Előfizetés

Újabb Aleppótól tart az ENSZ-megbízott

Publikálás dátuma
2016.12.23. 06:36
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A harcok Szíria-szerte történő beszüntetése létfontosságú lenne ahhoz, hogy elkerülhető legyen egy Aleppo ostromához hasonló következő gyilkos csata – jelentette ki Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja.

A világszervezet adatai szerint az elmúlt héten legalább 35 ezer embert – civileket és fegyveres lázadókat – sikerült evakuálni az észak-szíriai nagyváros kormányerők által visszafoglalt keleti feléből. „Sokan közülük Idlíb tartományba távoztak, amely a következő Aleppo lehet” – figyelmeztetett Mistura.

Szavaival az ENSZ-diplomata nyilvánvalóan arra utalt, hogy a Bassár el-Aszad elnök oldalán harcoló, Oroszország és Irán katonai támogatását élvező erők aleppói győzelmük után a még lázadó kézen lévő Idlíb ellen indíthatják következő hadjáratukat. Aszad elnök csütörtökön hangsúlyozta: a háborúnak korántsincs vége, és fegyveres erői továbbnyomulnak előre a lázadók kezén lévő területek irányába.

Merényletek Moszulban

Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget azért a három öngyilkos merényletért, amelyet csütörtökön követtek el az észak-iraki nagyváros, Moszul olyan negyedében, amelyet már felszabadítottak és felügyeletük alatt tartanak az iraki kormányerők.

A robbantásokban legkevesebb harmincan vesztették életüket. A sebesültek pontos száma és állapota nem ismert, csak annyit tudni, hogy több tucatnyi ember szorult orvosi ellátásra és többek állapota válságos.

Híradások szerint a terroristák autóba rejtett pokolgépeket hoztak működésbe olyan helyen, ahol a rendvédelmi erők tagjai mellett számos civil is jelen volt. A sérültek között vannak iraki kormánykatonák és pesmergák egyaránt, többségük azonban polgári lakos. Egy az euronews portálnak nyilatkozó erbili orvos (Erbil az iraki Kurdisztán, az autonóm kurd terület „fővárosa”) azt nyilatkozta, hogy „sajnos ez az általános: naponta legkevesebb száz új ilyen esetünk van. Nincs könnyű dolgunk, sokszor hozzátartozó nélkül érkeznek be, sokszor gyermekeket hoznak, annyira sokkos állapotban, hogy alig tudjuk kiszedni belőlük, honnan jöttek, mi történt velük, hol vannak a szüleik”.

Az Iszlám Állam iraki fellegvárának számító Moszul ostroma október 17-én kezdődött meg. Az iraki hadsereg és a szövetséges milíciák mellett a kurd Pesmerga az amerikai vezetésű nyugati koalíció támogatásával harcol a városért.

Johannis halogatja a kormányalakítást

Befejeződött tegnap Bukarestben az államfő konzultációsorozata a december 11-i parlamenti választásokon mandátumot szerzett pártokkal, de Klaus Johhanis egyelőre még senkit sem bízott meg kormányalakítással.

Klaus Johannis egy rövid sajtónyilatkozatban csupán annyit közölt, hogy csak a karácsonyi ünnepek után fogja megnevezni a miniszterelnököt. Nyilatkozata szerint a következő napokban konzultációkat folytatok még erről a kérdésről, és emlékeztetett, hogy a konzultációk során két párt tett javaslatot a kormányfő személyére. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) közös jelöltje Sevil Shhaideh, a Népi Mozgalom Pártté (PMP) pedig Eugen Tomac. Kiemelte, hogy a PSD, az ALDE és az RMDSZ kormánytöbbséget alakított ki a parlamentben.

A PSD-ALDE szövetség alakít kormányt, az RMDSZ csak parlamenti támogatásról kötött megállapodást a két párttal, de Kelemen Hunor RMDSZ elnök jelezte, támogatják a koalíció által szerdán miniszterelnöknek jelölt Sevil Shhaideh személyét. A romániai tatár kisebbséghez tartozó miniszterelnök-jelölt Románia első női, egyben muszlim vallású kormányfője lehet.

Johannis eljárása azért is meglepő, mert a másik jelöltet, Eugen Tomacot az a PMP nevesítette a tisztségre, amely épp hogy átlépte a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. A legnagyobb ellenzéki formáció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), akinek elnöke, Alina Gheorghiu a nagyarányú választási vereség után azonnal le is mondott tisztségéről, bár utolsó percig reménykedett, hogy összejöhet egy kormányzóképes jobboldali koalíció, végül elfogadta a helyzetet és nem is jelölt miniszterelnököt.

Johannis bejelentésére azonnal reagált a győztes párt, a PSD elnöke. Liviu Dragnea úgy fogalmazott, hogy sajnálja az államfő döntését, annál is inkább, mert pártja már megtette a parlamentben a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az új kormány a miniszterelnök megnevezése után 48 órával hivatalába léphessen. A szociáldemokrata politikus elmondta, maga is a televízióból értesült Klaus Johannis álláspontjáról, de nem hinné, hogy az államfő döntésének elhalasztása a PSD-ALDE jelöltjének elutasításaként értelmezhető. Úgy értelmezi, hogy Johannis csupán arra kért időt, hogy elbeszélgethessen Sevil Shhaidehhel.