NYUGdíj? - Nem a magyaroknak, nekünk tovább kell dolgozni

Publikálás dátuma
2017.01.10 12:47
Illusztrációk: Thinkstock
Fotó: /
Nyugdíj - a szó szó szerinti jelentése az a díj, ami a munkában eltöltött, és járulékfizetéses évek után jár a hátralévő nyugalmas időkre, amikor végre a hobbival, unokákkal, utazással, olvasással, vagy bármi, azidáig a munka miatt háttérbe szoruló, kellemes tevékenységgel lehet foglalkozni.  Nos, a mai Magyarországon ez egyre inkább kevesek luxusa. 

Négyötödünk sokkal rosszabb életszínvonalra készül

Egyre többen számítanak munkás nyugdíjas évekre, a magyarok 69 százaléka gondolja úgy, hogy nyugdíj mellett is dolgozni kell majd, ez a szám tavaly még 61 százalék volt - derült ki a K&H Biztosító, az MTI által publikált éves reprezentatív felméréséből. Az 500 fős mintán végzett kutatás szerint a magyarok csaknem négyötöde a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után, azonban sokan így sem takarékoskodnak - vagy épp nem tudnak, mert nincs miből -  nyugdíjcélra.

A  cég életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta, a magyarok mindössze 22 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással. Pozitívumként kiemelte, hogy a tavalyinál 4 százalékponttal többen, a válaszadók 17 százaléka szerint a vállalkozása biztosítja majd a nyugdíjas megélhetését. A nyugdíjrendszer összeomlására leginkább a harmincas korosztály számít, 78 százalékuk szerint fog ez bekövetkezni, míg a negyveneseknél 70, az ötvenes korosztályban 41 százalék ez az arány.

Az összes válaszadó 57 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, a legtöbben, 42 százalékuk általános biztonsági tartalékkal, amelyet a nyugdíjcélú megtakarítás követ 39 százalékkal. Lakásfelújításra 22 százalék, a gyermek taníttatására a válaszadók 18 százaléka tesz félre. Tavaly 29-ről 34 százalékra nőtt azok aránya, akik nem számítanak arra, hogy megélik a nyugdíjas kort, pedig a statisztikai hivatal adatai szerint nő a születéskor várható átlagos élettartam, 2015-ben a nőknél 78, a férfiaknál 72 év volt. A K&H Biztosító elemzője szerint jó hír, hogy csökken azok aránya, akik egyáltalán nem kezdtek el takarékoskodni. A harmincas korosztálynak töb mint a fele, a negyveneseknek alig a fele, az ötvenes korosztály 38 százaléka nem kezdett még hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz. A kutatásból kiderült az is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 12 százaléka rendelkezik maximum 999 ezer forinttal, 9 százalékuk 1-5 millió forint közötti összeggel, és mindössze 1 százalékuk rendelkezik 5 millió forint feletti megtakarítással. 

Az MSZP szerint vissza kell térni a magasabb emelést biztosító nyugdíjszámítási rendszerhez

Korózs Lajos szerint a korábbi, úgynevezett svájci indexálás alapján idén 1,6 százalék helyett 3,2 százalékkal nőhettek volna a nyugdíjak. A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2,4 százalék lesz 2017-ben az infláció. Szerinte a kormány átveri a nyugdíjasokat, mert pontosan tudja, hogy nagyobb lesz az infláció, mint a nyugdíjemelés mértéke. Tíz hónapig, novemberig a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak - mondta, megjegyezve: akkor kell a nyugdíjemelés és az infláció mértéke közötti különbséget visszamenőlegesen kifizetni a nyugdíjasoknak.  Korózs Lajos szerint a vidéki szociális ellátórendszert teljesen szétverték, így a Blaha Lujza téren fekvő hajléktalannak nagyobb az életesélye, mint egy, a tanyavilágban egyedül élő idős embernek.

31 éven keresztül a jövedelmünk 16 százalékát kellene félretenni 

A magyarok szerint 31 éven keresztül a jövedelmük legalább 16 százalékát kell félretenni ahhoz, hogy kényelmesen éljenek nyugdíjas korukban – ám a munkavállalóknak csak 25 százaléka tartja magát rendszeres megtakarítónak - ez egy tavaly augusztusban készült, az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából derült ki. ( a mostani kutatás szerint a válaszadók  a "vállalható" nyugdíjhoz havi szinten a jövedelem 15 százalékát tartják szükségesnek megtakarítani ) Összegszerűen havi 20 ezer forintot jelöltek meg átlagosan a válaszadók - derült ki a felmérésből. Amíg a megtakarítók aránya a világban nőtt 2012 óta, addig Magyarországon csökkent. A részmunkaidősök, a rosszabb jövedelműek, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevésbé vannak felkészülve anyagilag a nyugdíjas éveikre. A fiatalok és leginkább a fiatal nők azok, akik a legkevésbé rendelkeznek nyugdíjstratégiával.

A nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan

Állítják már egy ideje a magyar kormány időspolitikáját bírálók. A nyugállományba készülőknek azzal is számolniuk kell, hogy nyugdíjuk egyre kevésbé lesz elegendő a megélhetésükhöz.  A lakosság mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan meg tud majd élni a nyugdíjából - az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szintén tavaly augusztusban sokkolt az adatokkal.  A lakosság jelentős része szerint a nyugdíja nem lesz elég a megélhetéshez. 

Vagyis a többségünknek unokázás, olvasás, utazás, kertészkedés és hobbi helyett: munka mindhalálig. Márpersze, ha talál.

Szerző
2017.01.10 12:47
Frissítve: 2017.01.10 13:30

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18