Előfizetés

Közelkép - Mondhatta volna szebben

Kerek százhúsz éve, még a XIX. század végén készült a párizsi Porte-Saint-Martin Színház az akkor 29 éves Edmond Rostand költő Cyranójának a bemutatójára. A premiert pánikhangulat előzte meg, az utolsó próba után az író úgy érezte csúfos bukás vár rá. Különösen, amikor értesült róla, hogy a hős szerelmének, Roxane-nak a szerepére szerződtetett ifjú művésznő félelmében világgá ment. Madame Rostand, maga is jeles költőnő, színházi szakember vállalta, beugrik, sőt, volt gondja egyebekre is. Észrevette, hogy a színpadi lakomához készített finom falatok gusztustalan papírmásé darabok, ugrasztotta a társulat tagjait, a szomszédos hentesektől sürgősen hozzanak valódi illatos csemegét. Nem volt szükség rá.

Elhangzottak az első nevezetes sorok „olyat mondok, hogy a vére fagy, uram, önnek az orra, igen, az orra nagy”. Majd válaszul a szellemes replika, „igen, nagy, de lássa, ez kissé szürkén hangzik, nincsen hatása, mondhatta volna szebben kislovag…” Amire mindez elhangzott, a sziporkázó szövegre a közönség nyomban hangulatba jött, harsány kacajjal és szűnni nem akaró vastapssal köszöntötte a művészeket, több mint évszázadra szóló világsiker lett. Sőt, az évfordulóra a Le Point hírmagazin fölemlegette azt is, a színházigazgató mentőangyalként meghívta a kor pénzügyminiszterét, jöjjön segíteni hangulatot kelteni. Tapasztalván a páratlan diadalt, éppen akkor tüntették ki a minisztert a Becsületrenddel, átadta a mámorban úszó költőnek, őt illeti meg, viselje boldogan.

Százhúsz év múlt el, hihetnénk a száguldó idő „fölfalta” ezt a posztromantikus játékot. És mi történt idén Gödöllőn? Gémesi György, a város népszerű polgármestere, nem színész, de vívómester, belebújt Cyrano bőrébe, harsány sikerré tette. De azért ne feledkezzünk meg a zseniális műfordítóról, Ábrányi Emilről se, aki hűségesen tolmácsolta Rostand káprázatos szellemességét.

Pezsgő, virsli, ropi a sláger

Publikálás dátuma
2016.12.31. 06:25
Fotó: Thinkstock
Változatlanul a pezsgő, a virsli és a lencse a legnépszerűbb szilveszterkor Magyarországon, de a vásárlók egyre inkább a minőségi termékeket választják az áruházláncok szerint. 

Az év utolsó napjaiban főleg a hagyományosan az óév búcsúztatásához kapcsolódó termékek értékesítésénél figyelhető meg jelentős bővülés, a különféle szeszes italokból, virslifélékből, malachúsból, chipsekből vesznek a megszokottnál többet a vásárlók - mondta Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója.

Az Auchan Magyarország Kft. arról tájékoztatott, tapasztalataik szerint sok vásárló választ hazai pezsgőket, illetve borokat az ünnepléshez, és folyamatosan nő az érdeklődés a felső kategóriás italok, valamint a nagy üvegek iránt. A vásárlók kedvencei a tokaji, a szekszárdi vörös, illetve a villányi borok, amelyeket már november közepétől keresnek. A Tesco-Global Áruházak Zrt. szerint decemberben a pezsgők forgalma hatszorosára, a virsliké tizenötszörösére, a lencséé nyolcszorosára nő üzleteikben. Pezsgőből az ünnepi időszakban értékesítik az éves forgalom 40 százalékát. Az áruházakban kapható 90 féle virsliből várhatóan több mint 500 tonnát ad el a Tesco, a decemberi forgalom 55-60 százalékát a két ünnep között értékesítik.

Szilveszter előtt megugrik a sós snackek, illetve a chipsek iránti kereslet is. Az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) adatai szerint Magyarországon a különböző snackekből a teljes fogyasztás évi 30 ezer tonna, ebből 5000 tonna decemberben fogy el. Chipsből harmadával többet vesznek a vásárlók, mint a nyári hónapokban, a krékerek, perecek és pálcikák keverékéből készülő sós mixek forgalma pedig még ennél is jobban, 50 százalékkal ugrik meg a téli ünnepek idején.

A magyar snackpiac sajátossága, hogy az európai átlagnál jóval kisebb hányadot hasít ki belőle a burgonyachips és jóval nagyobbat a lisztből sütött snack (sóspálcika, perec, kréker). Az egy főre eső chips-fogyasztásban a 24. helyen állnak a magyar fogyasztók a vizsgált 29 európai ország listáján, a ropi-, perec- és krékerfogyasztásban viszont a 7. helyen.

Cseresnyés: nem kell külföldi munkavállaló!

Egyáltalán nem számol a gazdasági kormányzat azzal, hogy a napról napra súlyosabbá váló hazai munkaerőhiányt legalább részben külföldi, elsősorban ukrán munkavállalókkal igyekezzenek pótolni - mondta a Népszava érdeklődésére Cseresnyés Péter.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a pénteki sajtótájékoztatóján azzal indokolta az önerőre támaszkodásuk filozófiáját, hogy jelenleg 55-59 ezer betöltetlen állást tartanak nyilván Magyarországon, és bíznak abban, hogy a kormányzatnak a belső munkaerő-mobilitást elősegítő intézkedései, a béremelések és az adócsökkentések eredményesek lesznek, így nem lesz szükség külföldi munkavállalókra.

Egyébként az unión kívüli országokból származó munkavállalók magyarországi foglalkoztatását szabályozó jogszabály szerint 50 ezer fős keretszám terhére eddig csak 7 ezren érkeztek hozzánk - érvelt az államtitkár. Így abban reménykednek, hogy egyrészt a közfoglalkoztatottakból és az inaktívakból képesek - ahogy fogalmazott - az elsődleges munkaerőpiacra átterelni munkavállalókat, akiket külső és vállalatokon belső képzésekkel oldhatják a helyi munkaerőhiány okozta feszültségeket.

Sokkal kevésbé optimista az MGYOSZ, amelynek alelnöke, Rolek Ferenc a héten a Figyelőnek adott interjújában arról beszélt, hogy lasszóval fogják a cégek az új munkavállalókat, majd hozzátette: a munkaerőhiány alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, erre az elvándorlás rátett egy lapáttal. S még ha ez a folyamat valamilyen csoda folytán megállna, 2017-ben akkor is 40 ezerrel kevesebb dolgozó lenne a szükségesnél. Ezért az MGYOSZ szerint a környező országokból, főleg az európai kultúrkörből, a tőlünk keletre és délre fekvő államokból érkezhetnének hozzánk munkavállalók.

Ugyancsak a Népszava érdeklődésére Cseresnyés Péter azt is elmondta, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatoknál még folynak a 2017. évre vonatkozó bértárgyalások.

A bérek, a béren kívüli juttatások - amelyek a foglalkoztatáspolitika alappillérei -, éles szóváltáshoz vezettek Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője és az MSZP között. A honatya ugyanis tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: "A baloldal kormányzásának nyolc éve alatt nem becsülték meg az embereket, nem fizették meg a munkájukat, és ha újra kormányra kerülhetnének, újra emelnék az adókat, így csökkenne az emberek fizetése." Erre az ellenzéki párt közleményében úgy reagált, hogy a szocialisták 2002-ben 50 százalékos béremelést adtak a közszférában dolgozóknak. Ezen felül a baloldali kormányzás alatt 2010-ig adómentes volt a minimálbér. Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezzel szemben egy december 29-én megjelent miniszteri rendeletből kiderült, hogy számos kormányhivatalnoknak jövőre eltörlik a cafeteriáját – vagyis a dolgozók kevesebb juttatást fognak kapni. Azok a kormányhivatalnokok pedig, akik az átalakítások következtében a járásokba kerülnek át, átlagosan mintegy 10 ezer forintos fizetéscsökkentéssel számolhatnak.

A szocialisták kormányra kerülésük esetén 2018-tól legalább nettó 100 ezer forintos minimálbért, csökkenő munkaadókat terhelő járulékokat ígérnek. Visszaállítanák a régi nyugdíjszámítást, amely szerint a nyugdíjasoknak legalább dupla nyugdíjemelés járna. Senki nem fizetne többet az energiáért, mint amennyibe az kerül, és minden alapvető élelmiszernek csökkentenék az áfáját.