Majtényi László arcot ad az ellenzéki együttműködésnek

Publikálás dátuma
2017.01.07. 06:05
Majtényi. Korábbi felvétel: Népszava
Szerencsére könnyű helyzetben vagyunk, Majtényi László ugyanis már megfogalmazta, miért döntött úgy, hogy igent mond a civileknek és elvállalja a köztársasági elnökjelölt-jelöltséget. Szentpéteri Nagy Richárd politológus, aki kérésünkre, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) elnökének közleményben közzétett négy pontját elemezte emlékeztetett, Majtényi az utóbbi napokban maga beszélt arról, tudja, hogy májusban nem lesz államfő, hiszen nála okosabb ember kevés van – fogalmazott a politológus. 

Ennek ellenére nem kosarazta ki az őt jelöltnek felkérő civileket, mert így elkezdődhet a beszélgetés a közös dolgainkról, egy jobb Magyarországról.

A volt adatvédelmi biztos szerint annak szintén jelentősége van, ha az egymással bizalmatlan szervezetek, személyek valamiben, vagy valakiben egyet tudnak érteni. A demokratikus ellenzék, akár az alkotmány iránt fogékony társadalom rossz állapotban van, ezért kell a közös kapaszkodó. Majtényi azért nem mondja, hogy teljesen esélytelen, így ugyanis semminek nem lehet nekivágni.

Nagyszerű feladatot vállalt a politológus szerint a volt ombudsman, aki azzal, hogy arcot ad az ellenzéki együttműködésnek, szimbolikusan képes megtestesíteni a másik Magyarországot. Szentpéteri figyelmeztetett, a köztársasági elnöktől eleve azt várjuk, hogy a nemzet egységét megtestesítse, amire Áder János nem képes. Ezért is van funkciója az alternatív államfőjelöltnek, aki egyben a rendszer kritikája. Majtényi egész élete a tisztességről szól, ezért jó választás. Bár lehetne még mondani olyan közszereplőt, aki mögött érdemes felsorakozni. Ilyen mások mellett Iványi Gábor lelkész, az EKINT elnöke pedig Szentpéteri szerint a legkiválóbb jelöltek egyike, ezért nagyszerű, hogy felkérték és az is, hogy ezt elvállalta.

Szerdai Facebook-közleményében Majtényi négy pontban foglalta össze céljait, és arra kérte az országgyűlési képviselőket, azok támogassák a jelölését, aki ezekkel egyetértenek. Olyan alaptörvényt szeretne, amit a különböző társadalmi csoportok a sajátjuknak tekintenek, ami békét teremthet, és ezt népszavazással kellene megerősíteni. Emellett a köztársaság helyreállítását sürgeti. A második pont összekapcsolja a társadalmi nyilvánosság infrastruktúrájának és szabadságának a helyreállítását a szabad választásokkal: a demokratikus nyilvánosság intézményrendszerének teljes érvényesülésével és a szabad és tisztességes választásokkal biztosítani kell, hogy a választópolgároknak valódi lehetőségük legyen időről időre leváltani a kormányzati hatalom gyakorlóit. A szegénységnek olyan bugyrai vannak, amikre csak a harmadik világban találhatunk példákat, ezért a köztársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki emberhez méltó életet élhessen. Nincs a világon korrupciómentes ország, nálunk viszont a korrupció maga alá gyűrte az államot, ezért az ellen a legszigorúbb eszközökkel kell fellépni. Ez Majtényi programja, amihez saját bevallása szerint nem fogja megkapni a kormánytöbbség szavazatait.

Ez a négy pont, úgy ahogy van tökéletes, akár miniszterelnöki programnak is, nemhogy köztársasági elnökinek. Bár a kutya sem kérte erre, nagyon jól tette, hogy ezeket megfogalmazta – kommentálta a közleményt Szentpéteri. Hozzátette, a volt ombudsman ezzel is mutatja, hogy személyében képes megjeleníteni a másik Magyarországot.

A politológus szerint az országra ráfér az új alkotmány, amit népszavazással fogadnak el. A választás csak akkor szabad, ha tisztességes, Szentpéteri szintén ezt vallja. Egyetért Majtényivel, aki a két fogalmat együtt értelmezi. A 2014-es parlamenti választást az EBESZ is szabadnak, ám nem tisztességesnek nevezte, amin ideje lenne változtatni. Ám a szabad és tisztességes választást nem csak a választási, illetve a választási eljárási törvény garantálja, hanem a szabad információáramlás, azaz a szabad média. Magyarországon a két törvénnyel súlyos bajok vannak, de a médiavilág sincs rendben.

Szentpéteri a liberális gazdaságpolitika híve, de tudja, most szociáldemokrata korszaknak kell következnie. Magyarországon ugyanis ma a társadalom több mint fele szegénységben él, ezért a helyzet baloldali politika után kiált. Kérdés persze, hogy ez mikor jön el.

A korrupcióval kapcsolatban Majtényi megfogalmazta, itt nem arról van szó, hogy esetleg zsebre dolgozik a rendőr, hanem rendszerszintű a korrupció. Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke 2015 decemberében világossá tette, "amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája". Állami eszközökkel így lehet tőkésosztályt kreálni mindannyiunk pénzén – vonta le a tanulságot Szentpéteri, akinek a véleménye szerint Majtényi a legfontosabb dolgokon szeretne változtatni, aminek most nincs esélye. Ám ha a négy pontból egyelőre semmi sem valósul meg, akkor is hasznos, hogy a májusi köztársasági elnökválasztásig erről lesz szó. Ahhoz persze, hogy Majtényi jelölt legyen, negyven képviselő támogató aláírására van szükség. Ha ez megvan, akkor a nyilvánosság, a demokrácia és a köztársaság jövője szempontjából is hasznos, hogy ezekről a kérdésekről beszélünk. Ráadásul lehet, hogy ennek 2018-ra is lesz hozadéka, bár ezzel kapcsolatban Szentpéteri óvatos.

Kockázatos ez a történet. Nem azért, hogy most államfő lesz-e Majtényi, mert nem lesz. A kockázat az, hogy meglesz-e a negyven ajánlás – figyelmeztetett a politológus. Az EKINT elnöke persze nem térhetett ki a felkérés elől, mert sokan mellé álltak.

Fel van adva a lecke a DK-nak és az LMP-nek. Előbb, utóbb állást kell foglalniuk az ügyben. Szentpéteri nem akart jósolni, de figyelmeztetett, a közvélemény egy része érzékeli, hogy most a pártoknál pattog a labda, és okosan kell dönteniük.

Szerző

Colleen Bell megy, Putyin jön

Publikálás dátuma
2017.01.07. 06:04
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Megbízatása végeztével, január 20-án távozik posztjáról Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet. Bell a Facebookon jelentette be, hogy még e hónapban elutazik Magyarországról, miután lejár a nagyköveti megbízatása.

"Köszönöm, Magyarország, az irántam és családom iránt tanúsított kedvességet és barátságot. Hiányozni fog az itteni munkám, de tovább dolgozom majd az országaink közötti kapcsolatok erősítésén. A következő pár hétben formálisan és informálisan is elköszönök majd" - fogalmazott Bell, aki 2014 decemberében érkezett Magyarországra, miután Barack Obama elnök kinevezte, de sejteni lehetett, hogy Donald Trump elnökké választása után nem ő marad a nagykövet.

Csütörtök este a The New York Times (NYT) írt arról, hogy a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump felrúgja a szokásjogot, és a beiktatása napjáig - január 20-ig - elvárja Obama "politikai kinevezettjeitől", hogy elhagyják állomáshelyüket.

Az nem újdonság, hogy a nem karrierdiplomaták - mint amilyen a korábban producerként működő Bell is - a washingtoni kormányváltások után már nemigen maradnak pozícióban, de a korábbi elnökök, mint Bill Clinton, George W. Bush vagy Obama, hagytak néhány hónap átmenetet nekik. Az érthető családi okok mellett ez azért is volt így, mert az új nagykövetek kinevezéséig még hónapok telhetnek el, lévén, hogy át kell esniük a szenátusi meghallgatáson. Ezért most olyan országok maradhatnak egy időre a legmagasabb amerikai diplomáciai képviselet nélkül, mint Kanada, Nagy-Britannia vagy Németország - és Magyarország, ahol most David J. Kostelancik eddig helyettes misszióvezető veszi át a nagyköveti teendőket. Az NYT-nak külügyminisztériumi források azt is elmondták, hogy Trump semelyik politikai kinevezettel nem fog kivételezni. Az érintetteket erről már karácsony előtt táviratban értesítették, Bell pedig még ennél is korábban, október elején egy Figyelő-interjúban jelezte, január 20-án benyújtja a lemondását, az elnök pedig dönt arról, elfogadja-e. A jelek szerint Trump ezt nem várja meg.

Bell távozásáról Menczer Tamás a külügy sajtófőnöke tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: amint azt Szijjártó Péter külügyminiszter többször is jelezte, nagyra értékelik az amerikai diplomata munkáját, nagy szerepe van abban, hogy a kétoldalú politikai kapcsolatok javultak. Ha új amerikai nagykövet érkezik Budapestre, őt is szeretettel fogadják és vele is együttműködnek.

Miközben az amerikai diplomácia képviselője távozik Budapestről, Vlagyimir Putyin orosz elnök gépe február 2-án landol majd Ferihegyen - értesült a pénteki Blikk. Egyelőre csak annyit tudni biztosan, hogy Putyin Orbán Viktor kormányfővel tárgyal majd, hiszen ezt már korábban megerősítette a Kreml, valamint a magyar diplomácia is.

Megírtuk: vélhetően egy Paks 2 beruházást érintő, protokolláris megállapodást ír majd alá Putyin a magyar kormányfővel. Orbán egyre szorosabb kapcsolatban áll Oroszországgal, hiszen a két éven belüli harmadik találkozó azt jelenti, hogy Orbán immár Putyinnal folytat a legsűrűbben kétoldalú tárgyalásokat. Érdekesség az is, hogy míg Putyin ismét ellátogat Budapestre, addig az orosz elnök a február 17-19-i müncheni biztonságpolitikai konferenciát lemondta, holott az az elmúlt évtizedek legfontosabb találkozója lehet, miután egyes források Donald Trump - addigra beiktatott - amerikai elnök részvételét is feltételezik. A magyar kormányfő is elutazik Münchenbe.

Szerző

Bajban a fogorvosok - Aláírást gyűjtenek

Publikálás dátuma
2017.01.07. 06:03
FOTÓ: Thinkstock
A fogorvosi alapellátó körzeteknek már 10 százaléka betöltetlen, Nógrádban ennél is rosszabb a helyzet, vannak olyan térségek az országban, ahol 50 kilométert kell utazni az ingyenes fogászati beavatkozásért. Nagy Ákos keszthelyi fogorvos hónapok óta gyűjti kollégái aláírását, amivel a háziorvosok és a társadalombiztosítással szerződött fogorvosok finanszírozása közötti különbségek felszámolására próbálják felhívni az egészségügyi kormányzat figyelmét. 

Ezt sürgeti a Magyar Orvosi Kamara (MOK) fogorvosi tagozata is, amelynek felkérésére Ujvári István Norbert közgazdász, a Semmelweis Egyetem kontrolling igazgatója másfél éves munkával elkészítette a fogorvosi beavatkozások költségkalkulációját. A Magyar Fogorvos című kéthavonta megjelenő szakmai lap legutóbbi számában közreadott összesítés heti 30 óra rendelési idővel, egy 60 négyzetméteres rendelő bérlésével, 1 fogorvos és 1 szakdolgozó bérével és annak járulékaival számol, továbbá figyelembe veszi a felhasznált termékek, eszközök és műszerek árát a 2016-os beszállítói árlisták alapján.

A költségek kiszámítására elsősorban azért volt szükség, mert a fogorvosok működését ma sokkal kevesebb pénzzel támogatja az állam, mint a háziorvosi vagy házi gyermekorvosi körzetekét, miközben 2001-ben ismét majdnem ingyenessé tették a beavatkozásokat. Az 5300 aktív fogorvosból 2000 magánpraxist működtet, de a többség, 3300 állami finanszírozású körzetben dolgozik. Nagy Ákos felhívását közülük 600 írta alá eddig, de az akciót folytatják, mert eddig a kormány mindössze annyit lépett, hogy kiterjesztette a a praxisvásárlási támogatást a fogorvosokra is, a másik oldalon viszont jelentős béremeléseket indított el, amelyek fedezetét nem tudják előteremteni az állami körzetekben.

A MOK Fogorvosi Tagozata azzal számol, hogy egy fogorvosi rendelőnek havonta 1,6 millió forintos támogatást kellene kapnia a zavartalan munkához, ehelyett ma kevesebb, mint 800 ezer forintot utal nekik a társadalombiztosító - idézi a köztestület állásfoglalását az internetes akció szervezője. Ráadásul, ha a szakmai lapban megjelent közgazdasági elemzést vesszük alapul, a szükséges összeg még magasabb: egy rendelő fenntartásának teljes költsége havi 2 millió 615 ezer 925 forint. Ha a kormány nem emeli meg a finanszírozást, hamarosan összeomlik az állami fogászati ellátás az országban, a 3300 ezzel foglalkozó orvos vagy külföldre megy, vagy átpártol a magánellátásba, ami a lakosság nagy része számára elérhetetlen. Márpedig a kezeletlen fog- és szájbetegségek több rákfajta kialakulásában is szerepet játszanak, a szájüregi daganatokban sajnos a magyarok vezetik a WHO listáját. Nagy Ákos érveinek sorát azzal zárja, hogy ha bekövetkezik a szakma összeomlása, az együtt jár majd a hazai képzés felszámolásával is, ami óriási bevételtől fosztaná meg az orvosegyetemeket is, hiszen ma egy fizetős fogorvos hallgató 13 millió forintért szerez diplomát.

Szerző