Némi túlzással, a helybeli gazdákon kívül szinte mindenki nyert Győr-Moson-Sopron megyében aki indult állami föld árverésein. Legalábbis ez derült ki Ángyán József újabb tanulmányából. A volt államtitkár korábban Fejér megyében vizsgálódott, ahol egyértelművé vált, hogy a legnagyobb nyertes Mészáros Lőrinc és a hozzá köthető cégek, illetve családtagjai. A felcsúti polgármester még vagy 100 hektárral túl is nyerte magát, amit elvileg a földhivatal be sem jegyezhetné.
Nem okozott meglepetést a nyugat-magyarországi megyéről készített Ángyán-tanulmány sem. A második Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkára egyebek mellett megállapította, hogy a többi régióhoz hasonlóan a Győr-Moson-Sopron megyében is klientúra építésre használta fel az állami földprivatizációt a kormány. Ami mégis egyedivé tette ezt az árverés sorozatot az az, hogy a meghirdetett állami területek kétharmada a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Lajta-Hanság Zrt. bérleménye volt. A hírhedt "G" nap után szakmai körökben már nyílt titok volt, hogy a miniszterelnök mindent elkövet majd, hogy ellehetetlenítse egykori legközelebbi barátját és gazdasági guruját. Igaz, 2001-ben még nem tudhatta, hogy több mint egy évtized múlva halálos ellenségek lesznek, ezért a "piszkos 12"-nek nevezett egykori állami gazdaságból Simicska is megkapta a maga részét rendkívül kedvező bérleti díjért, 50 évre.
A tanulmányból kiderült, hogy mintegy 799 hektárt (az elárverezett megyei összterület 11,8 százalékát), Szajkó Lóránt, Fidesz-alapító közgazdászhoz köthető érdekkör szerezte meg. Az összesen 6748 hektár állami földterületből 872 hektárhoz juthattak a kormány által kiátkozott külföldi, illetve kettős állampolgárok. A magyar és nem magyar nyertesek általában kikiáltási áron vásárolhatták meg az állami területeket, sőt volt, aki a biztos nyerést alátámasztandó, maga ellen is licitált.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatbázisában szereplő, uniós területalapú támogatásra jogosult és legföljebb 200-250 hektáron termelő valódi családi gazdaságoknak a nyugat-magyarországi megyében a meghirdetett állami birtokoknak még a 20 százalékához sem jutott - nyilatkozta a Népszavának Sallai R. Benedek. Az LMP országgyűlési képviselője hozzátette, a többit a Fidesz közeli, korábban soha nem gazdálkodó személyek, illetve nagybirtokosok szerezték meg.
Legalább ennyire figyelemre méltó, hogy miután a legzsírosabb állami földek "megbízható" kezekbe kerültek, egy kormányhatározat született az állami föld privatizációt "levezénylő" Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) jogutódlással történő megszüntetéséről. A jogutód a Földművelésügyi Minisztérium (FM) lett, vagy lesz. Erre azért nehéz a válasz, mert a jogszabály szerint a szervezet csak a "Földet a gazdáknak" program befejeztével szűnik meg. A program megszüntetéséről úgy hozott a Fidesz többségű országgyűlés törvényt, hogy az árverések lezárultak, ám a 3 hektár alatti állami földek esetére nem vonatkozik a jogszabály, mert ott nincs szükség licitre, csak ajánlatot kell tenni. (Az NFA és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ között zajló, elszámolási vitából kiindult perben eljáró bíró sem tudta kibogozni ezt a csomót és - mint arról tegnapi cikkünkben beszámoltunk -, végzésében megszűntnek vélte az NFA-t.)
Ez a "rugalmas" szabályozás nem véletlen - tette hozzá Sallai R. Benedek. A háttérben a Miniszterelnökség és a földművelésügyi tárca vezetőjének hatalmi harca állhat. Az állami vagyont regisztráló, azzal gazdálkodó Nemzeti Földalap Lázár János fennhatósága alá kerül, míg az NFA, amely már csak a 3 hektár alatti állami területek értékesítésével foglalkozhat, jogutódlással Fazekas Sándorhoz, a kormány egyik legsúlytalanabb politikusához került januártól - mondta az LMP politikusa.