Törökország a terror középpontjában

vasárnap hajnali isztambuli merénylet, amelyben 39 személy, köztük 16 külföldi vesztette életét, azt mutatja, hogy Törökország 2017-ben is a nemzetközi terrorizmus középpontjában lesz. Jean-Francois Pérouse francia földrajztudós, aki 17 éve vezeti az anatóliai francia intézetet, a Libérationnak elmondja, a török vezetés is hibáztatható amiatt, hogy csak 2016-ban 19 véres merényletet hajtottak végre országszerte.

Az azonban nyilvánvaló, hogy a merényletek magas száma elsődlegesen a nemzetközi helyzetre vezethető vissza. Törökország és Szíria határszakasza 800 kilométer hosszúságú, így a földrajzi közelség miatt elkerülhetetlenné válik az erőszak. Mint mondja, Recep Tayyip Erdogan gyakran beszél a biztonságról, s arról, hogy országa ura a helyzetnek, ám rendre csődöt mond. A törökök közvetlen közelről megtapasztalhatják a terrorizmust amiatt is, mert Szíriából nem nehéz átszivárogni török területre.

A helyzet azt követően változott meg gyökeresen, hogy 2016 nyarán Törökország a szíriai beavatkozás mellett döntött, s közvetlenül is dzsihadistákat támadnak a török katonák. Ankara nyílt háborúba keveredett az Izlám Állammal. A szíriai Al-Bab környékét hevesen bombázzák a török erők, s Ankara állítása szerint több száz dzsihadistával végeztek Ugyanakkor a török fél is elszenvedett veszteségeket: eddig legalább 16 katonájuk vesztette életét. A francia szakértő egyértelműnek nevezi, hogy az IS vált Ankara első számú célpontjává. Hozzáteszi azt is, a török beavatkozásban továbbra is fontos szerepet játszik Törökországnak az a szándéka, hogy megakadályozza egy tisztán kurd országrész létrejöttét Szíria északi részén. Rövid távon az ellenség az IS.

A szakértő szerint a Kurd Munkáspárt (PKK) súlyos stratégiai hibákat követett el. Miután győzött Kobaninál az Iszlám Állam ellen, gerillaharcát török falvakra is kiterjesztette. Ezzel a török kormánypárt, az AKP malmára hajtotta a vizet. A PKK másodszor a július közepén végrehajtott török puccs után is hibázott. A francia szakértő szerint a puccsisták között olyan tisztek is voltak, akiket a kurdok elleni piszkos háborúért is felelősség terhelt. A PKK ekkor a konfliktus elsimítását kezdeményezhette volna, ehelyett azonban a konfrontációt folytatta.

A Hürriyet című lap közlése szerint Törökország a merényletet követően is folytatta Al-Bab térségének bombázását, amelyet az orosz erőkkel közösen hajt végre. Ankara állításai szerint január elsején 22 szélsőségessel végeztek. Az IS összesen 103 objektumát semmisítették meg.