Újabb nekifutás Ciprus újraegyesítésére

Hétfőn Genfben újabb tárgyalások kezdődnek Ciprus újraegyesítéséért. Bár már a tavaly év végén kezdődött tárgyalások előtt is nagy reményeket fűztek a görög rész elnöke, Nikosz Anasztasziadisz és a ciprusi török elnök, Mustafa Akinci megbeszélései elé, akkor nem tudtak közös nevezőre jutni. Diplomaták szerint azonban mégsem esélytelen a megállapodás. Alan Duncan brit nemzetközösségi miniszter a Twitteren annak a véleményének adott hangot, hogy reményei szerint már karnyújtásnyira kerültek az áttöréshez.

Ha sikerül előrelépni, akkor Nagy-Britannia, Görögország és Törökország vezetői is tárgyalóasztalhoz ülhetnek. Boris Johnson brit külügyminiszter már holnaptól is ott lesz Genfben, de a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulása esetén Theresa May miniszterelnök is elutazna a svájci városba, s Alekszisz Ciprasz görög kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök is tárgyalna.

A megállapodásnak még abban az esetben is lennének buktatói, ha a ciprusi görög és török elnök megállapodásra jutna. Mind a súlyos euróválságba került Görögország miniszterelnöke, mind pedig Erdogan számára komoly zsarolási potenciált jelent Ciprus témaköre. Mind Ciprasz, mind a török elnök nemzetközi engedményeket követelhet a jóváhagyás fejében. Athén elsősorban könnyítéseket szeretne a hitelmegállapodás kapcsán, azaz adósságelengedést és a hitelkamatok csökkentését, Törökország pedig akár feljebb srófolhatja a tavaly márciusban megkötött uniós menekültügyi megállapodás árát.

Theresa May mindenesetre előzetes megbeszéléseket folytatott a török elnökkel, s a hivatalos közlés szerint egyetértettek abban, Ciprus újraegyesítése „valódi esélyt teremt arra, hogy biztonságosabbá váljék a sziget jövője, s az egész szélesebb értelemben vett régió stabilitását is garantálja".

A britek két jelentős katonai bázissal is rendelkeznek a szigeten, az egyik ráadásul épp Ciprus talán legszebb déli részén található, ezeket azonban nem érintik a megbeszélések.

Hogy most jobb-e az esély a megállapodásra, mint a tavaly novemberi tárgyalások előtt, erre azért nem lehet mérget venni. A múltban ráadásul többször is felcsillant a megállapodás reménye, végül azonban a legvitatottabb kérdésekben nem sikerült közös nevezőre jutni. Azóta, hogy törökök szállták meg a sziget északi részét, számos kísérlet volt már az újraegyesítésre, így akadnak olyan hangok is, amelyek szerint elhamarkodott az újraegyesítéssel kapcsolatos elbizakodottság.

A megállapodás tavaly azon feneklett meg, hogy a görögök nagyobb területet követeltek maguknak annál, mint amennyiről a törökök lemondtak volna. A ciprusi török lakosság ugyan a teljes lakosság ötödét teszik ki, ugyanakkor a jelenleg ellenőrzésük alatt álló terület 37 százalékáról kellene lemondaniuk. A ciprusi görögök ragaszkodnak a citromültetvényeiről ismert régióhoz, Morfuhoz, valamint a teljesen elnéptelenedett, inkább romhalmazra emlékeztető üdülővároshoz, a Famagusztához közeli Varosához. A görögök cserében lemondanának a Karpasz-félszigetről.

A másik vitatott kérdés a biztonság. A megállapodás feltételezné a legalább 30 ezer török katona kivonását a szigetről. A törökök azonban attól tartanak, hogy az anyaországi katonák távozásával senki sem garantálja személyes biztonságukat. Kérdéses az is, ki garantálja majd a megállapodás pontjainak érvényre juttatását. Szintén kérdéses, hogy a törökök hajlandóak-e lemondani azokról az ingatlanokról, amelyeket az 1974-es török partra szálláskor foglaltak el.

Anyagilag Ciprus igen jól járna a megállapodással. A turizmus szárnyalásnak indulhat. Sokan fedeznék fel a török részt, amelynek egyes tájai festői szépségűek, s talán izgalmasabbak, vadregényesebbek is a görög résznél. A Földközi-tengerben megbúvó gázkészletek és a turizmus kiaknázásával egyes szakértők szerint az egy főre jutó GDP akár 60 százalékkal is emelkedhet. Geopolitikai szempontból is komoly fegyvertény lenne a megállapodás, mivel az eddig instabil állam a stabilitás, a fejlődés regionális fellegvárává válhatna.