Ének az esőben;Carrie Fisher;

2016-12-29 09:54:00

Elhunyt Carrie Fisher édesanyja, az Ének az esőben sztárja

Leia hercegnőt követte az édesanyja: a Star Wars legendás sztárja, Carrie Fisher december 27-i halála után egy nappal követte őt édesanyja, Debbie Reynolds amerikai színésznő. Carrie szívrohamban, Debbie stroke-ban hunyt el. Világszerte sokmillió Star Wars rajongó gyászol a megkettőződött halálhír miatt.

Carrie-vel akarok lenni”, a halálhírt közreadó sajtó beszámolói szerint ezzel a mondattal búcsúzott életétől a december 28-án, 84 éves korában stroke-ban elhunyt színésznő, Debbie Reynolds. Nem viselte el a fájdalmat, ami leánya, a Star Wars-al világhírűvé lett Carrie Fisher december 27-i halálával érte.

Gyászol a Star Wars sokmilliós rajongó tábora, erről szól az a hír is, amely szerint a kedvencüktől búcsúzók Carrie Fisher nevét önhatalmúlag belevésték a Los Angeles-i nevezetes Hírességek sétánya kövezetébe. Ez ugyan szabálytalan, mert csak szigorú javaslat szerint történik a bevésés, illetve a halál után öt évvel jöhet szóba ez a fajta megtiszteltetés, de a rajongók igazságérzete szerint erősebb a Leia hercegnő iránti tisztelet, mint a szabályok. (Ugyanez történt tavasszal, Prince halálát követően.)

Debbie Reynolds nem volt, nem lehetett olyan népszerű, mint leánya, de a halála megrázta Hollywood színésztársadalmát. A maga idején Debbie a filmmusicalek egyik üdvöskéje volt, s különösen fényesen indult a pályája. A máig klasszikusnak számító Ének az esőben egy csapásra ismertté tette a nevét, hisz nem más, mint Gene Kelly partnereként ismerték meg. Az ötvenes évektől a hatvanas évek végéig több mint harminc filmben szerepelt, olyan népszerű művészekkel, mint Frank Sinatra, Tony Curtis, Fred Astaire. De még 80 évesen sem mondott nemet a felkérésekre, így lépett vászonra 2013-ban Steven Soderbergh Túl a csillogáson című filmjében. Musical színésznőként legnagyobb elismerést Az elsüllyeszthetetlen Molly Brown című filmben kapta 1964-ben, amikor teljesítményéért Oscarra jelölték. Színpadon is megtalálták a musical szerepek, 1973-ban Tony-díjra kapott jelölést az Irene című Broadway-siker főszerepéért. Külön érdekesség, hogy egy színpadon léptek fel anya és lánya: ebben a darabban Carrie is ott volt a szereplők között.

Debbie Reynolds 1974-ben. FOTÓ: Hulton Archive/Getty Images

Debbie Reynolds 1974-ben. FOTÓ: Hulton Archive/Getty Images

A Leia hercegnőért aggódó rajongókat már a karácsonyi ünnepek előtti napon szíven ütötte a hír, hisz akkor került nyilvánosságra, hogy Carrie Fishert Londonból hazafelé a repülőúton szívroham érte. Hiába stabilizálták az állapotát, a tragédia bekövetkezett. Rajongói elvesztették azt a színésznőt, aki a Star Wars-filmek Leia hercegnőjeként egy dicső filmes korszakot képviselt s igazi kultikus figura lett Harrison Ford és Mark Hamill mellett. A filmtörténet egyik legnézettebb és legnépszerűbb film-sagájában először mint fehér ruhás uralkodónő, majd aranybikinis szexbombaként lépett a színre. Szerepe szerint a szabadság híve volt, harcolt, bátorított, szembe szállt a Birodalommal akár szabadon, akár fogságban.

Mégsem lett az az akcióhősnő, akik manapság hemzsegnek a hollywoodi blockbusterekben. Volt benne valami nagyon hétköznapi és nagyon lágy nőies. Még uralkodói szépségében, a fura, de remek frizuráival is lényegében ő volt a lány a szomszédból. Amikor tavaly hosszú szünet után újra megjelent a vásznon a Star Wars: Az ébredő Erő utolsó jeleneteiben, Harrison Forddal tárgyalva meg a galaxis szabadságharcának ügyét, olyan kedves, meleg nagymamaság áradt belőle Ford mellkasához bújva, mintha nem is a függetlenségi ügyeket intézné, hanem az unokáit megetetni indulna.

Leia hercegnő alakja olyan erősen meghatározta, hogy Carrie Fisherről alig valaki tudta, hogy nem akármilyen művészi igénnyel indult a karrierje. Az akkor nálunk menő kultuszrendezőként rajongott Hal Ashby független kultfilmjében, a Samponban lépett először kamera elé 1975-ben. Aztán elkapta a Star Wars sziporkázása, ő volt az Egy új remény, (1977), A Birodalom visszavág (1980) és a Jedi visszatér (1983) rajongott hercegnője, de azért ott volt a nagyon alternatívnak számító Blues Brothers című filmben Dan Aykroyd, John Belushi, James Brown, Ray Charles mellett. Még Woody Allen is érdekesnek látta, Carrie ott volt a Hannah és nővérei szereplőgárdájában. Persze nem utasította vissza a Több mint testőr, a Harry és Sally, az Agymenők (amelyben együtt játszott a Darth Vader legendás hangját megszólaltató James Earl Jonesszal) közönségsikerre kacsintó felkéréseit, de beállt a Félelem és reszketés Las Vegasban történetébe is Johnny Depp és Benicio del Toro partnerének.

Leia hercegnő, mikor nem volt Leia hercegnő és egyéb szerep sem adódott, írt. Regényt is, forgatókönyvet is. Ezt sem sokan tudják róla. Először saját személyes élményeiből megírta egy harmincas hollywoodi filmszínésznő meglehetős durván őszinte kalandjait, majd ebből forgatókönyvet is. Az ifjú Indiana Jones és a Rosanne című forgatókönyveket is ő jegyzi. Saját egyszemélyes darabját (Wishful Drinking) Chicagóban adta elő. Több regényt is kiadott, az Édes gyermekem című magyarul is olvasható.

Carrie halála óta az interneten megjelentek a különböző videók vele, eddig rejtett érdekességek. Érezhető, hogy minden fontos lett, amire életében nem sokan figyeltek. A személyiségéről egy idézet mondja el a legtöbbet. Egy portálon Mark Hamill búcsúja idézi, aki űr-ikertestvérének szólítva bevallja, hogy Carrie kedvessége, beszéde, a nevetése örökre hiányozni fog.