Sanders ajánlata

A Demokrata Párt konstruktív ellenzéki szerepet kíván játszani – mondta Bernie Sanders vermonti független szenátor, aki Hillary Clinton vetélytársa volt a 2016-os előválasztásokon. Sanders a CNN szervezésében tartott fórumon a műsorvezető és a hallgatóság kérdéseire válaszolt. 

A veterán szenátor hangsúlyozta, a megválasztott elnök ésszerű indítványait hajlandók támogatni, minden olyasmit, ami javítja az amerikaiak életét. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekben nem hajlandók engedni. „Donald Trump szexista, rasszista, idegengyűlölő kampányt vívott, s ezekben a kérdésekben személy szerint nem vagyok hajlandó engedni” – mondta Sanders. Hozzátette, hogy Trump tagadta a klímaváltozást, amikor gyakorlatilag minden tudós komoly válsághelyzetről beszél, s ebben a kérdésben sem lehet engedni. Sanders nem tanácsolja a demokratáknak, hogy azt az utat járják, amelyet a kongresszusi republikánusok követtek, akik Barack Obama beiktatásától kezdve obstruálták minden kezdeményezését, s az volt a céljuk, hogy minél kevesebb eredményt érjen el.

A vermonti politikus jót nevetett azon a felvetésen, hogy a megválasztott elnök azért hibáztatja a médiát, mert szó szerint veszi minden kijelentését. A szenátor szerint nem alaptalan azt feltételezni, hogy ha egy jövendő elnök mond valamit, azt komolyan is gondolja.

Sanders vitába keveredett egy kisvállalkozóval, aki szerint Trump végre megértette, hogy a kisvállalkozásokat megöli a rengeteg szabályozás. Sanders elismerte, hogy Barack Obama adókat emelt, de a leggazdagabb egy százalék adóját. Szerinte a kisvállalkozásokat támogatni kell, s számos szabályozást nem a washingtoni kormányzat, hanem a szövetségi államok, a helyi kormányzatok hoznak meg.

Bernie Sanders elfogadja az amerikai hírszerzés értékelését arról, hogy Oroszország áll a hackertámadások mögött, s szerinte rendkívül szerencsétlen, hogy Trump megkérdőjelezi a hírszerzés értékelését, amely mögött hatalmas mennyiségű bizonyíték áll. Sanders vélekedése szerint egyértelmű, hogy Oroszország az amerikai demokrácia destabilizálását tűzte ki célul.

Szerző

Zsidó központokat fenyegettek

Több zsidó közösségi központot ki kellett üríteni hétfőn az Egyesült Államokban bombafenyegetések miatt. Az alkohol, dohány, lőfegyverek és robbanószerek ügyében illetékes ügynökség szóvivője, Amanda Hils az AP hírügynökséggel közölte, hogy tudatában vannak a fenyegetéseknek, s a hivatal kész segítséget nyújtani a helyi rendfenntartó szerveknek.

Az orlandói Maitland zsidó közösségi központ, Holocaust múzeum és főiskola hétfőn egy hét alatt másodszor kapott bombafenyegetést. A központot kiürítették, átvizsgálták, ám nem találtak robbanószert. Miami Beach zsidó közösségi központját is ki kellett üriteni. Az Alper zsidó közösségi központot a Miami-Dade-i rendőrség ugyancsak átvizsgálta, kiküldték a bombaszakértőket. Többszáz gyereket kellett evakuálni. A Nagy-Miami Zsidó Szövetség biztonságért felelős igazgatója közölte, „mindig nagyon komolyan ügyelünk a biztonságra”.

Nem csupán Floridában, hanem Tennessee, Delaware, Dél-Karolina, New Jersey és Maryland államban is több bombafenyegetés érkezett a helyi zsidó közösségi központokhoz. Egyelőre nem tudni, hogy a fenyegetések összefüggenek-e.

Donald Trump megválasztását követően megszaporodtak a rasszista incidensek, fenyegetések az Egyesült Államokban. Jeff Sessions, a jövendő igazságügyi miniszter szenátusi meghallgatása előtt Tammy Baldwin wisconsini demokrata szenátor a Huffington Post honlapján közzétett cikkében arról írt: az új tárcavezető egyik fő prioritása a gyűlöletcselekmények elleni fellépés kell, hogy legyen. Nem csupán antiszemita fenyegetések érkeznek, a feketék, a latinók, a meleg közösségek tagjait is zaklatások érik. A Southern Powerty Law Center összesítése szerint az elnökválasztás napja óta majdnem 900 incidens, kisebbségek elleni zaklatás, megfélemlítés történt. Az FBI adatai szerint 2014-hez képest 2015-ben 7 százalékkal ugrott meg a rasszista incidensek száma, míg a muzulmánok elleni fellépés 67 százalékkal emelkedett. A muszlimok beutazásának tilalma Trump választási kampányának egyik fő ígérete volt.

Szerző

Tehetetlen a venezuelai ellenzék

Az ellenzéki többségű venezuelai kongresszus tegnap elfogadott egy határozatot, amely kimondta, hogy Nicolás Maduro államfő „elhagyta posztját”, s nem teljesíti elnöki kötelezettségeit. A határozat azonban legfeljebb szimbolikus jelentőségű, mivel a venezuelai legfelsőbb bíróság korábban már kimondta, hogy a nemzetgyűlésnek nem áll jogában leváltani a köztársasági elnököt.

Venezuela 1999-ben elfogadott alaptörvénye nem ismeri az alkotmányos vádemelés fogalmát, ezért a katasztrofális venezuelai gazdasági helyzet miatt jó ideje új választások kiírását követelő ellenzék nem tud Brazíliához, vagy az Egyesült Államokhoz hasonlóan impeachment-eljárást indítani a néhai Hugo Chávez elnök örökébe lépett Maduro ellen. Noha tavaly megpróbálkozták perbe fogni Madurót a törvényhozásban, a legfelsőbb bíróság a kezdeményezést alkotmányellenesnek nyilvánította.

Az ellenzéki kerekasztal tavaly ezután népszavazással akarta volna kikényszeríteni Maduro visszahívását, de a referendumhoz szükséges aláírásgyűjtést – az elnök hatalmát védendő – a választási bizottság leállíttatta. Ám még ha sikerülne is visszahívni posztjáról az államfőt, valószínű, hogy helyébe lépő alelnöke töltené ki mandátumának még hátralévő részét, így csak a hivatalos menetrend szerinti időben, 2018 áprilisában tarthatnák meg a következő elnökválasztást.

Szerző