Putyin már Trumpra vár

Publikálás dátuma
2016.12.31. 06:33
Moszkva tagadja a hekkervádakat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MORRIS MACMATZEN
Oroszország Vlagyimir Putyin államfő közlése szerint egyelőre nem utasít ki az államból egyetlen amerikai diplomatát sem azt követően, hogy csütörtökön este Barack Obama elnök bejelentette 35 orosz diplomata kiutasítását az amerikai demokraták elleni hekkertámadások miatt.

Bár Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap azt közölte, hogy hazája 35 amerikai diplomatát utasít ki, válaszként az amerikai lépésre, nem sokkal később azonban Putyin elnök világossá tette, hogy nem utasítanak ki egyetlen diplomatát sem. Utalt arra, ez gesztus a január 20-án beiktatandó amerikai elnök, Donald Trump számára, s nem akarnak gondot okozni az Oroszországban lévő amerikai diplomaták számára.

Putyin más ellenlépéseket sem támogat. Ugyan röviddel az amerikai lépés bejelentése után Moszkva azt közölte, bezárnak egy moszkvai iskolát, ahol az amerikai, brit és kanadai követségek személyzetének gyerekei tanulnak, illetve az amerikai követség üdülőjére is lakatot tesznek, az orosz elnök azt közölte, ez sem szerepel napirenden. „Oroszország nem tiltja meg a diplomaták családjai és gyermekei számára, hogy ne kereshessék fel az üdülőhelyeket az újévi ünnepségek alkalmával. S ezenfelül minden az országba akkreditált diplomata gyermekét meghívta a Kremlbe, hogy vegyenek részt az ünnepségeken.

Az orosz elnök hozzátette azt is, mindezektől függetlenül hazája fenntartja magának a jogot ellenlépések megtételére, de a következő lépéseket már „Donald Trump” elnök politikája alapján teszik meg.

Szergej Lavrov külügyminiszter szóvivője, Anna Zaharova szokatlanul éles hangnemben bírálta Washingtont. Facebook oldalán a következőket írta Barack Obama kormányzatáról: „Ez nem kormány. Ez külpolitikai lúzerek rosszindulatú és korlátolt csoportja”. Zaharova szerint Obama nyolc év után sem tudta elegánsan lezárni elnökségét, ehelyett szégyenfoltot hagy maga után.

Moszkvának nem érdemes kemény válaszlépéseket tenni, mert három hét múlva Donald Trump ülhet az elnöki székbe, aki elődjénél jóval oroszbarátabb külpolitikát folytathat, erre utal például, hogy azt a Rex Tillersont jelölte külügyminiszternek, aki kiváló kapcsolatokat ápol az orosz vezetéssel. Trump több ízben is az oroszok megbüntetése ellen foglalt állást, szerdán úgy fogalmazott, nem kell firtatni az ügyet, senki sem tudja pontosan, mi is történt. A leendő elnök bejelentette, jövő héten találkozni kíván az amerikai titkosszolgálatokkal. Trump elvben vissza is vonhatja a döntést. E terveiről egyelőre nem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy „fontosabb” dolgokkal foglalkoznak majd. Ugyanakkor a republikánusok közül sokan nem értenek egyet a leendő elnök oroszbarát megnyilvánulásaival. Paul Ryan, a képviselőház elnöke közölte, Oroszország érdekei nem közösek Amerikáéval. Keményebb szankciókat követelt John McCain és Lindsey Graham republikánus szenátorok.

Obama a 35 orosz diplomata kiutasításával és büntetőintézkedések elfogadásával torolta meg az állítólagos orosz hekkertámadásokat, amelyekkel az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) megállapításai szerint tudatosan próbálták meg befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét Donald Trump javára.

Barack Obama intézkedései elsősorban az orosz katonai hírszerzést, a Felderítő Főcsoportfőnökséget, a GRU-t, valamint a KGB utódának nevezett Szövetségi Biztonsági Szolgálatot, az FSZB-t érintették. Washington szerint ugyanis e két szervezet áll az internetes akciók mögött. A 35 kiutasított diplomata 72 órát kapott arra, hogy elhagyja New York-i, illetve San Francisco-i állomáshelyét. Két titkosszolgálati célokra használt orosz objektumot Marylandben és New Yorkban Moszkva költségére zárnak be. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), valamint az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) jelentést készít az orosz kibertevékenységről a Kongresszus tagjai számára.

Szerző

Terror szilveszterkor? - Több tízmillió embert várnak az óévbúcsúztatókra

Publikálás dátuma
2016.12.30. 20:00
Berlinben is a betonfal elrettentő erejében bíznak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Európában és a világ más országaiban különleges intézkedéseket léptettek életbe, hogy elkerüljék a véres terrorakciókat. Az óévbúcsúztatókra világszerte több tízmillió embert várnak. Ez pedig hatalmas kihívást jelent a helyi biztonsági szolgálatok számára. New Yorktól Berlinig betonból készült barikádokkal próbálják elkerülni a kamionos merényleteket. Németországban pedig mindent elkövetnek azért, hogy elkerüljék az előző évi kölni botrányt.

Franciaországban nemrégiben hosszabbították meg a jövő év közepéig a rendkívüli állapotot, amelyet még a 2015. november 13-án végrehajtott, 130 ember életét kioltó terrortámadások során rendeltek el. Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli intézkedések még az áprilisban, illetve májusban esedékes elnökválasztás során is érvényben lesznek. Bár a rendőrség számára különleges jogköröket biztosító rendelkezések meghosszabbításánál rendre bíráló hangokat is hallani, a kormány és az ellenzék egyetért abban: a legfontosabb az emberek biztonságának szavatolása. Ezért is keltett nagy felzúdulást Franciaországban, hogy az országon keresztül utazott Olaszországba Anis Amri, a tunéziai merénylő, aki december 19-én Berlinben egy kamionnal gázolt bele a tömegbe a karácsonyi vásáron, 12 személy halálát okozva. Az ellenzék feltette a kérdést: hogy fordulhatott elő az, hogy a férfi fegyverrel jutott francia területre, miközben az országban rendkívüli állapot van érvényben? A berlini események kapcsán a franciáknak a július 14-i nizzai merénylet juthatott eszébe, amikor egy férfi több mint nyolcvan embert ölt meg, szintén egy kamionnal a nizzai promenádon. Akkor a francia nemzeti ünnep alkalmából vonultak tömegek az utcára.

Franciaországban joggal tartanak attól, hogy iszlám szélsőségesek vérfürdővé akarják változtatni a szilveszteri ünnepségeket. Párizstól Lille-en vagy Lyonon át Marseille-ig milliók és milliók ünneplik a köztereken az új esztendőt, ennél jobb alkalom aligha nyílhat a terroristák számára a tömegmészárlásra. A francia rendőrség szinte minden munkatársát igyekezett mozgósítani. Országszerte 90 ezer rendfenntartó próbálja szavatolni a biztonságot. 52 600 rendőr, 5600 határőr, 36 ezer csendőr, továbbá 4000 rohamrendőr lesz szolgálatban – írta a Le Figaro. Ehhez még hozzájön az úgynevezett Sentinelle nevű különleges egység ezer tagja, valamint a párizsi prefektúra belbiztonsági egységei.

Ahhoz, hogy elkerüljék a nizzai, vagy a berlinihez hasonló merényleteket, betonfalakat, illetve barikádokat építenek azon terek köré, ahol a legjelentősebb ünnepségeket rendezik meg. A Champs-Élysée-t ma este 23 órakor nyitják meg az emberek előtt, s a rendőri erők minden petárdát alapos vizsgálatnak vetnek alá. Nizzában 150 rendőr lesz szolgálatban, munkájukat a Raid nevű speciális alakulat egységei segítik. Strasbourgban 350 rendőr ügyel a rendre.

Németországban szintén rendkívüli megterhelésnek lesznek kitéve a rendőrök. Berlinben rendkívüli intézkedéseket foganatosítanak. Szükség is van az óvintézkedésekre, hiszen a Brandenburgi kapunál az egymilliót is meghaladhatja az ünneplők száma. A német fővárosban is betonblokkokkal próbálják eltorlaszolni a legnépszerűbb helyeket. Az ünneplők nem vihetnek magukkal hátizsákot, bőröndöt, de még csak kézitáskát sem. A fővárosban 2400 rendőr lesz szolgálatban, a néhány napja elfogadott biztonsági koncepció szerint. Azok, akik részt kívánnak venni az újévváró ünnepségen, a rendőrség Facebook oldalán tájékozódhatnak a különleges intézkedésekről.

Hamburgban a tűzoltóság adott ki kommünikét arról, mire ügyeljenek az emberek az ünnep során. Franfkurtban, erre kialakított zónákban várhatják az emberek a 2017-es esztendőt. A városban 150 betonból készült akadályt emelnek.

Rendkívüli intézkedések sorát foganatosítják Kölnben is. A városban kivételes aggodalommal tekintenek a szilveszteri ünnepségek elébe. Attól tartanak, megismétlődhet a tavalyi botrány, igaz, kicsit más előjelekkel. Akkor menekültek erőszakoltak meg nőket, rabolták ki őket. Thomas de Maiziere belügyminiszter bírálatokkal is illette az igazságügyi hatóságokat amiatt, mivel szerinte túl enyhe ítélettel sújtották a bűncselekményt elkövetőket.

Most azonban elsősorban nem a menekültek akciójától tartanak, hanem a szélsőségesek megmozdulásaitól. A szélsőjobboldali NPD, valamint az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) ugyanis tüntetéseket szervezett a városba, ezeket azonban a rendőrség betiltotta. Egy helyi bíróság megerősítette a rendőrség döntését. Jürgen Mathies, a rendőrség vezetője biztonsági okokkal is indokolta a megmozdulások betiltását. A berlini karácsonyi vásárban december 19-én történt merénylet, valamint az egy évvel ezelőtti kölni események miatt mindenki érdeke a tüntetések betiltása volt – hangzott az indoklás. A bíróság is úgy látta, hogy erre az esetre nem vonatkozhat a gyülekezési szabadság. Az NPD a fellebbviteli bíróságnál nyújthat be panaszt. Az, hogy a bíróság első olvasatban a rendőrségnek adott igazat, nem magától értetődő. A múltban ugyanis hasonló eseteknél nem egyszer fordult elő, hogy az igazságügyi szervek felülbírálták a rendfenntartók döntését azzal érvelve, hogy a gyülekezés szabadsága mindent felülír.

Az AfD ugyan „tíz vagy tizenöt fős” megmozdulást helyezett kilátásba, de a rendőrség vezetője szerint ez is komoly veszélyt jelenthet mind a résztvevők, mind pedig azok számára, akik csak a környéken tartózkodnak. A kölni rendőrség nem tudná szavatolni a biztonságot – hangzott az indoklás.

Az idei évben a kölni rendőrség 1500 fővel képviselteti magát a szilveszteri ünnepségeken. Ez tízszer akkora létszám, mint amennyien egy évvel ezelőtt ügyeltek a rendre. Az újraválasztására készülő Angela Merkel kancellár számára is igen rossz hír lenne, ha megismétlődnének az egy évvel korábbi történések.

Londonban a Scotland Yard 3500 tagja ügyel a biztonságra. Biztonságpolitikai szakértők figyelmeztettek arra, hogy a brit főváros is a különlegesen veszélyeztetett európai metropoliszok közé tartozik, s könnyen elképzelhető, hogy terroristák merényletre készülnek az év utolsó napján, jóllehet, sem a titkosszolgálatnak, sem a rendőrségnek nincs konkrét információja egy készülő merényletről. Várhatóan több százezren várják az új esztendőt a Trafalgar téren, a Temze partjánál pedig további százezrek figyelhetik az ilyenkor elmaradhatatlan tűzijátékot. A rendőrségnek idén egyébként 3500 kiemelt eseményt kellett biztosítania.

Az elmúlt évek merényleteinek megvolt az elrettentő hatása. Brit felmérések szerint soha ennyien nem nyilatkoztak úgy, hogy szilvesztert a békés családi otthonban kívánják eltölteni. 72 százalék nyilatkozott így. Öt éve még csak 56 százaléka akarta saját lakásában tölteni az év utolsó napját.

Rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket vezetnek be New Yorkban, a Times Square-en, ahol a világ talán legjelentősebb óévbúcsúztatóját rendezik meg. Az amerikai metropoliszban is mindent elkövetnek azért, hogy ne történhessen a nizzaihoz és a berlinihez hasonló kamionos merénylet.

Carlos Gomez, New York rendőrfőnöke csütörtökön közölte, hogy 65 kukás kocsi és homokkal megrakott teherautó veszi körbe a teret, amelyen rendszerint több mint egymillióan köszöntik az új esztendőt. Hozzátette, hogy száz rendőrautó is elbarikádozza az utcákat, és hétezer rendőr teljesít majd szolgálatot robbanószer kiszimatolására kiképzett kutyákkal, továbbá állig felfegyverzett terrorelhárító egységek is jelen lesznek. A hatóságok közölték, hogy nem tudnak merénylettervről a Times Square-i tömeg ellen.

Rómában már a berlini terrortámadást követően megszigorították a biztonsági intézkedéseket. A vatikáni Szent Péter téren is érvényben van a már megszokott, szigorú beléptetés.

Szerző

Schulz meggondolta, nem akar kancellár lenni

Publikálás dátuma
2016.12.30. 16:36
Fotó: Getty Images
Nem küzd tovább Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) távozó elnöke azért, hogy őt indítsa kancellárjelöltként a német szociáldemokrata párt (SPD) a 2017-es németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - írta a Der Spiegel című német hírmagazin a pénteken megjelent számában.

A hetilap szerint az SPD-s politikus karácsony előtt párttársak előtt jelezte, már nem számol azzal, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje lesz a 2017 őszi Bundestag-választáson. Így Sigmar Gabriel pártelnök kezébe került a döntés arról, hogy ki legyen Angela Merkel hivatalban lévő kormányfő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjének SPD-s kihívója.
A Der Spiegel szerint a pártban nyílt titok, hogy Martin Schulz vállalná a megmérettetést, de nem mer fellépni Sigmar Gabriellel szemben, akiről ugyancsak tudható, hogy foglalkoztatja a kancellárjelöltség.

Az utóbbi hetekben többen győzködték Martin Schulzot, hogy jelentse be nyíltan szándékát, és ezzel nyissa meg az utat a párton belüli választás előtt - írta a hírmagazin, hozzátéve: ha többen pályáznak a jelöltségre, akkor Sigmar Gabriel szándékai szerint a párttagok szavazataival döntik el, hogy kit indítsanak.

Az SPD-ben az eddigi tervek szerint január végén döntenek a kérdésről. Sigmar Gabriel mögött felsorakozott már több vezető szociáldemokrata politikus, köztük a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hannelore Kraft és Torsten Albig schleswig-holsteini kormányfő.

Német hírportálok beszámolói szerint Martin Schulz szóvivője útján spekulációnak minősítette a Der Spiegel jelentését, Ralf Stegner, az SPD egyik alelnöke pedig azt mondta, hogy továbbra is érvényes az eredeti terv, januárban döntenek majd a kancellárjelöltségről.

A nem hivatalos menetrend szerint a párt vezető testületeinek január 29-én kezdődő kétnapos ülésén döntenek az ügyben. A szokásjog szerint a pártelnöknek jár a kancellárjelöltség, vagyis első körben Sigmar Gabrielnek kell eldöntenie, hogy hajlandó-e Angela Merkellel szemben elindulni az őszi választáson. Az SPD-t 2009 óta vezető politikus a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson nem vállalta a feladatot, a párt kancellárjelöltje akkor Peer Steinbrück korábbi pénzügyminiszter volt.

A legutóbbi mérés szerint Martin Schulz választói támogatottsága jóval nagyobb, mint Sigmar Gabrielé. Az ARD országos köztelevízió december elején készített közvélemény-kutatása kimutatta, hogy ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, és a tisztségért Angela Merkel és Sigmar Gabriel indulna, a németek 57 százaléka a hivatalban lévő kormányfőre szavazna, az SPD-s kihívó pedig csupán 19 százalékot szerezne. Ha viszont Martin Schulz lenne Merkel kihívója, sokkal szorosabb lenne a verseny, a kancellárra 43 százalék, az EP távozó elnökére 36 százalék szavazna.

Martin Schulz nemcsak lehetséges kancellárjelöltként szerepel a német sajtóban, hanem lehetséges külügyminiszterként is. Meglehet, hogy ő lesz a német diplomácia vezetője, miután a mostani külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert február 12-én megválasztják államfőnek, a távozó Joachim Gauck utódjának.

Az SPD országos választói támogatottsága a 20-22 százalékos sávban van, míg a koalíciós társ, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 35-38 százalékon áll. A szociáldemokraták csak akkor szerezhetik meg a kancellári tisztséget, ha a most ellenzékben lévő Zöldekkel és a Baloldallal alakítanak kormányt a Bundestag-választás után, de a felmérések alapján nem valószínű, hogy a három párt elnyeri a képviselői helyek többségét. A Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága hosszú ideje egyaránt a 9-12 százalék közötti sávban mozog.

Szerző