A beruházási pénzekből is költött a kormány

Óriási pénzbőségről számolt be tegnap a KSH: a kormányzati szektor első három negyedévi egyenlege az előzetes adatok szerint 164,3 milliárd forintos többletet mutatott. Mindez 2015 azonos időszakához képest 600,3 milliárd forintos, GDP-arányosan 2,4 százalékpontos javulást tükröz.

A változásban a tb-hozzájárulásokból és a jövedelemadókból származó bevételek növekedése játszotta a fő szerepet, ugyanakkor kevésbé örvendetes, hogy a beruházási kiadások 584,6 milliárd forinttal, 46,6 százalékkal estek vissza, főként az uniós programok 2015 végi lezárulásának következményeként.

Ebből azt a következtetést vonhatjuk le - értékelte a szokatlanul kedvezőnek tűnő adatokat a lapunk által megkérdezett Virovácz Péter -, hogy ebben az időszakban a magyar gazdaság nem pörgött fel, az uniós források kifizetése még csekély volt, így az nem igényelt a kormányzati finanszírozást és előfinanszírozást sem. Az ING Bank vezető elemzője szerint az év végén megindulhatott az uniós pénzek kifizetése, s bár a beruházási kiadások aligha növekedtek, a szakember szerint az év végi pénzszórásnak köszönhetően 2016-ban mégis teljesülhetett 2 százalékos hiánycél.

Ugyanakkor hiába volt az óriási pénzbőség az államháztartásban, kis mértékben mégis emelkedett költségvetési intézmények lejárt tartozásainak állománya. A helyzet decemberben viszont megváltozott, amikor egyetlen hónap alatt ezer milliárd forintot szórt el a kormány, amelyből elvileg juthatott volna a lejárt tartozások kifizetésre - írta a Napi.hu. Novemberben újabb egymilliárd forinttal 81,3 milliárd forintra emelkedett a költségvetési intézmények lejárt kifizetetlen adóssága. Az adósságból még mindig maradt. Az emelkedés minimális, ám mindeközben az államháztartás úszik a fölösleges készpénzben: novemberben 56,9 milliárdos többlet alakult ki a kincstárban, decemberben még ennél is nagyobb lehetne a szufficit, ha a kormány nem döntött volna úgy, hogy nagyon durván elengedi a hiányt és egyetlen hónap alatt összehoz ezer milliárdos deficitet.

A végleges decemberi és 2016-os előzetes adatot tegnap kellett volna nyilvánosságra hozni az NGM-nek, ám az előre meghirdetett időpontot mára halasztották. Feltehetőleg azért, hogy egy sajtótájékoztató keretében adjanak magyarázatot minden idők várhatóan legrosszabb egyhavi hiányára.

Az idei évre vonatkozó növekedési kilátásokat már csak azért is korrigálni kellett, mert a 2017-es évre vonatkozó számokat az elmúlt év tavaszán fogadta el az Országgyűlés, amikor még számos, a gazdaságot élénkítő körülmény nem volt ismeretes - mondta Virovácz Péter. Nem lehettünk biztosak benne, hogy a főbb hitelminősítők mindegyikénél kikerülünk a befektetésre nem ajánlottak kategóriájából. Az sem volt ismeretes, hogy a társasági adó kulcsa 9 százalékra mérséklődik, arról nem is beszélve, hogy tavaly éppen csak elkezdődött az uniós források kifizetése, 2017-ben pedig erőltetett ütemű kihelyezést helyezett kilátásba a kormány. Ezek hatására az ING Bank, de például a Raffeisen Bank is 2,7 százalékról 3,2-3,5 százalékra emelte a növekedési kilátásait. Más elemzők, sőt a kormány is 4 százalékot meghaladó mértékű bővülésre számít.