Bővültek a Mercedes eladásai

Publikálás dátuma
2017.01.09. 06:23
FOTÓ: Népszava
A Mercedes 2751 személyautót adott el 2016-ban a magyarországi újautó-piacon, ezzel a márka eladásai 34,5 százalékkal bővültek. Az idén is legalább két számjegyű növekedésre számít a márka magyarországi képviselete, amely szerint a legperspektivikusabb SUV kategóriában akár a tavalyi 80 százalék körüli bővülés is megismétlődhet.

A Datahouse értékesítési listája szerint 2,85 százalékos piaci részesedést ért el a prémium szegmens kiemelkedő szereplője az új személyautók magyarországi piacán, amely tavaly 25 százalékkal bővülve elérte 96 555 eladott járművet.

A Mercedes-Benz Hungária Kft. eljuttatott tájékoztatásában megjegyezte: személygépjárműveik között kompakt autók, városi terepjárók, limuzinok és egyéb, nagyobb családok számára tervezett modellek szerepelnek, így a V-osztály is. A Mercedes kizárólag személyszállításra szolgáló, hivatalosan személygépkocsiként forgalomba helyezett járműveinek száma 2572 volt tavaly Magyarországon, a kategória csaknem 40 százalékkal bővült - hangsúlyozták.

A márka a haszonjárművek piacán is jelen van, a Datahouse adatai szerint tavaly 381 új Mercedes kishaszonjármű, 673 nagyhaszonjármű, 65 Mercedes busz, illetve 20 Mercedes-Benz busz kelt el Magyarországon.

A márka magyarországi pozícióját nagyban erősíti, hogy a Mercedes 2008 óta gyártóbázissal rendelkezik Magyarországon. A tevékenység 2018-ben a tervek szerint új generációs kompaktautók gyártásával bővül.

Szerző

OLAF - Korrupciógyanú a 4-es metrónál

Publikálás dátuma
2017.01.09. 06:22
FOTÓ: Népszava
Az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF csalás és lehetséges korrupció nyomaira bukkant a Keleti és a Kelenföldi pályaudvart összekötő metróvonal építését vizsgálva - írta a hvg.hu. 

Az amerikai–európai Politico hírmagazin karácsony előtti információja szerint az OLAF ezért azt javasolja, hogy az Európai Bizottság (EB) 228 millió eurót követeljen vissza Magyarországtól a metróberuházás támogatásából, az Európai Beruházási Bank (EIB) pedig 55 milliót a fővárostól, illetve a fejlesztés hiteléből.

Vitás esetekben az EB mindig lehetőséget ad az érintett államnak, hogy megpróbálja bebizonyítani az igazát. Az ilyenkor induló alkudozások nemegyszer kompromisszummal zárulnak. Ha azonban a magyar kormánynak nem sikerül a szerecsenmosdatás, és az EB, valamint az EIB is ragaszkodik az OLAF által kiszámolt összeghez, akkor a költségvetés és a főváros – amelynek magának aligha vannak a szögről hirtelenjében leakasztható saját tízmilliárdjai – 70, illetve 17 milliárd forinttal lesz szegényebb.

Más kérdés, hogy az Orbán-kormánynak talán nem is lenne ellenére a súlyos elmarasztalás. A metrószerződések javát ugyanis még 2006-ban, a Gyurcsány-kormányok idején kötötték, a már-már mindennapos korrupciógyanúval övezett mai nómenklatúrának pedig kapóra jönne egy olyan ügy, amiben látványosan az elődeire mutogathat. Persze álságos lenne ez a mutogatás, mert az új metróvonalat nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester avatta fel nagy csinnadrattával. Éspedig nem máskor, mint éppen a 2014-es országgyűlési választások előtti hétvégén.

Az OLAF, hagyományaihoz híven, ezúttal is igen szűkszavú. Az mindenesetre tény, hogy az eredetileg 98 milliárd forintosra tervezett metróépítés végszámlája 452 milliárd forint lett, a két összeg közötti különbség pedig messze nem csak az infláció következménye. Ez viszonylag egyszerűen kikalkulálható. A 98 milliárdos becslés 1996-ból származik: akkor készült a beruházás úgynevezett megvalósíthatósági tanulmánya. Az építés viszont csak 2006-ban indult, 2015-ig minden évben 30–80 milliárdos kifizetésekkel - írta hvg.hu.

Szerző
Témák
4-es metró OLAF

Tej - Alig csökkenő árak, fellélegző áfacsalók

Publikálás dátuma
2017.01.09. 06:21
A vásárlóknak még szokniuk kell, hogy melyik tejtermék ára hogyan változott FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nem sokat vehettek észre eddig a vásárlók a friss tej áfájának 18 százalékról 5 százalékra történt csökkentéséből. A nyers tej felvásárlási ára ugyanakkor növekedett, ami részben ellensúlyozta az a kormányzati intézkedések kedvező hatását. Az áfacsalásban leginkább érintett, és a hazai fogyasztás nagy részét kievő úgynevezett UHT tej maradt a magasabb forgalmi adósávban, az ESL tejek áfája pedig nem is csökkent.

Természetesen minden adócsökkentésnek örülnek a fogyasztók, sőt kereskedők is nagyobb forgalmat várnak az ilyen lépésektől. Ugyanakkor teljes a bizonytalanság a tej kiskereskedelmi piacán. A kételyek oka, hogy nem mindig egyértelmű, hogy melyik terméknek is csökkent 18-ról 5 százalékra az áfája, s melyiknek nem. A tanácstalanság egyik oka, hogy a széles választék, az egymástól eltérő zsírtartalom miatt amúgy is sokfélék az árak. Annyiban minden esetre megváltozott az árstruktúra, hogy a korábban érdemben jóval olcsóbb az úgynevezett UHT tej árával most már a friss tej is felveszi a versenyt, részben azért is, mert az UHT megdrágult. Kevésbé közismert, hogy nálunk a fogyasztás 50 százaléka az UHT tej - szemben az Európai Unió tagállamaival, ahol ez az arány eléri a 70-80 százalékot is -, és emellett a fogyasztás 30-35 százalékát az úgynevezett ESL tej jelenti, ami azért is érdekes, mert mind a két dobozos tej megmaradt a magasabb, 18 százalékos áfakörben. Ebből is látszik, hogy milyen csekély a fennmaradó, az 5 százalékra mérsékelt termékek részaránya. (Mindez azt jelenti, hogy az áfacsalással eddig is leginkább érintett UHT-tejjel továbbra is foglalkoznak majd az erre szakosodott bűnszervezeteknek.)

Érdemes visszaidézni, hogy a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács már tavaly októberben javaslatot tett arra, hogy az UHT és az ESL tej áfáját is mérsékeljék 5 százalékra, és egy hónappal később hasonló indítvánnyal éltek a tejföl és a túró áfáját illetően is. A kormányzattól azonban még hivatalos választ egyik kérésükre sem kaptak.

A tejföl és a túró áfájának csökkentését azért is javasolták, mert ezek a termékek 99 százalékban hazai alapanyagból készülnek a feldolgozó üzemekben - jegyezte meg a Népszavának Mélykuti Tibor, a szervezet elnöke. Az áfakulcs mérséklése jelentős lökést adhatna a hazai tejágazatnak, illetve visszaszorulhatnának a költségvetésnek és a feldolgozóknak egyaránt nagy kárt és bevételkiesést okozó termékhamisítások és áfacsalások - vélekedett a szakember. Ebből következik, hogy az ágazat szereplőinek véleménye szerint az lenne a célszerű, ha a teljes fogyasztói tejtermékkörre kiterjedne az 5 százalékos kedvezményes áfa. Hírek szerint a Földművelésügyi Minisztérium is támogatja ezeket az elképzeléseket. Ha megkezdődnek és sikerrel zárulnak az erről szóló egyeztetések, akkor akár már 2017. második félévétől, vagy 2018 elejétől megvalósulhatnak a szakmai szervezet javaslatai - jegyezte meg Mélykuti Tibor. Később felzárkózhatnának az 5 százalékos áfakörhöz a vaj és a félkemény sajtok is. (Az utóbbiaknak jelenleg mintegy a fele származik importból.)

Az áfa mérséklése fellendíthetné a hazai fogyasztást is. Míg például Finnországban évente több mint 400 liter a tejtermékek fogyasztása fejenként, addig Magyarországon mindössze 150-160 liter. Viszont a vaj fogyasztásában még nagyobb a lemaradásunk, az uniós átlagnak alig 8-10 százaléka.

A kereskedelemben egyelőre nem okozott drámai változást a friss tej áfájának év eleji csökkentése. A friss tej ára az üzletekben szinte észrevétlen maradt, ami annak is betudható, hogy míg a fogyasztói árak csak 11 százalékkal mérséklődtek, addig a nyers tej drágulása fékezte az árzuhanást.

Az üzletláncok közül a CBA- és a Príma-hálózat továbbadta a baromfihús, a tojás és a friss tej áfa kulcsának csökkentéséből fakadó árkedvezményt. A friss tejnél viszont sok a félreértés - tájékoztatta a Népszavát Fodor Attila. A CBA kommunikációs igazgatója elmondta: a vásárlók körében félreértést okozott, hogy sokan úgy vélik, hogy azok a tejfajták, amelyek a hűtőkben találhatók, azok mind a friss tej, vagyis az 5 százalékos áfa kategóriába tartoznak. Azonban ez tévedés, hiszen az úgynevezett ESL tejek ára - mint említettük -, nem csökkent. Éppen ezért a vásárlók tisztánlátása érdekében a társaság kiadott a boltjai számára egy javaslatot arról, hogy jelöljék meg azokat a termékeket amelyeket az áfa csökkentés érint.

Korai még - alig több mint egy hét után - mérleget készíteni az árcsökkenés hatásairól, de a szakemberek azt várják, hogy az érintett tejfajták forgalma jelentős mértékben erősödni fog. Az sem zárható ki ugyanakkor, hogy a hűtést nem igénylő és mindeddig olcsóbb UHT tejek vásárlói közül is lesznek olyanok, akik áttérnek a friss tej vásárlásra.

A CBA és Prima-hálózatokhoz hasonlóan a Spar-kiskereskedelmi lánc üzleteiben is előfordulhat, hogy a vevők abban hiszemben, hogy minden hűtőben tartott tej az áfa csökkentett friss tej kategóriába tartozik, nem értik, miért nem csökkent valamennyi hűtött tej ára - erről beszélt lapunknak Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője. Az első hetek tapasztalatai után lehet majd következtetéseket levonni arról, hogy a vevők mennyire igazodnak el a különféle tejfajták árai között, illetve, hogy lesz-e érdemi átrendeződés a fogyasztási szokásokban. Természetesen, aki eddig a hosszabb eltarthatóság kedvéért vásárolt az UHT-tejből az valószínűleg ezután is azt keresi majd - vélekedett a szakember.

Hőkezeléssel is marad a beltartalom
Jelenleg a boltokban háromféle tej kapható: a friss, az ESL és az UHT jelölésű. Fontos szabály az hogy a legfeljebb 72 fokon hőkezelt friss tejet maximum 8-10 napig lehet tárolni, ezzel szemben az ESL-tejet legfeljebb 134 Celsius fokon, 0,1 másodpercig hőkezelik. A szavatossági ideje, pedig - amíg fel nem bontják - 21-28 nap, de addig is hűtést igényel. A magas hőfokon pasztörizált UHT tej bontatlan állapotban akár 6 hónapig is tárolható, ám felbontás után szintén hűtést igényel. A szakemberek állítják, a hőkezelés nem károsítja a tej fehérje-, kalcium-, illetve vitamin-tartalmát.



Szerző