Rekordösszeget szórt el a kormány

Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:00
A választásra készülve az idei költségvetésben is minden bizonnyal találnak forrást az osztogatásra FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A kormánynak sikerült egyetlen hónap alatt rekord mennyiségű pénzt elszórnia, aminek decemberben ugyancsak rekord méretű egy havi deficit lett a következménye. Így áldozta be a várakozásoknál kedvezőbb GDP arányos államháztartási hiányt a felelőtlen költekezés oltárán. Mindez megkérdőjelezi azt, hogy a jelenlegi Magyarországon létezne a költségvetési fegyelem.

Különleges esztendőnek minősítették a szakemberek a tavalyit, a költségvetés szempontjából. Abban még nincs semmi szokatlan, hogy az egész éves pénzforgalmi hiány 848 milliárd forint lett, az már viszont párját ritkítja, hogy tavaly decemberben a kormány gigantikus költekezésbe fogott, és ennek következtében 907 milliárd forintos mínusszal zárta az esztendő utolsó hónapját a büdzsé. Tavaly novemberben úgy tűnt, hogy azt a hónapot jelentős többlettel zárhatja a büdzsé, ám a kormány esztelen költekezésbe fogott, kihasználva azt a korábban a maga számára teremtett lehetőséget is, hogy a költségvetés fősoraiból a saját - gyakran nem minden érdek nélküli céljai megvalósításához - az Országgyűlés jóváhagyása nélkül csoportosíthat át pénzeket. Jogosan merül fel a kérdés: mit érhet az a költségvetés, ahol - ha csak egyetlen hónapra is -, ekkora többlet keletkezhet?

Emlékezetes, hogy tavaly áprilisban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elismerte, hogy a 2017-es költségvetés készítésekor a kormány figyelembe vette, hogy választási időszak következik, mert nem akarnak úgy járni, mint 2002-ben, amikor az emberek nem érezték, hogy a gazdaság jobban teljesít, és ez is oka volt, hogy a Fidesz elvesztette a választásokat. A tavalyi, összességében 1000 milliárd forintot meghaladó mértékű osztogatással a kormány csak azt bizonyította, hogy az elmúlt esztendőben is a 2018-as választásokra gondolt - mondta Katona Tamás. Az egyetemi tanár ehhez hozzáfűzte, hogy a pénzszórásnál csak arra fordított a kormány gondot, hogy belül maradjon a GDP arányos hiány a maastricht-i kritériumban szereplő 3 százalékos mértéken, ami egész biztos, hogy sikerült is.

A tavaly novemberi költségvetési többlet főként a növekedési adóhitelnek köszönhető. Mint ismeretes a GE (a korábbi General Electric) magyarországi leánya 2015-2016-2017-re összesen 512 milliárd forint extra társasági adóbefizetésről állapodott meg a magyar kormánnyal az amerikai multi adóoptimalizációs projektje keretében, amit három év alatt egyenlő részletekben fizetnek be az adóhatóságnak. (Erre a projektre találta ki a magyar kormány a növekedési adóhitel konstrukciót - ami egy halasztott adófizetést jelent.) Vagyis ennek a tavalyi évben elszámolt adókedvezménynek mintegy felét a GE egymaga fizette be - emlékeztetett Katona Tamás, aki ehhez hozzáfűzte, hogy a másik fele mintegy ötven, jórészt off-shore cégtől származott. A növekedési adóhitel sérti az uniós egyezményeket - ezért a szakember nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Brüsszel szankciókat fog emiatt alkalmazni. A kedvezményes adózásnak ez a formája ugyanis lehetővé teszi, hogy a más országokban keletkező adót nálunk fizessék meg. Innen is eredhetett az átmeneti költségvetési többlet, amit még megfejelt a fogyasztási adóból származó, a korábban tervezettnél lényegesen nagyobb mértékű adótöbblet és az állami földárverésekből származó bevétel.

Az átmeneti költségvetési többlet másik okára Palócz Éva világított rá a 168 órának adott interjújában, amikor a Kopint-Tárki vezérigazgatója arról beszél, hogy egyáltalán nem biztos, hogy nullás költségvetésre van szükség egy olyan országban, ahol a GDP 1-1,5 százalékát kitevő finanszírozás hiányzik az egészségügyből, nem beszélve a közoktatás drámai helyzetéről, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására a mainál sokszorosan többet kellene költeni.

Előre tekintve azt még nem lehet megmondani, hogy a 2017-es költségvetés hogyan is tud megállni a lábán - figyelmeztetett Katona Tamás. Ugyanis a tavaly tavasszal elfogadott idei büdzsé nem vehette figyelembe a később elfogadott adótörvényeket, a minimálbérbér és a garantált emelésének költségvetési hatásait, ezért ebben a büdzsében már semmi sem úgy igaz, ahogy elfogadták. Így tavasszal vagy a nyár elején mindenképpen módosítani kell.

Szerző

Rétvári magyarázkodott az ORÖ-adósság elengedése miatt

Publikálás dátuma
2017.01.09. 22:16
FOTÓ: Népszava
Az Országos Roma Önkormányzat 1,3 milliárdos adósságát átvállalja a kormány, hogy fenntartható maradjon a működőképessége, a kabinet 2010 óta több mint 1200 milliárd forint összegben vállalta át a települési önkormányzatok adósságát – válaszolta Rétvári Bence, az LMP-s Hadházy Ákos kérdésére.

Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, miért kapott 1,3 milliárd forintot karácsony előtt az ORÖ, miközben nemrég még 1,6 milliárdot követelt tőle a kormány. Rétvári megállapítása igaz, de sok köze nincs az ORÖ ügyeihez. A minisztérium ugyanis 12 gyanús ügyben vizsgálódott, összesen 860 millió forintnyi kifizetést tartottak kétesnek a Híd a munka világában programra kapott pénzekből, valamint azt is problémásnak tartották, hogy a bérkifizetés meghaladta a 700 millió forintot. A szervezetet akkor még Farkas Flórián fideszes képviselő vezette. Rétvári most azt is hozzátette mindehhez: a korábban megállapított szabálytalanságok ügyében továbbra is folytatódik a vizsgálat. Az ORÖ a fennmaradó adósságát magasabb törlesztőrészlettel és fennálló ingatlanvagyonának fedezetével törleszti.

Szerző

Vida Ildikó, a NAV volt elnöke került a Közgép élére

Publikálás dátuma
2017.01.09. 21:37
FOTÓ: Népszava
Vida Ildikó került  a Közgép Zrt. elnöki székébe, a cég új vezérigazgatója pedig Kinde Kálmán lett, miután leköszönt tisztségéről hétfőn Nyerges Zsolt a Közgép Zrt. igazgatóságának elnöke és Németh Miklós, a társaság vezérigazgatója - közölte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó építőipari cég.

A közlemény szerint a közgyűlés egyhangú döntéssel választotta meg a társaság új igazgatósági tagjává Vida Ildikót és Kinde Kálmánt. Nyerges Zsolt 2011 óta a Közgép Zrt. igazgatóságának elnökeként irányította a nagyvállalat üzleti stratégiájának megvalósítását.

Németh Miklós 2004 óta vezette a Közgép Zrt.-t, előbb a cég elnökeként, elnök-vezérigazgatójaként, majd vezérigazgatóként - áll a tájékoztatásban.

Vida Ildikó korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke volt, 2010. június 28-i kinevezésétől 2015. július 20-i lemondásáig irányította az adóhatóságot. Korábban, 1999 és 2002 között is elnöke volt az akkori nevén Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), ezt megelőzően 1998 és 1999 között pedig elnök-helyettesként dolgozott az adóhivatalnál. 

Kinde Kálmán a Pannon Lapok Társasága Kiadó Kft. (PLT) gazdasági ügyvezető igazgatója volt, a PLT tulajdonosa, a Mediaworks Hungary Zrt. 2016. december 29-én ügyvezetői tisztségéből visszahívta és munkaviszonyát megszüntette. A nyilvános cégadatok szerint a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. a 2015-ös évben 132,8 milliárd forint értékesítési árbevételt és 9,6 milliárd forint adózott eredményt ért el az egy évvel korábbi 129,7 milliárd forint árbevétel és 13,1 milliárd forint eredmény után.

Szerző