Jobbik - Most akkor betörtek, vagy sem?

Publikálás dátuma
2017.01.12. 06:07
Jobbikos kupaktanács a parlamentben FOTÓ: Molnár Ádám
Kicsit felfújták a történetet, abban az esetben, ha tényleg egy zárhiba volt. Viszont, ha betörtek, az már egyáltalán nem vicces. Azonban higgye el mindenki, ha így történt megkeresi majd Mirkóczki Ádámot az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – fogalmazott lapunknak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. 

A Jobbik szóvivőjét – akinek a Képviselői Irodaházban lévő irodáját feltörhették – eddig csak telefonon, mindössze három percen keresztül „hallgatta ki” a rendőrség. Mirkóczki a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy szerdán már be tudott jutni a helyiségbe, és első látásra nem tűnt el onnan semmi. Bár az is igaz, hogy 2014-ig visszamenőleg voltak ott dokumentumok, tehát biztos ebben nem lehet. De nem kell, hogy eltűnjön valami, elég, ha lefotózták – mondta. A politikus kitért arra is, hogy a telefonon zajló „kihallgatáson” a rendőrség csak arra volt kíváncsi, hogy vajon eltűnt-e az irodájából bármi. Azt viszont furcsának találja, hogy az AH nem is kereste, pedig nemzetbiztonsági védelem alá esik, miután az Országgyűlés nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi bizottságának tagjaként minősített információkkal is dolgozik.

Nyilvánvalóan kommunikációs szempontból sok kérdés lehet, de abszolút elképzelhető, hogy a rendőrség egy nyomozás során "csak" telefonon érdeklődik, mivel így gyorsabb, de kizárt dolognak tartom, hogy az ügy ennyibe maradjon – fogalmazott Tarjányi. A szakértő szerint a Képviselői Irodaház egy komolyan védett objektum, ráadásul az épületen belül is találhatóak kamerák. „Körülbelül 3 másodperc alatt lehetett azt tisztázni, hogy történt-e betörés, vagy nem” – legalábbis Tarjányi szerint. Mirkóczki kedden a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kiemelten védett Képviselői Irodaházban – többek között – az ő irodáját is nyitva találta az egyik munkatársa, szerinte az fel lett feszítve. A Belügyminisztérium (BM) azonban alig néhány órával később közölte, hogy klasszikus feszítési nyom nem volt, “természetes használatból, elhasználódásból származó sérülések láthatóak”.

Szerző

A kábeldíjat is fizeti valaki

A szolgáltatóknak ugyanúgy tovább kell fizetniük a kábeldíjat a televíziós csatornáknak, ahogyan az ügyfeleknek is. Ennek a díjnak az elengedése udvarias lépés volt a kábelszolgáltató részéről, de rendszert nem lehet belőle csinálni. Sajnálatos, hogy a témában ilyen hangulatkeltő cikkek jelennek meg - reagált Ökrös Gergely arra, hogy a napi.hu egyik olvasójának sikerült elérnie, ne kelljen megfizetnie a kábelszolgáltatási díjat, amelyet az RTL Klub és a TV2 műsoráért terhelt rá a szolgáltató.

Az ügyfél arra hivatkozott, hogy nem nézi a csatornákat, ezért nem is fizetne értük, ám a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke kifejtette, a dolog nem ilyen egyszerű: "a szerződéses kötelezettségek miatt nem lehet külön csomagba tenni a két nagy kereskedelmi csatornát. Tudomásul kell venni, a díjfizetést nem a kábelszolgáltatók találták ki". A szakember felidézte, meglepetésként érte a szakmát, hogy a kormány tavaly júliustól engedélyezte a két kereskedelmi tévének, hogy kábeldíjat szedjen a műsoraiért. Ez átlagosan 700 forint pluszköltséggel jár a szolgáltatóknak előfizetőnként havonta. Az elnök szerint ugyanakkor sok kábelszolgáltató cég már a kábeldíj bevezetése előtt is nehezen fedezte a hálózat fenntartásának és fejlesztésének költségeit, így ezt a kábeldíjat kénytelen volt áthárítani az előfizetőkre.

Eközben még mindig nem indul Azurák Csaba beharangozott műsora a TV2-n, korábban a csatorna azt kommunikálta, az 1/1 január 12-én debütál majd, ám később bizonytalan információk jöttek az indulással kapcsolatban - emlékeztetett a Bors. Most már a TV2 saját honlapján található műsorújságban sem szerepel a műsor - hasonlóképp a január 19-i adásnapon sem. Azurák tavaly év elején ment el a Tényektől, már akkor azt mondta, saját műsorán fog dolgozni. A csatorna új szakemberekkel is erősít: állítólag TV2-höz igazol Nika György, aki az elmúlt években dolgozott az MTVA csatornáinál. Vezette a Panorámát, a Parlamenti Naplót és Az Estét, de volt hírigazgató is. A TV2-höz vezető beosztásba kerülhet.

Hadházynak ment a Tények
"A TV2 Tények című tegnapi műsora "talált" Anyunak 40 hektár földet, Édesapámnak pedig 10 hektárt. Sajnos a szüleim nem tudnak ilyenről (...). Ha a TV2 megmondja, hogy hol vannak ezek, vagy egyetlen olyan négyzetméter állami földet mutat, amelyet a szüleim, testvéreim, én, gyermekeim vagy feleségem vásárolt, lemondok és megyek haza gazdálkodni" - írta a Facebookon Hadházy Ákos miután a TV2 hírműsora azzal próbálta lejáratni, hogy családja strómanokon keresztül állami földekben érdekelt. Állították, a politikus édesapjának a 6,5 hektáron felül felül van még 10 hektárja, édesanyjának pedig 40. Az LMP társelnöke szerint a TV2 azt is hamisan állította, hogy édesanyja állami földek árverésén vett részt, miközben csupán egyre regisztrált: "a vásárlást előnyösnek tartotta volna, azonban a Földet a gazdáknak gúnynevű programot erkölcstelennek és vállalhatatlannak tartja, az árverésen végül ezért nem vett részt". A Tényekben hétfő este debütált az első Hadházy-riport. Ez az anyag azon alapult, hogy a politikus apja egy olyan tolnai cégnél "tisztségviselő", amelynek a tulajdonosa strómanokon keresztül jutott sok állami földhöz - legalábbis helyi gazdák így tartják. Hadházy közölte, apja toxikológus szakállatorvosként a minőségbiztosításért felelős igazgató a német tulajdonú cégben.

Szerző

Aggódunk az egészségünkért

Publikálás dátuma
2017.01.12. 06:05

A magyar választók az egészségügy és a szociális ellátórendszer állapota miatt aggódnak leginkább – több korábbi felméréshez hasonlóan ezt igazolta a Republicon Intézet tegnap nyilvánosságra hozott jelentése is. A pártpreferenciák szerint is rögzített adatok szerint a kormánypártok és a Jobbik szavazói ebben az egy kérdésben biztosan azonosan gondolkodnak a baloldali ellenzék szavazóival.

Az egészségügyi és szociális ellátórendszer állapota miatt aggódnak a legtöbben Magyarországon. A Republicon Intézet tegnap nyilvánosságra hozott felmérésében a válaszadók 43 százaléka mondta azt, hogy nem látja magát biztonságban ezen a két területen. Az, hogy az embereknek egyre fontosabb az egészségük megőrzése, vagy visszanyerése, 5 éven belül rákényszeríti a politikát, hogy végre foglalkozzon az egészségügyi és szociális ellátás javításával, hogy elinduljanak mélyreható változások – így reagált a tegnap megjelent adatokra Lantos Zoltán. Az egészségközgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy világszerte nő az egészség fontossága, ennek az évszázadnak a dinamikus fejlődése jelentős részben az egészségnek és az ehhez kapcsolódó technológiai fejlesztéseknek lesz köszönhető, miközben az emberek elvárásai is folyamatosan nőnek az ellátásokkal szemben.

A felmérés adatai nem meglepőek, ennél is rosszabb eredményt hozott tavaly ősszel az Ipsos nemzetközi kutatása, amelyben a lakosság 63 százaléka nyilatkozott kritikusan a magyar egészségügy helyzetéről, sőt azt a kétes rangot is kivívtuk, hogy a 25 országot érintő felmérésben bekerültünk azon négy ország közé, ahol a lakosság azt érzékeli, visszafejlődött az egészségügyi ellátó rendszer.

A Republicon legújabb felmérésében a válaszadók a következő helyekre a megélhetéssel kapcsolatos aggodalmaikat sorolták. A bevándorlást a válaszadók 28, a munkanélküliséget, a nyugdíjakat 17 százaléka tartotta a leginkább aggodalomra okot adó területnek. Ezzel szemben az embereket láthatóan alig érdeklik azok a kérdések, amelyeket nem tapasztalnak meg a saját bőrükön és nem befolyásolják közvetlenül a jól-létüket. A terrorizmus, a környezetvédelem, az energiaügyek vagy éghajlati kérdések mindössze a lakosság 4 százaléka szerint alapvetőek Magyarország számára.

Amikor a Republicon Intézet kutatói azt firtatták, a megkérdezett mit tart saját életében a legnagyobb gondnak, akkor is az került előtérbe, hogy az egészségügyi és a szociális biztonság a legnagyobb nehézség, amivel szembe kell nézniük az embereknek. A válaszadók 28 százaléka fogalmazott így, míg 26 százalék a háztartásuk anyagi helyzetét, 24 százalék az áremelkedéseket és a megélhetés költségeit nevezte a legnagyobb gondnak. A nyugdíjak biztonságát 22, az ország gazdasági helyzetét 10, a munkanélküliséget pedig már csak 9 százalék gondolja nehézségnek.

Az elemzők hangsúlyozzák, hogy az egészségügyet és a szociális biztonságot a két legnagyobb probléma közé soroló válaszadók aránya úgy nő drámaian 2015 óta, hogy nem zajlik a kérdésekről politikai vita. Az egészségügyi közgazdász szerint ez azért lehet így, mert a politikusok azt tapasztalják, vannak más, egyszerűbb eszközök a lakosság támogatásának, szavazatainak megszerzésére. Ráadásul egészségüggyel foglalkozni bonyolult dolog – emlékeztetett Lantos Zoltán -, a terület olyan összetett, sokrétű, olyan nagy szakértelmet igényel, hogy nem éri meg a politikának vállalni a rengeteg konfliktust, amivel a rendszer átalakítása, jobbá tétele járna. A világ legtöbb országában „forró téma” , az egészségügy jövője, de nálunk másokhoz képest is hangsúlyosabb a politika távolmaradása a területtől.

A közgazdász a Népszavának úgy fogalmazott, hiába foglalkoztatja ilyen mértékben az embereket ez a kérdés, választást nem lehet veszíteni azzal, ha a kormány passzív az egészségügyi reformokban. Egy biztos – mondta a szakember -, négy év alatt nem lehet gyökeres változásokat elérni sem az egészségügyben, sem a szociális ellátásokban, tehát társadalmi megegyezésre, szövetségesekre lenne szükség egy középtávú program elindításához is. Először is azt kellene megértetni az emberekkel, hogy a saját egészségükért nekik a legnagyobb a felelősségük és csak utána jön az államé. Mindenkinek újra kellene gondolnia a hétköznapjait és csak második körben jön az állami egészségügy a maga szolgáltatásaival. A közgazdász úgy látja, az egészségügyben dolgozóknak, a szakmai kamaráknak, az iskoláknak, beleértve a szakembereket képző egyetemeket is, és az ágazat vezetőinek közös a felelősségük, hogy évtizedek óta nem tudtak összefogni alapkérdések előremozdításában.

A Republicon Intézet felmérésében a legtöbbek által választott témák listájából kilóg a bevándorlás, ennek pedig egyértelmű oka a kormánynak a politikai közbeszédet és a közvéleményt is befolyásoló erőszakos kommunikációja. 2014-ben még csupán a válaszadók 2-3 százaléka sorolta a bevándorlást a két legfontosabb probléma közé, ez az arány jelenleg 28 százalék. Az agymosás politikai hozadéka azonban kétséges. Ezt nemcsak az elbukott kvótanépszavazás mutatta meg, nemzetközi felmérések sora bizonyítja, hogy a politikai marketing teljes eszköztára is kevés a választók befolyásolására, ha meg akarnak buktatni egy kormányt, megteszik.