Halálukkal üzennek az oroszok

Publikálás dátuma
2016.12.28. 06:31
A pancsolt italok az orosz hadsereg számára is komoly problémát jelentenek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KONSTANTIN ZAVRAZHIN
A terrortámadások közelsége is oka lehet annak, hogy a kelet-szibériai Irkutszk tragédiája szinte elvész a rettentő hírek tengerében. Pedig a Bajkál-tó közelében, a mongol határnál fekvő város 71 lakójának halála azt üzeni, hogy Oroszország nem képes megbirkózni egyik legnagyobb egészségügyi problémájával, a pusztító tömeges alkoholizmussal és itt az idő a cselekvésre.

Hetvenegyre emelkedett az irkutszki alkoholmérgezés halálos áldozatainak száma. A szibériai városban a tragédiát egy 93 százalékban szeszalapú fürdő-testápoló elfogyasztása okozta, amelyet az illegális gyártás során etil-alkohol helyett metil-alkoholból készítettek. A fürdőhabbal felütött italt több mint 100 helyen árulták, és még 500 liter volt belőle raktáron. A Bojarisnyik (Galagonya) nevű tusfürdő hét forgalmazóját őrizetbe vették.

Az irkutszki dráma önmagában is ijesztő figyelmeztetés, hiszen nem valami elszigetelt, egyedi jelenségről van szó, hanem az egész társadalmat szisztematikusan romboló jelenségről. A szegény irkutszki emberek sem tettek mást, mint amit évtizedekkel ezelőtt, a gorbacsovi alkoholtilalom időszakában már országszerte csináltak: olcsó kölnikkel, gyanús összetételű löttyökkel pótolták a vodkát.

Ezúttal nem a tilalom, hanem a pénzhiány vitte rá erre az embereket. Nem is lett volna ebből tragédia, ha a „Bojarisnyik” elnevezésű fürdőszerbe ezúttal is a megszokott etil-alkoholt teszik, nem pedig metil-alkoholt és fagyállót. Hiába írták rá a címkére, hogy csak külső felhasználásra alkalmas az oldat, ez senkit nem tántorított el a használatától.

A hatóságok első reakciója elsősorban a további halálesetek megakadályozására szorítkozott: rendkívüli állapotot vezettek be a városban, betiltották a megyében a metil-alkoholt tartalmazó és nem élelmiszer jellegű szesztartalmú készítményeket, letartóztatták a több mint kétszáz helyen árusított szert gyártóit és forgalmazóit, több mint 500 litert pedig lefoglaltak az „italból”, a titkos üzemben meg 47 kanna metil-alkoholt tartalmazó folyadékot.

Mindez azonban még nem oldja meg azt a problémát, amellyel Oroszországnak újból és újból szembesülnie kell: a roncsoló alkoholizmust. Azt a politika csúcsain ülők jól tudják, hogy a gorbacsovi út járhatatlan. Minden politikai kurzus és minden politikus belebukik abba, ha túl radikális eszközökkel igyekszik italfronton rendet teremteni. Egyben nevetségessé is válik. Amikor a gorbacsovi időkben még a diplomáciai fogadásokon is üdítőkkel koccintottak, az oroszok megtalálták a módját annak, hogy még a vodkánál is károsabb löttyökkel csillapítsák szesz iránti éhségüket.

Eddig sem volt titok, mi történik. A hatóságok már az irkutszki tragédia előtt pontos kimutatással rendelkeztek arról, hogy évente 170-250 millió liter szesztartalmú orvosi, kozmetikai vegyületet fogyaszt a lakosság és ez a szám 20 százalékos növekedést mutat évente. Mégis csak most rendelte el Dmitrij Medvegyev kormányfő, hogy készítsék elő az alkoholtartalmú termékek forgalmazására vonatkozó törvénytervezetet.

Szavakból nincs hiány. A felsőház elnöke a felelősök bíróság elé állítására szólított fel és kompromisszummentes harcot szeretne látni ezen a téren. Az alsóház megint elővette a témát, megtette ezt eredmény nélkül már októberben is, amikor egy képviselő azt javasolta, legalább azt tiltsák meg, hogy a „Bojarisnyikhoz” és a hasonló löttyökhöz automatákból is hozzá lehessen jutni.

A szavak azonban már nem elegendőek. Mint a javaslat felvetője, Nyikolaj Govorin az alsóház egészségvédelmi bizottságának egyik vezetője kijelentette, elégtelenek az eddig hozott intézkedések. Évente több mint félmillió (!) ember hal meg a szeszesitaltól vagy annak következményeitől. A férfiak 44 százaléka nem éri meg a nyugdíjkorhatárt az italozás miatt. Különösen veszélyezettek az alkoholisták családjában élő gyermekek. Ezért az alkoholizmus elleni harcot stratégiai feladatnak tekinti. Kezdeményezni fogja a „Bojarisnyikhoz” hasonló termékek adójának emelését, a szeszpótlékok forgalmazóinak megbüntetését, a kényszerelvonókúra bevezetését.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikus, aki indulni szándékozik a következő elnökválasztáson, azt állítja, csak azért figyelnek oda az irkutszki tragédiára, mert az tömeges halált okozott. Eközben közismert, hogy a „Bojarisnyik” féle alkoholt 10-12 millió ember fogyasztja, és ettől naponta (!) százak halnak meg. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy felfigyeljenek arra a sok cikkre, amely ezt a veszélyt taglalja azt ajánlva, hogy tiltsák be az ital értékesítését az automatákon keresztül. Navalnij azt jósolja, hogy a bejelentett intézkedések a termelők ellenőrzéséről, néhány véletlenül lebukó kereskedő letartóztatása és véget nem érő kampány után egy év alatt minden megint feledésbe merül.

Még az is lehet, hogy a „Bojarisnyikot” betiltják, de majd jön utána megannyi másik termék 70 százalékos vagy nagyobb alkoholtartalommal. Ugyanaz fog történni, mint a Tu-134-es utasszállító katasztrófája után: Medvegyev betiltotta a repülésüket, majd egy idő után ismét a levegőbe emelkedtek. (2011-ben lezuhant Jaroszlavl mellett egy YAK-42 típusú, 1993-ban üzembe állított Tu-134-es utasszállító repülőgép, fedélzetén 45 személlyel, akik közül ketten élték túl a szerencsétlenséget.)

A leglényegesebb kérdés a szegénység. Mit igyon a 8000 ezer rubelt kereső szegény ember? A szesztől nem tud megválni, marad tehát a méreg. Navalnij egy anekdotát idéz.

– Papa, a vodka megdrágult, most kevesebbet fogsz inni?

– Nem fiam, te fogsz kevesebbet enni.

A 20 millió szegény meglétéből következik a 12 millió „Bojarisnyikot” fogyasztó. Navalnij szerint a szegénység elleni harcot a korrupció elleni fellépéssel kell kezdeni. A tisztviselők valahol ott állnak a szeszkereskedők mögött. A milliárdos üzlet nélkülük nem jöhetne létre. Nagyobb veszély ez, mint Szíria, Aleppo, Ukrajna és Trump együttvéve. A „Bojarisnyik” több embert öl meg évente, mint amennyit a terrorcselekmények Oroszországban összesen.

Navalnijt igazolja a Novaja Gazeta című lap is, amely már februárban megírta, hogy kormányszintű problémáról van szó, hiszen a helyi hatóságok teljesen tehetetlenek a törvények hiányában. Ahol megpróbálkoztak az ártalmas kotyvalék betiltásával, ott bele is buktak. Az ellenőrzésre hivatott szervezet, amely gyümölcsök, zöldségek, sajtok, és édességek forgalmazását oly előszeretettel tiltja meg, a halált okozó szesszel egyáltalán nem is foglalkozik. Ezt pedig csak azzal lehet magyarázni, hogy az üzlet mögött hatalmas pénzek cserélnek gazdát. Erre a piacra nem terjednek ki a korlátozások, így fordulhat elő az, hogy kialakulhatott egy párhuzamos szeszpiac.

A Novaja Gazeta korábban már számos olyan esetről beszámolt, amikor tömeges mérgezés történt a krasznodari területen vagy Szamara megyében. Az emberek vagy az interneten rendelték meg a halálos italt vagy a dohányboltokban jutottak hozzá. Különösen veszélyesek az utcai automaták, amelyekből az italhoz hozzá lehet jutni. Az újságírók tanúi voltak, amikor 11-13 éves gyerekek vásároltak így. A lap hosszan sorolja, az ország hány térségében találkoztak a problémával.

A statisztikai felmérések azt tanúsítják, hogy folyamatosan csökken Oroszországban a szeszpiac bevétele. Papíron egyre kevesebben fogyasztanak alkoholt. Több mint öt évvel ezelőtt 18 liter szesz jutott egy főre évente, 2014-ben 13,5 liter, 2015-ben 11,8 liter. Eközben a szesznek nem minősülő kotyvalékok fogyasztásának növekedésével a statisztika nem számol.

Igor Ejdman, szociológus ironikus hangot üt meg a Facebookra feltett blogjában, amikor azt írja: reménnyel töltheti el az iszlamistákat mindaz, ami Irkutszkban történt. Váratlanul fény derült a katonai titokra: rés tátong a biztonsági rendszeren. A „Bojarisnyik” az orosz állam Achilles-sarka. Elegendő kicserélni benne az etil-alkoholt metil-alkoholra, és senki nem lesz képes megvédeni a hazát. A férfi lakosság jelentős része egyszerűen kihal. „Várjuk az orosz nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülésének összehívását, már ha annak tagjai még nem mérgezték meg magukat” – írja epésen Ejdman.

Szerző

Mégsem lesz muzulmán nő a román kormányfő

Publikálás dátuma
2016.12.27. 12:10
Sevil Shhaideh. Forrás: Facebook/SEVIL SHHAIDEH-Oficial
Nem hajlandó kormányalakítási megbízást adni Klaus Iohannis román államfő a december 11-i parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének, a muzulmán vallású Sevil Shhaideh volt regionális fejlesztési miniszternek: az elnök kedden másik javaslatot kért a PSD-től.

Az államfő rövid bejelentésében nem adott magyarázatot az elutasításra. Annyit mondott, hogy döntését a jelölt mellett vagy ellen szóló érvek alapos megfontolása után hozta meg. Azzal, hogy nem bízott meg mást kormányalakítással, hanem újabb javaslatot kért a parlamenti többségtől, elismerte annak jogát a kormányfő jelölésére, így feltehetően csak a jelölt személye ellen volt kifogása.

A romániai őshonos muzulmán kisebbségből származó Sevil Shhaideh eddig nem volt szélesebb körben ismert román politikus, de munkatársai roppant nagy munkabírású, nagy közigazgatási tapasztalattal rendelkező igazi "profiként" jellemezték. Jelölése óta főleg szíriai származású férjével kapcsolatban merültek fel kifogások.

Akram Shhaideh ugyanis állítólag két évtizeden keresztül a damaszkuszi mezőgazdasági minisztériumban dolgozott, és a közösségi portálokon közzétett bejegyzéseiből az derül ki, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök híve, valamint a Hezbollah libanoni, síita terrorszervezet szimpatizánsa.

Az elnök bejelentése politikai válságba sodorhatja Romániát, mert a többségi koalíció vezető erejének számító szociáldemokraták elnöke, Liviu Dragnea a jelölt nevének előterjesztésekor figyelmeztette az államfőt, hogy Shhaideh az egyedüli javaslatuk, ha Iohannis nem fogadják el, "máshol" (feltehetően az alkotmánybíróságon) találkoznak. Dragnea korábbi nyilatkozataival azt sejtette, hogy a PSD az államfő felfüggesztésétől sem riadna vissza, amennyiben a jobboldali államfő nem fogadja el a szociálliberális koalíció miniszterelnök-jelöltjét.

Romániát tavaly november óta Dacian Ciolos független miniszterelnök szakértői kormánya vezeti, amelynek a decemberi választások óta már csak ügyvivői jogköre van.

Szerző
Frissítve: 2016.12.27. 13:05

Berlini terror - Órákon át vívta haláltusáját a kamion hős sofőrje?

Publikálás dátuma
2016.12.27. 11:37
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHELE TANTUSSI
A lengyel sofőrt, akitől a kamiont ellopta a berlini merénylő, már órákkal a támadás előtt meglőtték - írta a Bild az áldozat boncolási jegyzőkönyve alapján.

A 37 éves lengyel sofőrt, Lukasz Urbant a merénylet után a fejét ért lőtt sebbel és késszúrással találták meg a vezetőfülkében. A boncolási jegyzőkönyv szerint Urbant december 19-én délután fél öt és fél hat között lőtték fejbe, a merénylő pedig a kamionnal este nyolc órakor hajtott bele a tömegbe. Lehetséges, hogy Urban nem halt bele azonnal a fejlövésbe, hanem még élt, amikor a merénylő az emberek közé hajtott - idézi az igazságügyi orvos szakértőket az atv.hu

A merényletről előkerült egy videó, amelyen látható, amint a 40 tonnás fekete kamion nagy sebességgel belehajt a Breitscheid téri karácsonyi piacon szórakozó tömegbe. A felvétel alapján sokkal nagyobb tragédia is történhetett volna, mert a kamion teljes hosszában is átszelhette volna a vásár területét, ehelyett a kamion 60-80 méter után balra fordult, a vásár területét elhagyva kifutott a Budapest utcára és megállt.

Ahogy lapunk is megírta, a még életben lévő sofőr szembeszállhatott a sofőrrel, és a kormányt elrántva sokkal több halálos áldozattal járó tragédiát akadályozhatott meg. 

Lukasz U. nem úgy tervezte, hogy hétfő este Berlinben lesz, Olaszországból szállított 25 tonnás rakományát - acélszerkezet elemeket - már napközben ki akarta rakodni a berlini célállomáson, hogy estére hazaérjen családjához Lengyelországba, de későn érkezett és csak keddre kapott időpontot. Utoljára hétfőn 15 órakor adott életjelet magáról, a feleségével beszélt telefonon. Felesége éppen elfoglalt volt, ezért abban állapodtak meg, hogy majd 16 órakor folytatják a beszélgetést, de akkor már nem lehetett elérni a kamionsofőrt.

A berlini merényletben 12 ember meghalt, 53 ember megsebesült. A kamionnal a tömegbe hajtó férfi, Anis Amri ismeretlen körülmények között Franciaországba menekült, majd a merénylet után négy nappal, péntek hajnalban felbukkant az olaszországi Milánóban, ahol rendőrökkel folytatott tűzharcban meghalt.

Szerző