Aarhus és Páfosz lesz Európa Kulturális Fővárosa 2017-ben

A dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz lesz 2017-ben Európa két kulturális fővárosa - tudatta közleményében az Európai Bizottság. A közép-dániai Aarhusban hivatalosan január 21-én, látványos ünnepség keretében nyitják meg a rendezvénysorozatot, amelynek központi témája az "újragondolás". A város bemutatja, miként segítheti a művészet és a kultúra az alapvető társadalmi, kulturális és gazdasági viselkedési mintáink újragondolását és átformálását, illetve azt, hogy a közös kihívásokra új megoldásokat találjunk.

A Ciprus nyugati részén található Páfoszban néhány nappal később kezdődnek a kulturális programok. A nyitóünnepséget január 28-án tartják Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és Hrisztosz Sztilianidisz humanitárius segítségnyújtásért felelős uniós biztos részvételével. A program legfőbb motívuma a "kontinensek összekapcsolása, a kultúrák közelítése" lesz. Ehhez a város felhasználja a multikulturalizmus terén szerzett tapasztalatait, valamint azt, hogy közel van a Közel-Kelethez és Észak-Afrikához.

Páfosz előreláthatólag óriási szabadtéri színpaddá, egyetlen nyüzsgő "fórummá" válik, ahol több ezer év kultúrája találkozik a kortárs művészet, gondolkodás és életmód megnyilvánulásaival - olvasható a bizottsági tájékoztatóban. "Az Európa Kulturális Fővárosa cím egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy a közösségek a kultúra segítségével közelebb kerüljenek egymáshoz, és a jövőre nézve erősödjenek a helyi, európai és nemzetközi partnerségek" - véli Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos. Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben rendszerint két országnak és városnak ítélik oda, de előfordult már az is, hogy három település osztozott rajta. Az első főváros 1985-ben Athén volt, az idén a lengyelországi Wroclaw és a spanyolországi San Sebastián városa viselte a címet, amelyet magyar város (Pécs) eddig egyszer töltött be, mégpedig 2010-ben.

Az Európai Bizottság szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. Szakértők megállapították, hogy az ilyen címet viselő városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal nőtt a látogatók száma.

Szerző

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.