Aranyérmes lett a magyar korcsolyázó Sanghajban

Publikálás dátuma
2017.01.07. 15:50
Liu Shaoang egy korábbi felvételen. FOTÓ: Jan Kruger/Getty Images
A Liu testvérek révén vasárnap a magyarok egy-egy arany- és ezüstérmet nyertek a zárónapon a rövidpályás gyorskorcsolyázók világkupa-sorozatának harmadik, sanghaji állomásán: Liu Shaoang 1000 méteren győzött, bátyja, Liu Shaolin Sándor 500-on második lett.

A mindössze 18 éves Liu Shaoang pályafutása első vk-aranyát szerezte meg úgy, hogy szinte végig vezetett az ötfős fináléban, amelyben ott volt a negyedikként célba ért Knoch Viktor is. Utóbbi teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert ő a reményfutamokból harcolta ki a negyeddöntős szereplést, azaz neki hárommal többször kellett jégre lépnie. "A szezon első, novemberi vk-ján megvolt az első érem, tegnap ezüstöt szereztem 500-on, de végre megvan az arany is. A döntőben próbáltam végig higgadt maradni, de már nagyon fáradt voltam, a szívem vitt előre" - értékelt az MTI-nek Liu Shaoang, aki sikerével feljött a második helyre a szakági pontversenyben.

A legrövidebb távon Liu Shaolin Sándor világbajnoki címvédőként a szám kétszeres vb-aranyérmese, a kínai Vu Ta-csing mögött lett második. A 21 esztendős magyar jelenleg harmadik a szakági rangsorban. Ebben a számban Burján Csaba a kisdöntőig jutott, ott negyedik lett, így összességében nyolcadikként zárt.

A váltóknak viszont nem volt jó napjuk, ugyanis a Liu fivérek, Knoch Viktor és Burján Csaba alkotta staféta a férfiak 5000 méteres versenyében elesett, így negyedikként végzett, míg a nők 3000 méteres viadalának kisdöntőjében a Keszler Andrea, Kónya Zsófia, Bácskai Sára Luca, Jászapáti Petra négyes záróemberét az utolsó kanyarban a japánok kilökték, de a kvartett a rivális kizárása miatt így is második lett a futamban, összességében pedig hatodik. "Nagyszerű, hogy Liu Shaoang ilyen fiatalon máris felért a csúcsra a világkupában. De mindig van hova fejlődni, ezt mutatta meg a váltó döntője. Jövő héten Dél-Koreában lesz a folytatás, ott meg kell verni a hazaiakat, csak hogy szokják" - értékelt Darázs István csapatvezető.

Szerző

Péterffy András kapja a Szkíta Aranyszarvas-díjat

Péterffy András filmrendező, operatőr, producer, egyetemi tanár kapja az idei Szkíta Aranyszarvas-díjat, amelyet kedden adnak át Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 

"Péterffy András mint filmpedagógus úttörő munkát végzett" - méltatta az alkotó pályafutását Puszt Tibor filmrendező, hozzátéve, hogy az általános művészeti tevékenysége mellett, 1985-ben indította útjára a médiaképzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). 

Kiemelte: "Péterffy András nemcsak jeles filmalkotó, hanem egy másfajta filmiskola megalapítója, egy kiemelkedő tanár is, aki a Színház-és Filmművészeti Főiskolán folyó tanítás alternatíváját teremtette meg". Felhívta a figyelmet arra, hogy a keddi díjátadón a filmrendezőt Pesty László, az alkotó egykori diákja méltatja. 

A Szkíta Aranyszarvas-díj magánszemélyek által alapított, évente kiosztott filmművészeti elismerés, amely azokat a magyar alkotókat jutalmazza, akik több évtizedes munkásságukkal itthon és külföldön elismerést szereztek a magyar filmnek, és alkotásaikban a magyar és az európai szellemiség együtt van jelen. 

A 2002-ben alapított művészeti díjat eddig mások mellett Bácskai Lauró István filmrendező, forgatókönyvíró, Hintsch György filmrendező, forgatókönyvíró, Jeli Ferenc filmrendező, Hildebrand István operatőr, Morell Mihály vágó, Fakan Balázs dramaturg, Dárday István filmrendező, Csurka István író, András Ferenc és Jelenczki István rendezők vehették át. 

Péterffy András 1946-ban született Monoron. 1966-tól 1971-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol-magyar szakos diákja, majd 1972 és 1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televízió operatőr szakos hallgatója volt. 1976 óta a Mafilm operatőre. 1988 óta az ELTE videókommunikáció szakvezető egyetemi tanára. 1991 és 1994 között a Movi igazgatója, 1996-tól 2001-ig a Magyar Televízió közművelődési főszerkesztője, 2005-től két évig a Magyar Televízió főmunkatársa volt. 2012-ben Balázs Béla-díjat kapott. 

Legfontosabb művei közé tartozik Térmetszés (1978) kísérleti játékfilm, az Iskolapélda (1979) egészestés dokumentumfilm, az Eszterlánc (1984) című játékfilm, a Kincskereső iskola (1995) című módszertani dokumentumfilm, a Brassói pályaudvar (2004) szociotáncfilm és A nevetlen falu (2007) című faluszociográfia.

Szerző

Péterffy András kapja a Szkíta Aranyszarvas-díjat

Péterffy András filmrendező, operatőr, producer, egyetemi tanár kapja az idei Szkíta Aranyszarvas-díjat, amelyet kedden adnak át Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 

"Péterffy András mint filmpedagógus úttörő munkát végzett" - méltatta az alkotó pályafutását Puszt Tibor filmrendező, hozzátéve, hogy az általános művészeti tevékenysége mellett, 1985-ben indította útjára a médiaképzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). 

Kiemelte: "Péterffy András nemcsak jeles filmalkotó, hanem egy másfajta filmiskola megalapítója, egy kiemelkedő tanár is, aki a Színház-és Filmművészeti Főiskolán folyó tanítás alternatíváját teremtette meg". Felhívta a figyelmet arra, hogy a keddi díjátadón a filmrendezőt Pesty László, az alkotó egykori diákja méltatja. 

A Szkíta Aranyszarvas-díj magánszemélyek által alapított, évente kiosztott filmművészeti elismerés, amely azokat a magyar alkotókat jutalmazza, akik több évtizedes munkásságukkal itthon és külföldön elismerést szereztek a magyar filmnek, és alkotásaikban a magyar és az európai szellemiség együtt van jelen. 

A 2002-ben alapított művészeti díjat eddig mások mellett Bácskai Lauró István filmrendező, forgatókönyvíró, Hintsch György filmrendező, forgatókönyvíró, Jeli Ferenc filmrendező, Hildebrand István operatőr, Morell Mihály vágó, Fakan Balázs dramaturg, Dárday István filmrendező, Csurka István író, András Ferenc és Jelenczki István rendezők vehették át. 

Péterffy András 1946-ban született Monoron. 1966-tól 1971-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol-magyar szakos diákja, majd 1972 és 1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televízió operatőr szakos hallgatója volt. 1976 óta a Mafilm operatőre. 1988 óta az ELTE videókommunikáció szakvezető egyetemi tanára. 1991 és 1994 között a Movi igazgatója, 1996-tól 2001-ig a Magyar Televízió közművelődési főszerkesztője, 2005-től két évig a Magyar Televízió főmunkatársa volt. 2012-ben Balázs Béla-díjat kapott. 

Legfontosabb művei közé tartozik Térmetszés (1978) kísérleti játékfilm, az Iskolapélda (1979) egészestés dokumentumfilm, az Eszterlánc (1984) című játékfilm, a Kincskereső iskola (1995) című módszertani dokumentumfilm, a Brassói pályaudvar (2004) szociotáncfilm és A nevetlen falu (2007) című faluszociográfia.

Szerző