Lecsapolnák a mérgeket

A környezeti kármentesítést, elsősorban a talajvíz szennyezettség megszüntetését jelentősen megkönnyítő fejlesztésbe kezdett két magyar cég. A tervek szerint az új eljárás sokkal olcsóbb is lesz, mint az eddigiek. Az országban számos olyan, súlyosan szennyezett terület van, amely kármentesítésre vár.

Magyarországon szennyezett talajvizes területek tucatjai maradtak vissza az elmúlt évtizedekből, ám a jelenleg használatos technológiák alkalmazásával sokat a területhasználat, beépítettség miatt nehezen és nem túl gazdaságosan lehetne csak megszüntetni. A már meglévő technológiák fejlesztésével, a jelenlegi eljárások ötvözésével azonban olyan új csőfektetési eljárás jöhet létre, amely minden szempontból megkönnyítené a munkát. Legalábbis a környezettechnológiával és környezetvédelmi építéssel foglalkozó Geohidroterv Kft. és az építési szolgáltatásokkal és hulladékkezeléssel foglalkozó TAM-BAU Kft. szerint.

Szennyezett területből van elég. Elég csak az olyan, egykori nagy ipari létesítmények okozta szennyezésekre gondolni, mint például a Budapesti Vegyi Művek Illatos úti telephelye. A területen évtizedekig halmozódtak a méreggel teli tartályok, amelyeket bár a közelmúltban elszállítottak, a kármentesítés nagyobb része még várat magára. A Pest Megyei Kormányhivatal tavaly októberben jelentette be, hogy folytatódik a telep rendbetétele (a vegyipari berendezéseket tisztítanák meg), ám hogy a szennyezett talaj és talajvíz tisztítása mikor történik meg, egyelőre nem ismert.

A Greenpeace beszámolója szerint a területen egyebek mellett rákkeltő benzolt és klórbenzolt találtak a talajvízben, a legutóbbi, 2015-ös mérések szerint a határérték 50-szeresében. A szennyezettség akár 50-60 méter mélyre is lejuthatott a talajvízben. A zöldszervezet emlékeztetett: a területen végzett szakértői hatásvizsgálat szerint a szennyezettség helyben különösen magas egészségügyi kockázatot jelent, de kétszáz méteres távolságban is növeli a daganatos megbetegedések és más egészségkárosodások kockázatát.

A két cég fejlesztésével a felszínről indított, majd a mélyben vízszintesen elforduló fúrásokat is lehetne végezni. A cégek szerint az eljárásmód nemcsak gyorsabb és gazdaságosabb, de kevesebb helyet is igényel. A konzorcium a két évig tartó munkálatokra csaknem 380 millió forint uniós támogatást kapott. A fejlesztők szerint az új technológiára nemcsak belföldön, hanem külföldön is lehet kereslet a környezetipari vállalkozások részéről.

Tisztító rendszert épít a Mol

Talajvíz tisztítására szolgáló rendszer kiépítését kezdte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszapalkonyán a Mol Nyrt. és a Mol Petrolkémia Zrt. is. A társaságok közlése szerint a munkát mint jogutód kezdték meg, az évtizedekkel ezelőtti, a TVK-TIFO vállalatok ipari komplexumának területén keletkezett szennyeződések teljes eltávolítására irányuló átfogó, stratégiai program részeként.

A kutakat Tiszapalkonya nyugati határánál létesítik, a kiépítés idén januárban kezdődik és várhatóan jövő év június 30-ig tart. A hatékonyabb működés és az egészségügyi kockázatok teljes kizárása érdekében a Tiszapalkonya határán lévő ásott kutakat le kell zárni. A Mol és a Mol Petrolkémia egyeztet a lakosokkal és kompenzálja a kerti locsolásra felhasznált megnövekedett ivóvízmennyiségből fakadó költségeket, a lezárás szükségességét három év múlva vizsgálják felül.