Jövőre felfordul a világ

Váratlan béremelésekkel, korábban bejelentett, mégis érthetetlen átszervezésekkel, az emberek - különösen a segítségre szorulók - hétköznapjait megnehezítő változtatásokkal kezdődik az új év. Csoda kellene például ahhoz, hogy 2017 ne a káosz éve legyen a magyar közigazgatásban, egészség- és nyugdíjbiztosításban.

Apró engedmények és követhetetlen átszervezések: ezernyi változással kezdődik a 2017-es esztendő. A Fidesz-kormány a teljes magyar közigazgatás átalakításakor bürokráciacsökkentésre, a kiadások mérséklésére hivatkozik, ám a választási béremelések ellenére lépései azt sugallják, a humánszolgáltatásokban dolgozók és a munkájukat igénybe vevő lakosság számít a legkevésbé a kormánypártoknak.

Állami tisztviselő

Januártól folytatódik a közigazgatásban dolgozó hivatalnokok átsorolása állami tisztviselővé. Júliustól a járási hivatalokban és a fővárosi kerületek hivatalaiban dolgozók kapták meg először az új kinevezést, 2017 januárjától a fővárosi és megyei kormányhivatalok alkalmazottait, 2018. januártól pedig a központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottakat minősítik át. Ettől kezdve szabadon áthelyezhetők, más feladatra kijelölhetők, noha átlagosan 30 százalékos béremelést kapnak. Mindez nem érinti az önkormányzati hivatalok 37 ezer dolgozóját, rájuk egyelőre a minimálbér és a garantált bérminimum emelése vonatkozik, ami viszont jelentős bérfeszültséget teremt az ágazatban.

Polgármesterbér

A Fidesz-kormány 2014-ben jelentősen csökkentette a kistelepülési polgármesterek juttatásait, ám a felháborodás ebben a körben olyan mértékben erősödött, hogy még a kormánypárti vezetők falvaiban is a következő választás bojkottja fenyegetett. Ezért karácsony előtt váratlanul jelentős béremelést szavazott meg a parlament a települések vezetőinek. Az államtitkári bérek százalékában megadott fizetések az 500 fő alatti településeken majdnem 200 ezer forintos bruttó bért jelentenek, 30 ezres létszám fölött pedig már 800 ezer forint bruttót.

Háttérintézmények

A kormány legnagyobb bürokráciacsökkentő lépése 2016-ban több tucat minisztériumi irányítás alatt álló központi hivatal és háttérintézmény átalakítása volt. A legtöbb szervezet 2017. januártól tűnik el, bár az átszervezések már szeptemberben elkezdődtek, néhány intézmény pedig csak jövő márciusban kapja meg a kegyelemdöfést. A lakosságot legérzékenyebben érintő változások közül ki kell emelni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal megszüntetését, feladatait a megyei kormányhivatalok, központi szervét pedig a fővárosi kormányhivatal veszi át - újabb néhány évig ismét bizonytalanságot teremtve az érintettek körében. Hasonlóan fontos, hogy teljesen átalakul a lakosság jogvédelme a humántárcához tartozó területeken. Integrált Jogvédelmi Szolgálatot hoz létre a kabinet januártól, amelyben az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a gyermekvédelem területén elkövetett hibák orvoslását látják el. A lépés szépséghibája, hogy a humán tárca így saját magát ellenőrizheti.

Betegbiztosítás

Nem túlzás, hogy a társadalombiztosítást éri a legnagyobb csapás: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemcsak nevét veszti el január 1-jén, hanem feladatainak egységét is. A három részre szabdalt intézmény új elnevezése Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lesz, ám például a szolgáltatások vásárlását vagy a gyógyszerbefogadásokat és ellenőrzéseket a humántárca látja el jövő évtől. Ennél is áttekinthetetlenebb, hogy az ellátásokkal, például a táppénzekkel kapcsolatos feladatai hogyan kerülnek át a nyugdíjfolyósítóhoz. A munka harmadik eleme: a pénztári feladatok a kormányhivatalok, a nyugdíjfolyósító központja és a VIII. kerületi kormányhivatal között oszlanak szét, így valamennyi pénzbeli ellátás iránti kérelmet mostantól a megyei illetékességgel eljáró járási hivatalokhoz kell beadni, ami jelentős fennakadásokat okozhat még az ügyintézésben.

Nyugdíjszervezet

Januártól megváltozik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság neve is, az OEP pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatai is hozzá kerülnek. A létrejövő Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal azonban csak három hónapig él, áprilistól ugyanis az összevont intézmények beolvadnak a Magyar Államkincstárba. 2017. január elsejétől nyugdíjbiztosítási ügyekben első fokon az erre kijelölt járási hivatalok járnak el, ezek listáját természetesen csak hosszas bogarászással lehet megtalálni az interneten. Hogy a rendszer még zavarosabb legyen, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egyes különlegesnek számító ellátásokról mégis maga dönt, a társadalombiztosítási nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés pedig a megyei kormányhivatalokhoz kerül. 2017-ben egyébként összesen 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, novembertől azonban remélhetőleg ennél többet kapnak az ellátottak, mert - állítólag - akár 4,1 százalékkal is nőhet a GDP és a tervezettnél magasabb lesz az infláció is. A nyugdíjkorhatár újabb hat hónappal emelkedik, nyártól azok hagyhatják abba a munkát, akik 1954 első felében születettek és betöltik a 63 és fél évet.

Kincstári kérdőjelek

Az állam végső célja, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) legyen felelős minden kifizetésért. Ám az átszervezés és a megkezdett választásin ígérgetés olyan "apró" szépséghibákkal jár, mint hogy a gyermekek után járó családi pótlék összege 2008 óta nem változott. Egy éve, amikor a MÁK vette át a közalkalmazotti bérek kifizetését, a dolgozók fele sem kapta meg pontosan a januári fizetését. Az OEP kifizetései, majd a nyugdíjak folyósítása ennél nagyságrendekkel több embert érint, így nemcsak a piszkos anyagiak, de a technikai tapasztalatok miatt is kevesen bíznak benne, hogy nem lesz nagy botrány a tavasszal.

Egészségügy

Januártól az egészségügyi ellátásokat közvetlenül érintő változások is hatályba lépnek. A gyógyszertárak tulajdonosi szerkezetét például 2017. január 1-jéig kellett úgy alakítani, hogy az 50 százalékot mindenhol meghaladja a patikusok kezén lévő hányad. Ha a feltételt nem teljesíti a gyógyszertár, a működési engedélyét is visszavonhatják. A törvény ősszel annyiban puhult, hogy a gyógyszertárak ilyen jellegű ellenőrzése csak ügyészi jóváhagyás esetén történhet meg. Januártól az egészségügyi törvény alapján erősödnek az országos tisztifőorvos járványügyi jogosítványai is, így országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendelhet el. Szintén most lép hatályba a leletkiadás új rendje, a betegek minden intézményben egységes formában kapják meg a vizsgálatok, beavatkozások eredményeit. Januártól az egészségügyért felelős miniszter jogosult az egy megyét érintő egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére is, mely még komoly fejtörést okozhat az ágazatban dolgozók számára.

Gyermekek

Januártól hatósági kényszerrel is bemehet a család otthonába a háziorvos, házi gyermekorvos vagy védőnő, ha feltételezi, hogy a szülő azért nem működik velük együtt, mert valamilyen módon veszélyezteti a gyermek ellátását. Változik a bölcsődei ellátások rendszere is, bár önkormányzati szövetségek szerint a települések még nincsenek felkészülve a mindenkori igények kielégítésére. Nekik kellene fenntartani a klasszikus bölcsődéket, de új lehetőségként megjelennek a mini bölcsődék, a munkahelyi bölcsődék és a családi bölcsőde is. A kétgyermekesek családi adókedvezménye gyerekenként 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben, és elvileg a gyermekvállalást akarja segíteni a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) feltételeinek további enyhítése, bár sokak szerint a fő cél a Fidesz-barát építési vállalkozók gazdagítása.

Munkaügyek

Januártól bruttó 127 500 forintra emelkedik a minimálbér és bruttó 161 ezer forint lesz a szakképzetteknek járó garantált bérminimum. Mindennek hatására felerősödhet sok munkahelyen a bérfeszültség, ha a munkáltatók - köztük az állam vagy az önkormányzatok - nem tudják kiegészíteni a magasabb bérkategóriákba tartozók fizetését. A közmunkásbérek ennél kisebb mértékben, 3 százalékkal nőnek, noha a kabinet most már az eddig is életképtelen rendszer visszaszorítását tervezte el. Eközben az egészségügyi hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó 27-ről 22 százalékra csökken januártól, 2018-ban pedig 20 százalékra.

Közlekedés

Nem változnak jövőre az országos közösségi közlekedési tarifák, a budapesti tömegközlekedés sem drágul, a taxitarifák sem lesznek magasabbak, ahogy az úthasználati díjak sem. Egyedül a Vas megyében élők közlekedése drágul, mert januártól meg kell venniük az 5 ezer forintos megyei gyorsforgalmi úthasználati matricát az M86-os út átadása miatt. 2017. januártól a sima "B" kategóriás jogosítvány gyakorlati vizsgakövetelményei egyszerűsödnek: csak egy parkolást és egy megfordulást kell kötelezően bemutatni.