Azt remélné ettől, hogy miniszterelnök akkor nem az országot tekintené a saját terepasztalának.

Az ellenzéki politikus szavai annak a több száz milliárd forintnak szólnak, amelyet a kormány hirtelen átcsoportosított az idei költségvetésben. A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat részletesen felsorolja a 306,8 milliárd forintos átcsoportosítás nyerteseit és veszteseit.

A határozat 8 oldalas mellékletből a Portfolió szemezgetett, ebből kiderült, hogy 80,7 milliárd forintot von el a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemeléséből a kormány. A kiemelt közúti projektekre 40,2 milliárd forinttal jut kevesebb. A keskeny nyomtávú vasúti fejlesztésekre viszont 10 milliárddal több jut. A Bozsik Stadion fejlesztésére 3,4 milliárd forinttal kevesebbet szánnak, míg a Nemzeti Olimpiai Központ beruházásától 59 milliárd forintot vonnak el.

Jól járnak az egyedi sportlétesítmények fejlesztői, mert nekik viszont 39 milliárd forinttal több jut. A versenysportokra pedig 10 milliárddal költ többet a kormány.

Meglepetés lehet, hogy a szocialista vezetésű szeged is profitál a változtatásból: a Szegedi Ifjúsági Centrum még idén 9,7 milliárd forintot kap. A Népliget rekonstrukciójára is átcsoportosít a kormány 10 milliárd forintot. A budapesti pályafejlesztési program azonban 5 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat.

A legtöbb plusz forrás az egyházaknak jut: 118 milliárd forinttal többet költ a kormány az "egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására". Nyilván sokkal kevésbé fontosnak ítéli a kabinet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot, amelyből 40 milliárd forintot von el. Ezzel szemben a Bethlen Gábor Alap idei támogatása 27 milliárd forinttal emelkedik.

Szerző

Megtorpant a bérnövekedés

Publikálás dátuma
2016.12.21. 06:24
Még néhány nap, és már magasabb minimálbérrel számolhatnak például a varrodák dolgozói is FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Nem panaszkodhatnak az idei béremelés mértékére az alkalmazottak, októberben a bruttó átlagkereset 262 200 forintra emelkedett. Ez 5,4 százalékkal magasabb, mint egy esztendővel korábban. A nettó átlagkereset ennél is nagyobb mértékben, 7,0 százalékkal nőtt. A különbség oka a személyi jövedelemadó csökkenésében keresendő. Mivel jövőre is jelentős mértékben emelkedhetnek a bérek, ezért a kis- és közepes vállalkozások tulajdonosai már most aggódnak: vajon képesek lesznek-e ezt kigazdálkodni?

Októberben a nettó bérek növekedési üteme egy kicsit megbicsaklott az előző hónaphoz képest, de továbbra is dinamikusnak tekinthető a nemzetgazdaság egészében átlagosan 7,0 százalékkal bővülő nettó kereset - ezzel a meglepő kijelentéssel kommentálta az októberi béremelkedés mértékét Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére elmondta: ez az idei év második legalacsonyabb éves mutatója. A közfoglalkoztatottakat kiszűrve 6,8 százalékos átlagos nettó bérnövekedésről beszélhetünk a tizedik hónapban. A bruttó bérek 5,4 százalékkal nőttek, melyet tovább emelt az adókönnyítés. Szeptemberben 6,4 százalékkal nőttek a bruttó bérek éves összevetésben. Virovácz Péter a bérnövekedés ütemének lelassulását októberben annak fényében is érthetetlennek tartja, hogy a harmadik negyedév végétől egy újabb jelentős béremelési hullám indult meg a közszférában, amely érintette például honvédséget, a pedagógusokat és a NAV-dolgozókat is. Emellett mérséklődött a közfoglalkoztatottak száma, márpedig ennek révén az átlagkereseteknek növekednie kellett volna, hiszen egy alacsony jövedelmű foglalkoztatotti csoport létszáma kisebb lett - hívta fel a figyelmet az ING Bank vezető elemzője. Ugyanakkor a november-decemberi jövedelmek vélhetően magasabbak lehetnek az átlagosnál, mivel a cégek a bónuszokat ebben az időszakban szokták kifizetni, például a postásoknak 65 ezer forintos, a honvédségnél pedig 45 ezer forintos jutalmat adnak.

Jövőre a munkaerőhiány, a minimálbér emelése és az általuk kikényszerített általános bérnyomás ennél még ennél is magasabbra lökheti a bérnövekedés dinamikáját, aminek többféle hatása lehet - figyelmeztetett az elemző. Többek között a jelenlegi 1 százalék körüli infláció megindul felfelé. Emellett általánosságban elmondható, hogy a munkavállalók egyre több helyen alkupozícióba kerülhetnek a magasabb bérük eléréséért. A Coop cégcsoport új elnöke, Pekó László a vg.hu-n megjelent interjújában utalt arra, hogy egy dolgozóra vetítve évi több százezer forintot jelent a jövő évi kötelező béremelés, ami az élelmiszerlánc 32 ezer dolgozójának többségét érinteni fogja. A kereskedelemben a garantált bérminimum emelése okozza a nagy problémát, hiszen itt többnyire szakképzett munkaerőt kell alkalmazni. Márpedig utóbbiak legkisebb bére két év alatt összesen 37 százalékkal emelkedik, ami jócskán meghaladja a várható forgalombővülést, és amelyből csak keveset kompenzál a 7 vagy 7,5 százalékpontos járulékcsökkentés. Hozzátette: minél alacsonyabb egy cégnél a bérszínvonal, annál nagyobb terhet jelent a minimálbér-emelés. Márpedig a kiskereskedelemben, különösen vidéken, a magas élőmunka-igény és a korlátozott vásárlóerő miatt alacsonyak a bérek.

Ugyanakkor átvágásnak tartja a kormány foglalkoztatási programját és a minimálbéremelést is az LMP. Gál József, az ellenzéki párt szóvivője erről kedden azt követően számolt be, hogy Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért felelős államtitkára a reálbérek négy éve tartó folyamatos emelkedéséről beszélt. Az LMP politikusa kijelentette: a minimálbér összege jövőre sem éri el a létminimumot, ami kudarc, hiába próbálja azt a kormány sikerként eladni. A kabinet szerinte a kis- és közepes vállalkozásokat is cserbenhagyta, amelyek közül többen be is zárhatnak, mert nem tudják kigazdálkodni a béremelést, miközben a multinacionális nagyvállalatok kedvezményekben részesülnek.

Az LMP továbbra is az egykulcsos adórendszer eltörlését szorgalmazza, amely úgy növelné az alacsonyabban keresők jövedelmét, hogy az nem terhelné munkaadójukat – mondta az LMP szóvivő.

Szerző
Témák
bérnövekedés

Optimista kormány, visszafogottabb az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden - az előzetes várakozásoknak megfelelően - változatlanul, 0,9 százalékon hagyta a forint alapkamatát. Egyúttal 750 milliárd forintban korlátozták a három hónapos betét 2017 első negyedév végén fennálló állományát, szeptemberben 900 milliárd forintot határoztak meg az idei év végére. 

Ennek az a jelentősége, hogy a bankok átmenetileg szabad pénzeszközeit fokozatosan kiszorítsák az MNB betéteiből, és áttereljék ezeket a pénzeket a hitelpiacra, illetve arra késztessék a pénzintézeteket, hogy állampapírt vásároljanak. Az MNB szándéka, hogy ha az inflációs cél elérése indokolja, akkor a kondíciókon tovább lazítanak, mégpedig nem-hagyományos eszközökkel, vagyis nem alapkamat-csökkentéssel.

Ugyanakkor 3-ról 3,6 százalékra növelte az MNB a jövő évi GDP bővülésére vonatkozó előrejelzését, s a korábbinál 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt vár a következő évre. Ennek részletezését a holnap megjelenő legfrissebb inflációs jelentésben közli a jegybank.

A magyar gazdaság több mint 4 százalékkal gyorsulhat jövőre a novemberben megkötött hat évre szóló bérmegállapodásnak köszönhetően, a költségvetési hiány továbbra is 3 százalék alatt marad, és 2017-től 2020-ig csökkenő pályára kerül - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)a kedden kiadott makrogazdasági és költségvetési előrejelzésében.

A prognózis szerint a GDP 2017-ben 4,1 százalékkal, 2018-ban pedig 4,3 százalékkal nő, ezt követően némileg visszafogottabb ütemben, 3,8, illetve 3,7 százalékkal bővülhet. Vagyis az MNB visszafogottabban ítéli meg a gazdaság növekedési kilátásait, mint az NGM.

Az államháztartási hiány a kormány szerint - a GDP arányában - 2017-ben 2,4, 2018-ban 1,8, majd 1,5 százalék lesz, sőt 2020-ra 1,2 százalékot prognosztizálnak. Szakértők szerint ezek merész jóslatok. A kormány úgy látja, hogy az államadósság folyamatos csökkenésének követelménye is biztonsággal teljesíthető.

Az előrejelzés alapján 2019-re a külfölddel szembeni nettó adósság megszűnik, Magyarország e vonatkozásban nettó hitelezővé válik.

Az infláció az erre az évre várt 0,4 százalék után jövőre 1,6 százalék, 2018-ban 3,1 százalék, majd a következő két évben 3,0 százalék lehet. A drágulás irányába hat az emelkedő olajár és az élénkülő európai inflációs környezet, belföldön pedig a támogató monetáris politika és az egyre feszesebb munkaerőpiac mellett a nemrég bejelentett minimálbér-emelés is. A jegybank és a független elemzők is jövőre a kormány előrejelzésénél magasabb, 2 százalék körüli inflációt várnak.

A jövő évtől kezdve a beruházások erőteljes megugrását prognosztizálja a tárca. A dokumentum szerint a hazai beruházási ráta várhatóan az előre jelzett teljes időszakban folyamatosan emelkedik és stabilan 20 százalék felett alakul majd, ami azért érdekes, mert idén a visszaesés mértéke meghaladta a 10 százalékot, s tavaly is csupán 1 százalékkal nőttek a beruházások.

Szerző