Lőterekkel a kapcsolatokért

"Hazánk több mint ezer éves történelme nem hagy kétséget afelől, hogy nemzetünk ereje mindig is a fegyverét ismerő és azt használni képes állampolgárainak felkészültségére, elszántságára és összefogására épült" - válaszolta a honvédelmi miniszter Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselőjének írásbeli kérdésére. Simicskó István arra ugyanakkor nem felelt, mi a célja a kormánynak a lőtérprogrammal, vagyis azzal, hogy a jövőben országszerte lőtereket hoznak létre, hogy a lakosság kedvére lövöldözhessen.

Ezzel kapcsolatban a belügyi és honvédelmi tárca sem adott érdemi információkat az atv.hu kérdéseire, csak azt írták: a nemzeti önvédelmi képesség miatt tartja fontosnak a kormány a sportlövészet fiatalok közötti elterjesztését és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. További előnyei a lőtereknek szerintük, hogy azok "elősegítik a fiatalok közötti interperszonális kapcsolatok, ezáltal a helyi közösség iránti elköteleződés és az egymás iránti felelősségvállalás kialakulását is". Mint megírtuk, Orbán Viktor az ország minden járásába lőteret, vívótermet és lovas központot képzelt el, Simicskó pedig az állampolgárok lőkészségének elmélyítéséről beszélt, amely az erre célzottan létrehozott lőterek segítségével valósulhatna meg. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter december közepén be is jelentette az országos lőtérfejlesztési programot, amelynek keretében 27 milliárd forintból országszerte 197 sportlőtér létesül.

Szerző

Kevesebb jut oktatásra

Noha Rétvári Bence államtitkár kedd este a Klubrádióban úgy nyilatkozott, Magyarországon évről évre emelkedik az oktatásra szánt források aránya, és a GDP-arányos finanszírozásában "a 2010-2011-es lemaradásunkat mára ledolgozta az ország", a kormány saját adatai szerint az elmúlt hét évben alig változott, de semmiképp sem nőtt a GDP-arányos ráfordítás. Egy, a kormany.hu-ra felkerült tanulmány szerint a kabinet 2015-ben a GDP 4,4 százalékát fordította az oktatás finanszírozására, ami a GDP változásától messze elmarad - szúrta ki a 444.hu. Az adatok szerint az állam legutóbb csak 2002-2003-ban költött GDP-arányosan is többet az oktatásra, a mélypont pedig a 2013-as 3,9 százalékos ráfordítás volt. Rétvárinak ugyan igaza van abban, hogy a kabinet az elmúlt két-három évben (nominálisan) a korábbinál több pénzt szán az iskolákra, ám a 2010-2013 között bekövetkezett zuhanást épp a kormány drasztikus forráskivonásai idézték elő.

Az Európai Bizottság (EB) tavaly novemberben megjelent Oktatási és képzési figyelő 2016 című jelentésének Magyarországra vonatkozó adatai is azt mutatják, hogy az oktatásra fordított teljes kormányzati kiadás 12,5 százalékkal emelkedett 2014-ben, ám erre is csak egyfajta enyhe "kompenzációként" lehet tekinteni a korábbi brutális pénzkivonások után. Ráadásul az EB az uniótól kapott pénzeket is figyelembe veszi az adatok kiszámításánál, nem csupán a kormányok önerőből történő ráfordításait, amely Magyarországon ma egy kevéske jóindulattal is csak a 2010-es szintnek feleltethetőek meg.

Szerző

Tovább "igazgatják" a kórházakat

Publikálás dátuma
2017.01.06. 06:05
FOTÓ: Molnár Ádám
Elérhetetlenné váltak a kórházigazgatók, még az őket tömörítő szövetség sem nyilatkozik arról, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) ma estig összesítést vár tőlük a gazdálkodási, számviteli területen foglalkoztatott munkatársaikról, esetleg arról a cégről, amely külsősként végzi a munkát, mert a kormány tervei szerint április 1-től ők és feladataik is az állami fenntartóhoz kerülnek.

Ónodi-Szűcs Zoltán ugyanakkor a Magyar Gyógyszerészi Kamara tegnapi eseményén határozottan cáfolta, hogy ezzel mégis megkezdődik az ősszel félresöpört kórházi kancellária rendszer megalapozása. Az egészségügyi államtitkár úgy érvelt, a területi alapú ellátásszervezés a választásig lekerült a napirendről, most csak az egységes számviteli rendszer egy évvel ezelőtt megkezdett kiépítése felé tesznek egy újabb lépést.

Lapinformációk szerint ugyanakkor a 109 állami kórház vezetői merényletnek tartják az érdemi egyeztetés nélkül bejelentett döntést. Az államtitkár természetesen nem érti, miért baj, hogy "leveszik a kórházak válláról a gazdálkodásban dolgozó munkatársak bérterheit", közben pedig megmarad a menedzsment valamennyi ezzel összefüggő döntési jogosítványa. Ónodi ígérete szerint a pontos létszám- és gazdálkodási adatok ismeretében a Kórházszövetséggel is egyeztetnek. A megrendelések és az elszámolás egységesítését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi kritikái alapján határozta el a humántárca. Az intézményigazgatók ugyanis sokszor kényszerültek fedezet nélküli kötelezettségvállalásra, ha elfogyott a keret, de a beteg megmentéséhez és gyógyításához azonnal új eszközre volt szükség. Az elmarasztalás ellen érvelő vezetőket egyenesen bűnözőnek nevezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly tavasszal, ami óriási felháborodást váltott ki. Az intézmények gazdálkodásának erős állami kontrollja azonban azóta sem került le a napirendről.

A Népszava dolgozókat érintő kérdéseire az államtitkár emlékeztetett, hogy a kórházak 25 ezer műszaki dolgozója megkapja a minimálbér és a garantált bérminimum emelt összegét, a gazdálkodásban foglalkoztatottak fizetését pedig épp a mostani egységesítés után tudják azonos szintre hozni. Biztosra ígérte, hogy mindenki ott végzi majd a munkáját, ahol eddig és legalább annyi pénzért, amit eddig kapott.

Ünnepeltek
A szakmai tulajdonrész 50 százalék fölé emelésével mára visszajutottak a gyógyszerészek 66 évvel ezelőtti állapotához: szakmai és anyagi önállóságuk teljessé vált - közölte Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a patikaliberalizáció évekkel ezelőtt megkezdett, januárral befejezett felszámolását ünnepelte, okkal: a helyszínen Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott hozzátette, még 2017-ben stratégiai megállapodást kötnek a kamarával. Ónodi-Szűcs Zoltán pedig bejelentette, hogy a patikáknak szeptember végéig kell csatlakozni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), de a rendszer kipróbálása már a tavasszal megkezdődik.

Szerző