Több mint 300 ezer munkáskéz hiányzik

Szinte nincs olyan ágazat Magyarországon, amelyet ne sújtana a munkaerőhiány. A 20 fő feletti vállalkozások közül a legnagyobb munkaerőhiánnyal a 250 fő fölötti cégek küzdenek, ezek a meglévő létszám 9 százalékát, mintegy 63 ezer potenciális munkavállalót tudnának felvenni. Hasonlóan súlyos gondban vannak az 51-150 főt foglalkoztató vállalatok is, amelyek 36700 fős hiányról számoltak be, ez a jelenlegi létszám 12 százaléka. A 20-50 fő közötti cégeknél 9, a 150-250 közöttieknél pedig 6 százalékos a létszámhiány. Így összességében a 20 fő feletti vállalati szektor (a nemzetgazdaságban 1,4 millió főt alkalmazva) nagyságrendileg 133 ezer munkavállaló hiányában szenved - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi vállalati felméréséből.

Meglepő módon munkaerőt leginkább a megkérdezett 20 fő alatti vállalkozások keresnek, a meglévő létszám negyedét tudnák még foglalkoztatni. Ők jellemzően hazai tulajdonosi körrel rendelkeznek, főleg a magyar piacra dolgoznak, s emiatt erősen költségérzékenyek.

Valószínű, hogy emiatt is nehezebben tudják megtartani a dolgozókat, mivel kisebb béremelésre képesek. Az 5 fő feletti de 20 fő alatti vállalkozások közel 600 ezer főt foglalkoztatnak. Ezt figyelembe véve a munkaerőhiány a KSH által megfigyelt 5 fő feletti körre vonatkozóan közel 283 ezer fő. Ugyanakkor, ha az 5 fő alatti cégeknél foglalkoztatott létszámot 700 ezer főre becsüljük, s feltételezzük, hogy arányaiban közel azonos a munkaerőhiány náluk is, akkor a hazai vállalkozásoknál összesen 340 ezer fő hiányzik.

Ágazati bontásban a munkaerőhiány a könnyűipart (32 százalék), valamint az üzleti szolgáltatásokat (23 százalék) érinti az átlagnál súlyosabban. A közepesen nehéz helyzetben levő ágazatok közé tartozik a feldolgozó-, a gép-, az építő-, a fém-, az élelmiszeripar és a

kereskedelem, mely ágazatokban a munkaerőhiány (a létszám arányában) 12-től 16 százalékig terjedő sávban mozog. Legkevésbé a vegyipari cégek érzik a munkaerő szűkét.

"Rögtön jövök"
Az élelmiszerboltokból másfél ezer eladó eltűnt október végéig, a teljes kereskedelemben a harmadik negyedévben mintegy ötezer üres álláshely van - állapította meg a blokkk.com blog a KSH adatait elemezve. Igaz a boltok száma is csökkent, fél év alatt 2300-zal vannak kevesebben. A legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol év közben folyamatos volt a fizikai dolgozók számának csökkenése, gyakori, hogy erre a "rögtön jövök" tábla kirakása a válasz. A havi bruttó átlagkeresetek egy év alatt 10 százalékkal, 164 ezer forintra nőttek a bolti fizikai dolgozók körében októberre. Az élelmiszer szakboltokban 135 ezerről 145 ezerre mentek feljebb a bérek, ami a kisboltosokra jellemző bérszint. "Hát itt nagy földindulás lesz jövő évben a minimálbérek emelése nyomán" - jósolja a blogíró.

Szerző

Brókerbotrány - Késlekedő tanulságok

Publikálás dátuma
2016.12.22. 06:24
„Bróker Marcsi” egy egész kisváros szeme láttára űzte az engedély nélküli pénzszolgáltató tevékenységét FOTÓ: MTI/ MÉSZÁROS JÁNO
A 2016-os esztendő egyik nagy kérdése az volt: tanult-e a tavaly tavasszal kirobbant brókercsődökből a tőkepiaci felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB), és kellően óvatossá váltak-e az ügyfelek, hogy az irreálisan magas hozamok reményében ne kockáztassák átmenetileg szabaddá vált tőkéjüket. Megszaporodtak a jegybank közleményei a szabálytalanul tevékenykedő pénzügyi vállalkozások elleni bírságokról, több cég tevékenységét átmenetileg fel is függesztette, de a saját múltbéli mulasztásai elismerése továbbra is elmaradt. A kisbefektetők óvatosabbá válásában még csak reménykedni lehet.

Az aligha tagadható, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) lehet némi lelkiismeretfurdalása amiatt, hogy nem sikerült ellenőrzései során leleplezni a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír cégeknél, illetve cégcsoportoknál azokat a pénzügyi visszaéléseket, amelyek nyomán több, mint 30 ezer ügyfelet károsítottak meg. Erre lehet következtetni abból, hogy a nyilvánosságot rendre elkerülő Matolcsy György, az MNB elnöke az elmúlt héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt történt meghallgatása során a rá jellemző magabiztossággal citálta, hogy 2015 tavaszán, alig 15 hónappal a pénzügyi felügyeleti jogkör átvétele után, határozott és megújított felügyeleti módszertani vizsgálataival több mint 15 éves visszaélés-sorozatra derített fényt a három - időközben bedőlt - befektetési szolgáltató cégeknél.

Az elnök azt állította, hogy a jegybank ezt követően folyamatos információnyújtással segítette a nyomozó- és vádhatóságokat, valamint a bíróságot a brókercégeknél történtek feltárásában, az érintett vezetők, tulajdonosok felelősségének tisztázásában. Sőt ezt a dicsekvésszámba menő kijelentést még azzal is megfejelte, hogy az MNB szakmai közreműködésének is köszönhető, hogy a jogalkotó törvényi előírásokban szigorította meg a piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók védelmi vonalait és felügyeletüket.

Családi kapcsolat

Sokat levon ebből a magabiztosságból azonban az, hogy például Tölgyesi Péter, a Buda-Cash 60 milliárd forintos csalással vádolt volt vezérigazgatója, aki a leggazdagabb emberek listáján a 33. helyen szerepelt, amikor érezte, hogy a felügyelet "szimatol", maga adta fel magát az MNB-ben és most vezetőtársaival egyetemben 15 millió forintos óvadék ellenében házi őrizetben várja tárgyalást. Tölgyesi élettársa nem más, mint Hargitai Jánosnak, a KDNP soraiban politizáló országgyűlési képviselőnek a Linda lánya. (A honatya állítja, hogy megtakarításaival elkerülte a Buda-Casht.)

Egyébként nem ez az egyetlen érdekes családi kapcsolat a brókerbotrányban, ugyanis Polt Péter lányát, mint Mikuska Zoltánnak a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba titkárának élettársaként tartották számon. Tarsoly Csaba magatartása is ékes cáfolat arra, hogy nem az MNB gondos munkája nyomán kerültek napvilágra a brókercégnél a pénzügyi visszaélések, hanem azáltal, hogy a tulajdonos-cégvezető saját maga írt egy segítségkérő levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek a társasága súlyos anyagi gondjai miatt.

Az azonban tény, hogy a brókerbotrányok óta a jegybank új felügyelési módszert vezetett be, most már az ügyfelek értékpapír- és pénzfedezettségi adatait az ellenőrzés helyszínén képesek előállíttatni. Az új módszer alkalmazásának azonban ára volt. Windisch László, az MNB pénzügyi felügyeletért felelős alelnöke ugyanis nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a szerv azért késlekedett a Questornál, a Buda-Cash-nél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél történt, több százmilliárdos csalássorozat felderítésével, mert azok leleplezéséhez "módszertani újításra" volt szükség.

Nemrégiben egyébként Tarsoly Csaba - a Magyar Narancsnak adott interjújában azt állította, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást engedélyezett hosszú éveken át. A jegybank ezt azzal cáfolta, hogy valóságban az MNB (illetve a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet) nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvénykibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra. Arra is hivatkoztak, hogy az Európai Unióban hatályos úgynevezett Prospektus-direktíva szerint az uniós felügyeleti hatóságoknak nincs jogkörük a kibocsátók gazdasági működésének megítélésére.

A Quaestor esetében ez úgy történt, hogy az MNB egy 70 milliárd forintos kötvénykibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben, ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte el. A Tarsoly Csaba és társai elleni, a most folyó büntető bírósági tárgyalás alapját képező vádirat szerint a károkat az okozta, hogy a Quaestor nem valódi, a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit.

Kié a felelősség?

Az MNB azonban nem elégedett meg azzal, hogy véleménye szerint cáfolta a Quaestor-vezér interjújának állításait, hanem úgy vélte, hogy a nyilatkozatban megfogalmazottak kimerítik a rágalmazás és becsületsértés tényállásait, ezért a jegybank büntetőfeljelentést is tett az ellen a Tarsoly Csaba ellen, akinél, ha be bizonyosodik, hogy bűnszövetkezetben követte el a csalást és az egyéb törvénysértő cselekedeteket, akkor akár 25 évre is elítélhetik.

Windisch László egyébként az Origónak adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy a volt Quaestor-vezér megszólalásának egy célja volt, hogy a legkisebb büntetéssel megússza az ügyet. A vádlottnak nincs igazmondási kötelezettsége, hiba, hogy egyesek tényként fogadják el Tarsoly Csaba szavait. Az utóbbi állítás különben azért érdekes, mert az utóbbi időben kormányzati politikusok is gyakran hivatkoznak - saját védelmükben - arra, hogy egy bűnöző szavának nem kell hitelt adni.

Ebből az következik, hogy Tarsoly Csaba, természetesen a saját védelmében, legalábbis az MNB álláspontja szerint, nem háríthatja át a felelősség egy részét az engedélyező hatóságra, úgy hogy igaza is legyen. Az tény, hogy a brókerbotrányok kipattanása óta egyetlen ponton sem ismerte el a felügyelet, hogy hibázott, vagy ha mégis, akkor - legalábbis megítélésük szerint - a hiányosságok akkor keletkeztek, vagyis 2013 előtt, amikor a pénzügyi felügyelés még nem tartozott az MNB szervezetéhez.

A már bírósági szakaszba jutott Quaestor-üggyel kapcsolatban a lapunk által megkérdezett Szakács László úgy vélekedett, hogy a vádemelés még azelőtt történt meg, hogy az ügy minden részletét feltárták volna, mert az alapos vizsgálódás nyomán minden bizonnyal többen ülnének most a vádlottak padján. Az Országgyűlés szocialista képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, aki korábban maga is gyakorló ügyvéd volt, úgy látja, hogy a vádirat megfogalmazásához egy ilyen bonyolult ügyben 15 hónap kevésnek tűnik. Ezért nem osztja Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek azt a véleményét, hogy a vádemelést megzavarta volna a további nyomozás.

A gyorsaság ebben az esetben nem mondható erénynek - mondta az ellenzéki képviselő -, aki szerint arra lett volna szükség, hogy a tényállást minél részletesebben támasszák alá. Ennek hiánya lehet az oka annak, hogy Polt Péter "majdnem vejét" Mikuska Zoltánt, Tarsoly Csaba egykori titkárát meg se hallgatták. Az is a gyorsítást szolgálhatta, hogy csak az 50 millió forintnál magasabb befektetéssel rendelkező sértettekkel foglalkoznak, arra hivatkozva, hogy mind a 32000 Quaestor-ügyfelet mégsem lehet tanúként kihallgatni.

Eltűnt vagyon

Ami a kártalanítást illeti, Szakács László szerint, mivel a Quaestor-vagyont nem tárták fel a maga teljességében, a jótállás csak az állam és a többi bank befizetéséből történt.

"A Quaestor-cégvagyon zár alá nem vett része a felszámolási és végelszámolási eljárásoknak a büntetőeljárás menetétől független, lehetőség szerinti leggyorsabb és legteljesebb lefolytatását szolgálta" – szögezte le Ibolya Tibor. Hozzátette: a vagyonelemek bűnügyi zár alá vétele megnehezítette volna a felszámolási eljárást és kitolta volna a sértetti igények kielégítését “a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére” - mondta Ibolya Tibor, aki arra utalt hogy az elsőrendű vádlott (Tarsoly Csaba) a nyomozás, valamint a vagyonvisszaszerzési eljárás során nem indítványozta a zár alá vételt, amit ezzel szemben az ügyészség kezdeményezésére a nyomozási bíró rendelt el.

A Quaestor-per, tehát folyik, s bár összeférhetetlenség adódott az egyik szakértőnél, akinek a véleményére a vádat is alapozták, de a hozzáértők szerint egy új szakérői véleménnyel az eljárás folytatódhat.

A többi bukott brókercég, a Buda-Cash, valamint a Hungária Értékpapír ügye még nem került a bíróság elé.

Szerző

Tovább terjed az online kasza

Publikálás dátuma
2016.12.22. 06:22
Már csak pár nap van az újonnan kötelezetteknek az online kassza beszerelésére FOTÓ: NÉPSZAVA
Az év végéig jár az állami támogatás az online kasszákra. A kereskedelem után a szolgáltató ágazatok egy részében is kötelező lesz 2017-től a közvetlen napi kapcsolat az adóhivatallal. Egymillió forintra is bírságolhatók az újonnan online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi körbe tartozók közül azok, akik januártól elmulasztják a bizonylat kiállítását, kivéve, ha nyugta helyett számlát állítanak ki, és valamennyi számláról havonta adatot szolgáltatnak.

December 20-ig mintegy 3500 online-pénztárgépet helyeztek üzembe a használatra újonnan kötelezett vállalkozások. Az 50 ezer forintos állami támogatás csak azok után a kasszák után jár, amelyet 2016. december 31-ig be is üzemeltek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Egymillió forintra is bírságolhatók az újonnan online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi körbe tartozók közül azok, akik januártól elmulasztják a bizonylat kiállítását, kivéve, ha nyugta helyett számlát állítanak ki, és valamennyi számláról havonta adatot szolgáltatnak.

Az újonnan kötelezettek közül a taxis -, a gépjármű-javítási, és a karbantartási tevékenységet végzők, valamint a masszőrök, a fogyasztó- és karcsúsítószalonok már több mint 12 ezer pénztárgépre kapták meg azt a kódot, amely a támogatás igényléséhez is szükséges.

Országosan mintegy 9500, ebből a fővárosban 5500, taxisnak lesz kötelező 2017. januárjától az online kassza használata. A jogalkotó ettől a lépéstől is a piac kifehéredését, és az úgynevezett hiénák kiszűrését várja. Nagy kérdés azonban, hogy ez a remény mennyire fog beteljesedni, az azonban biztos, hogy azok a tisztességes személyfuvarozók, akik eddig is betartották a szabályokat, az eddigi kiadásaik mellé újabb költségeket is hozzá számolhatnak.

Az érdekvédelmi szervezetek, a kamarák a forgalmazókkal megállapodtak abban, hogy aki december 5-ig leadta az online pénztárgépre a megrendelését, diszkont áron kaphatja meg a berendezést, ami még az állam 50 ezer forintos támogatásával is átlagosan 80 ezer forintba kerül- nyilatkozta a Népszavának Metál Zoltán, az Országos Taxi Szövetség elnöke. Az a vállalkozó, aki bármilyen okból lekéste ezt a határidőt, már 100 ezer forintot kénytelen a pénztárgépért kifizetni.

Ám az egyszeri költségen kívül a NAV-nak szóló, kötelező adatszolgáltatás költsége a nagyobb társaságoknak pénztárgépenként 2500, a kisebbeknek 1900 forintba kerül. Ami egyébként nem csak a személyfuvarozókra, hanem általában minden vállalkozás igaz. A taxis érdekvédelmi szervezet a gazdasági tárcával arról egyeztet, hogy ezt az összeget is 50 százalékkal csökkentsék. A rendelet módosításra már csak pár nap van hátra, januártól ugyanis mindenképpen fizetni kell. Ráadásul a fővárosban egységes, hatósági díjszabás van a személyszállító kisiparosoknál érvényben, így a taxisok nem is tudják áthárítani az utasokra ezeket a kiadásokat.

Azonban nem csak a költségekkel lesz gond! A legtöbb taxiba már egyszerűen nincs hová tenni az online kasszát, akármilyen kicsi is az a boltiakhoz képest. A taxióra, a megrendelést továbbító táblagép, az okostelefon, a bankkártya leolvasó, és az urh rádió éppen hogy elfér.

A kisvállalkozások ugyan kiválthatják az online kasszát szigorú számlázással, havi elszámolással, de ez például a taxisok esetében kivihetetlen, mert az utasok nem szívesen adják meg az adataikat. Ezt a NAV is belátta, így a személyfuvarozóknak marad az online pénztárgép.

Az autószerviz ágazat mára specializálódott, az autószerelőktől, a gumisokig és az autóvillamossági szerelőkig érint itt mindenkit az online kassza kötelezettség. Az sem mindegy azonban, hogy társas-, vagy magánvállalkozásról van-e szó. Ahol kereskedelmi tevékenységet is végeznek, ott mindenképpen kötelező lesz az online pénztárgép bevezetése. Jelenleg úgynevezett napi pénztári jelentést kell készíteni, s ezt válthatja ki az online pénztárgép. Az ágazatban nagyjából 3000-3500 olyan szerviz van, ahol kereskedelemmel is foglalkoznak - mondta a Népszavának Spindler Tibor, az Autószervizek Egyesületének elnöke. Nekik mindenképpen kötelező az online kassza. A szakember szerint a NAV-hoz bekötött kasszák "fehérítene" majd a piacon mert az ügyfelek is jobban megbíznak az ilyen szervizekben. (Az illegális szerelőműhelyeknél nem valószínű, hogy online kasszát igényelnének.)

Az online kasszák bevezetése és üzemeltetése egy jól működő szervizben nem okoz jelentős többlet költséget. A rezsi óradíjak viszont emelkedni fognak, de elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelés miatt - tette hozzá Spindler Tibor.

Szerző