mérőállomás;Greenpeace;időzített vegyi bombák;

2016-12-28 06:15:00

Időzített vegyi bombák az országban

Számos olyan szennyezett terület maradt ránk még a rendszerváltás előtti időkből, amelyekkel lényegében semmi nem történt, a mérgek egyre csak terjednek, folyamatos veszélynek kitéve a környezetet és a magyar lakosságot. A Greenpeace Magyarország „Mérgezett örökségünk" című kiadványában gyűjtötte össze a legsúlyosabb szennyezéseket. Ez alapján készült összefoglalónk második részében a fővárosi helyszínek közül válogattunk.

Nem csupán vidéki településeken, hanem Budapesten, illetve a főváros közelében is több, a helyiek egészségére ártalmas szennyezésekkel teli terület található.

A volt Óbudai Gázgyár

A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként mintegy 200 ezer tonna cianiddal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszát helyeztek el a területen, amely a Duna jobb partján, az Újpesti vasúti hídtól délre helyezkedik el, s egész az Óbudai-sziget Mozaik utcai bejáratáig nyúlik. A területet 1995-ben a Főgáz vásárolta meg, vállalták a kármentesítést is - ez azóta várat magára. 2004-ben a terület a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került: többször felmerült egy átfogó rehabilitációs terv megvalósítása, a főváros tavaly márciusban határozott arról, hogy két éven belül végre kell hajtani a kármentesítést.

A vizsgálatok szerint a rákkeltő arzén és az idegrendszert károsító ólom mennyisége a talajban hatszorosa volt a megengedett határértéknek. A talajban a cink és a higany is túllépte a szennyezettségi határt. A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, alacsony vízállás esetén a sárgás, szagos folyadék a Dunába ömlik. A helyzet olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti. A Főgáz idei, szeptember 29-i ülésén tárgyalt a kármentesítést érintő kérdésekről, határoztak a közbeszerzés meghirdetéséről.

Naplás-bányák

Rákosmentén (Budapest XVII. kerülete) a Naplás bányatérség hulladékokkal való feltöltése már a 70-es években megkezdődött. A VITUKI által 2007-ben készített tényfeltárás zárójelentése szerint 1979 és 1994 között a következőket rakták le a területen: szervetlen növényvédő szerek, faanyagvédő szerek, benzin, tüzelő- és dízelolaj, ólomakkumulátorok, veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak, lúgok, savak, valamint belélegezve rákkeltő, azbeszttartalmú szigetelőanyagok és a sejtosztódást gátló, a sejteket mérgező gyógyszerek. A helytelen takarás miatt gyakori a bűz és a jelentős kiporzás. A szennyezett talajvíz a környék vízbázisait, fúrt kutak vizét veszélyezteti; különösen az ivóvízben megjelenő rákkeltő szennyezők jelentenek kockázatot.

2001-től a terület nagy része magántulajdonba került. A Legfelsőbb Bíróság a témában született ítélete alapján a kármentesítés kötelezettje a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. A területen jelenleg is folyik a hulladéklerakás, amelynek kérdéses a törvényessége, a Greenpeace szerint mind a jogi hátteret, mint a tevékenység környezeti kockázatát fontos lenne kivizsgálni. A legfontosabb teendő egy naprakész, részletes tényfeltárás elkészítése, majd a terület megtisztítása és helyreállítása lenne.

Cséry-telep

A XVIII. kerületi Cséry-telepre évtizedeken át érkezett a főváros szemete, kommunális és közterületi hulladéka, 2007-ig olajiszapot is legálisan lehetett elhelyezni a területen, valamint szennyvíziszapot is szállítottak, amelyből 48 ezer tonna gyűlt össze. Egy 2008-as szakértői jelentés szerint az olajiszap 1500 tonna ólmot, 3000 tonna cinket, 20 tonna rákkeltő kadmiumot, valamint 22 tonna mérgező higanyt tartalmaz. A talajmintában az ólom több mint tízszeresen, a kadmium 25-szörösen, a higany 56-szorosan haladta meg a szennyezettségi határértéket.

A szennyezés veszélyezteti a talajvizet, melynek mozgása lakott terület felé irányul. A telepen található nehézfémek közül az ólom és a higany is sejt- és idegméreg. A kadmium rákkeltő hatású, mérgező a vesére, a májra, a csontokra, valamint megzavarja a hormon- és immunrendszert.

A terület jelenleg a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van. A környezetvédelmi felügyelőség 2013-ban bezáratta a telepet, ezt követően a főváros elvitette az iszap 1 százalékát (összesen 487 tonnát). 2014-ben, ideiglenes jelleggel újra megnyitották az egyik leeresztőhelyet, ahová a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. tovább folytatta naponta 60-70 szippantóskocsi kiürítését.

Soroksár

Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron, a Grassalkovich út 3., illetve az Ékes utca 11. szám alatti területeken rákkeltő vegyületek, robbanásveszélyes vegyszerek, nehézfémek és betiltott növényvédő szerek maradványai vannak a talajban, valamint egy lakóépület alatti pincében. Még 2010-ben, június 18-án és 21-én a társasház lakói egy-egy robbanást észleltek, ezek hatására a felszínre került egy régi pince, ahonnan lyukas hordók és vegyszeres üvegek kerültek elő. A robbanást követő felmérések szerint a talaj helyenként 4,5 méteres mélységig rákkeltő anyagokkal szennyezett, a talajvízben is vegyszereket találtak.

A területen ma már senki nem él, de a szomszédos ingatlanok lakói továbbra is veszélyben vannak. Egy korábbi lakónál jóindulatú agyalapimirigy- és mellékvese-daganat jelentkezett, illetve egy gyermeknél ekcéma. Igaz, az összefüggés a betegségek és a szennyeződés között egyelőre nem bizonyított. Az ügyben jelenleg pereskedés zajlik: a környezetvédelmi felügyelőség a korábbi lakók ellen indított eljárást illegális hulladéklerakás miatt. A lakók vitatják ennek jogosságát, hiszen ők abban a hiszemben költöztek oda, hogy ott semmilyen szennyezés nincs. Ezért pert indítottak az állam, az önkormányzat, a korábbi tulajdonos, az építtető és a kivitelező ellen.

Budapesti Vegyiművek, Illatos út

A főváros IX. kerületében található Illatos út, Gyáli út és Határ út közötti szakaszán, a vegyiművek korábbi termelésének és a tárolás következtében jelentős talajvíz- és talajszennyezés alakult ki a területen, gyakorlatilag már az 50-es évek óta. A talajban kimutathatóak betiltott, klórozott rovarirtó szerek, amelyekből a József Attila lakótelep területén is találtak (a határérték dupláját). A talajban rendkívül mérgező növényvédő szert (a határérték 22 ezerszeresében), mérgező fémeket, higanyt és arzént is kimutattak, a talajvízben rákkeltő benzolt és klórbenzolt (a határérték körülbelül 50 ezerszeresében). A szennyezés akár 50-60 méter mélyre is lejuthatott a talajvízben.

2015 tavaszán a kormány - társadalmi nyomás hatására - kiemelt beruházássá tette az Illatos út megtisztítását. Elszállítottak 2300 tonna veszélyes hulladékot, ám a terület szennyezettsége továbbra is megmaradt. A Pest Megyei Kormányhivatal idén októberben bejelentette, folytatódik a terület rendbetétele, ám hogy a szennyezett talajt és talajvizet ki és mikor tisztítja meg, egyelőre nem ismert.

Törökbálinti Mechanikai Művek

A Budapest szomszédságában lévő Törökbálinton az ipari park több körzete is szennyezett. Az elegyüzem területén ásványolaj-, szénhidrogén- és fémszennyezést (bárium, kadmium, szelén, réz, cink) találtak egy 2002-es vizsgálat során, 2013-ban már nagy mennyiségű szelénszennyezést is kimutattak. Ennek hátterében a 2004-ben történt petárdaraktár-robbanás állhat, amely három ember halálát okozta. A területen nagy mértékű az ipari- és kommunális szennyvíztárolás, -kezelés és sikkasztás történt, számos helyen találhatók illegális hulladékelhelyezés nyomai.

A területet kisebb-nagyobb cégek bérlik, így az itt dolgozók számára egészségügyi kockázatot jelenthetnek a szennyező anyagok. A terület egészére vonatkozóan nem történt átfogó és megnyugtató kármentesítés, egy-két cég javított csak valamennyit az állapotokon. A környéken hétvégi telkek sorakoznak, az itt pihenők számára is kockázatot jelent, ha a szennyezett talajvízből nyerik a locsolásra, esetleg fogyasztásra használt vizet.