Putyin már Trumpra vár

Publikálás dátuma
2016.12.31 06:33
Moszkva tagadja a hekkervádakat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MORRIS MACMATZEN
Oroszország Vlagyimir Putyin államfő közlése szerint egyelőre nem utasít ki az államból egyetlen amerikai diplomatát sem azt követően, hogy csütörtökön este Barack Obama elnök bejelentette 35 orosz diplomata kiutasítását az amerikai demokraták elleni hekkertámadások miatt.

Bár Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap azt közölte, hogy hazája 35 amerikai diplomatát utasít ki, válaszként az amerikai lépésre, nem sokkal később azonban Putyin elnök világossá tette, hogy nem utasítanak ki egyetlen diplomatát sem. Utalt arra, ez gesztus a január 20-án beiktatandó amerikai elnök, Donald Trump számára, s nem akarnak gondot okozni az Oroszországban lévő amerikai diplomaták számára.

Putyin más ellenlépéseket sem támogat. Ugyan röviddel az amerikai lépés bejelentése után Moszkva azt közölte, bezárnak egy moszkvai iskolát, ahol az amerikai, brit és kanadai követségek személyzetének gyerekei tanulnak, illetve az amerikai követség üdülőjére is lakatot tesznek, az orosz elnök azt közölte, ez sem szerepel napirenden. „Oroszország nem tiltja meg a diplomaták családjai és gyermekei számára, hogy ne kereshessék fel az üdülőhelyeket az újévi ünnepségek alkalmával. S ezenfelül minden az országba akkreditált diplomata gyermekét meghívta a Kremlbe, hogy vegyenek részt az ünnepségeken.

Az orosz elnök hozzátette azt is, mindezektől függetlenül hazája fenntartja magának a jogot ellenlépések megtételére, de a következő lépéseket már „Donald Trump” elnök politikája alapján teszik meg.

Szergej Lavrov külügyminiszter szóvivője, Anna Zaharova szokatlanul éles hangnemben bírálta Washingtont. Facebook oldalán a következőket írta Barack Obama kormányzatáról: „Ez nem kormány. Ez külpolitikai lúzerek rosszindulatú és korlátolt csoportja”. Zaharova szerint Obama nyolc év után sem tudta elegánsan lezárni elnökségét, ehelyett szégyenfoltot hagy maga után.

Moszkvának nem érdemes kemény válaszlépéseket tenni, mert három hét múlva Donald Trump ülhet az elnöki székbe, aki elődjénél jóval oroszbarátabb külpolitikát folytathat, erre utal például, hogy azt a Rex Tillersont jelölte külügyminiszternek, aki kiváló kapcsolatokat ápol az orosz vezetéssel. Trump több ízben is az oroszok megbüntetése ellen foglalt állást, szerdán úgy fogalmazott, nem kell firtatni az ügyet, senki sem tudja pontosan, mi is történt. A leendő elnök bejelentette, jövő héten találkozni kíván az amerikai titkosszolgálatokkal. Trump elvben vissza is vonhatja a döntést. E terveiről egyelőre nem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy „fontosabb” dolgokkal foglalkoznak majd. Ugyanakkor a republikánusok közül sokan nem értenek egyet a leendő elnök oroszbarát megnyilvánulásaival. Paul Ryan, a képviselőház elnöke közölte, Oroszország érdekei nem közösek Amerikáéval. Keményebb szankciókat követelt John McCain és Lindsey Graham republikánus szenátorok.

Obama a 35 orosz diplomata kiutasításával és büntetőintézkedések elfogadásával torolta meg az állítólagos orosz hekkertámadásokat, amelyekkel az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) megállapításai szerint tudatosan próbálták meg befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét Donald Trump javára.

Barack Obama intézkedései elsősorban az orosz katonai hírszerzést, a Felderítő Főcsoportfőnökséget, a GRU-t, valamint a KGB utódának nevezett Szövetségi Biztonsági Szolgálatot, az FSZB-t érintették. Washington szerint ugyanis e két szervezet áll az internetes akciók mögött. A 35 kiutasított diplomata 72 órát kapott arra, hogy elhagyja New York-i, illetve San Francisco-i állomáshelyét. Két titkosszolgálati célokra használt orosz objektumot Marylandben és New Yorkban Moszkva költségére zárnak be. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), valamint az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) jelentést készít az orosz kibertevékenységről a Kongresszus tagjai számára.

Szerző

Perrel űzné el Oroszországból a Reuterst egy állami olajvállalat

Publikálás dátuma
2019.04.19 19:11
Rosneft
Fotó: Sputnik/ Natalia Seliverstova
Azt írták, hogy a venezuelai rezsim a Rosznyefty segítségével szerzi az olajeladásaiból származó dollárbevételt. A Madurot katonákkal támogató Oroszországban ez már túl sok lehet.
"Információs diverziók" elkövetésével vádolta meg a Reuterst és pert indít a hírügynökség oroszországi tevékenységének leállíttatása érdekében a Rosznyefty állami többségű orosz olajvállalat - közölte online kiadásában pénteken az RBK című orosz gazdasági napilap. A Rosznyefty támadását állításuk szerint az váltotta ki, hogy
a Reuters egy pénteki jelentésében azt írta: Venezuela megtalálta a módját az ellene bevezetett amerikai szankciók megkerülésének és az orosz olajvállalaton keresztül kapja meg az olajeladásaiból származó dollárbevételt.
Az olajtársaság hazugságnak és provokációnak minősítette a Reuters jelentését és azt állítja, hogy a hírügynökség "szisztematikusan dezinformáció létrehozásával és pletykák legalizálásával" foglalkozik, hogy ezzel kárt okozzon az orosz gazdaságnak.
A cikkben, amelyet a Reuters Mexikóban,Venezuelában, Indiában és Nagy-Britanniában dolgozó munkatársai jegyeztek, a hírügynökség azt állította, hogy a Rosznyefty a szállítmányokért kedvezményes előleget fizet a venezuelai PDVSA állami olajvállalatnak, aztán megkapja a vételárat a végvásárlótól. Az informátorokra és dokumentumokra hivatkozó jelentés szerint a pénz a jutalék levonása után a PDVSA oroszországi bankszámláira kerül. Az Egyesült Államok január végén vezetetett be szankciókat a PDVSA ellen, ugyanakkor az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy azok ideiglenes felfüggesztését lehetségesnek tartja. A Reuters szerint ezt követően egy hónap alatt 40 százalékkal esett vissza a PDVSA exporttevékenysége.

Cenzúra Oroszországban: Hitlerre cserélték Sztálint egy hollywoodi képregényfilmben

Publikálás dátuma
2019.04.19 18:29
A Hellboy plakátja, és a címszerepet játszó David Harbour
Fotó: Oscar Gonzalez / NurPhoto/ Oscar Gonzalez
A Hellboy esetéhez hasonló történt 2018-ban is, mikor a Sztálin halála című filmet tiltották ki az orosz mozikból.
Április 11-én startolt az orosz mozikban a Hellboy című képregényfilm-sorozat legújabb, Neil Marshall által rendezett darabja. Egy héttel később arról számol be a BBC: a démonból lett világmegmentő antihős kalandjait bemutató film egy jelenete a Vlagyimir Putyin alatt feléledő szovjet birodalmi nosztalgia áldozatául esett.
A film egy jelenetében a főszereplő Hellboy az orosz folklórból vett Baba Jaga boszorkánnyal (magyar megfelelője a Vasorrú Bába) beszélget, és nagyjából azt mondja neki: "úgy emlékszem, megpróbáltad felhozni Sztálin kísértetét a Nekropoliszból".
Ám orosz szinkronnal az említett mondatban már nem a szovjet diktátorról, hanem Hitlerről van szó. Ráadásul a feliratos változatban ki is sípolják, amikor Sztálin nevét ejtik ki a szereplők.
A moziban ezen túl egy orosz nyelvű káromkodást is kisípolnak (az angol nyelvűeket nem), és még így is csak 18 éven felüliek nézhetik meg. Összehasonlításként, a britek a 15 évnél idősebbeknek szánt filmek közé sorolták a Hellboy-t.
Hasonló történt 2018-ban, igaz, akkor nagyobb volt a tét: az Armando Iannucci rendezte Sztálin halála című filmet egy az egyben kitiltották az orosz mozikból. Ennek cselekménye azt próbálja feleleveníteni, amint Hruscsov és a vezetés többi tagja közvetlenül a diktátor halála után próbál úrrá lenni az új helyzeten. De novemberben egy olyan amerikai filmet is betiltottak az országban, melyben megpuccsolják az orosz elnököt.