A kis cégeknek alig jut az adócsökkentésből

Az Európai Unió legkisebb társasági adókulcsa Magyarországé, ám még a gazdasági elemzők is találgatják, mi célja a kormánynak a 19, illetve 10 százalékról egységesen 9 százalékra mérsékelt adófajtával.

A versenyképesség növelése mindenre ráhúzható frázisa mellett befektetők csábítása is közrejátszhatott, például a Brexit előtt álló Nagy-Britanniából. A napi.hu összegzése szerint, viszont az adómérték a befektetési döntésekben csupán a 9-10. szempont, amit megelőz a jogrendszer stabilitása, az igazságszolgáltatás integritása, a korrupció mértéke. Ezekben viszont nem állunk túl jól.

A kvázi adóparadicsomi állapotot előidézése 150-170 milliárd forintba kerül, ennyi adómegtakarítás marad ugyanis a cégeknél. Egy jegybanki elemzés alapján valójában az a mintegy 800 vállalat jár jól, amelyek árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. A költségvetési bevételből idén már hiányzó pénzből is ők kapják a legtöbbet. Az 500 milliósok csoportjába 350 nagyvállalat, 290 középvállalat, 80 kisvállalat és 30 mikrovállalat tartozik. A csoportnál maradó 130-150 milliárd forint társasági adóból a nagyvállalatok 70 százalékkal részesednek, 14 százalékát viszik a középvállalatok, és a maradékon pedig a kis és mikrovállaltok osztoznak. A korábban felső kulccsal adózó társaságok nemzetgazdasági szerepe minden tekintetben meghatározó, ugyanis a hozzáadott érték 30 százalékát, a kibocsátás 40 százalékát, az összes export szintén 40 százalékát adták, a beruházások 21 százalékát tudhatták magukénak és a foglalkoztatottak 9 százaléka dolgozott náluk és a nemzetgazdasági szintű összes bérköltség 17 százalékát fizették ezek a vállalkozások.

Mintegy 310 ezer vállalkozás számára mindössze egy százalékos adóelőnyt jelent a 10-ről 9 százalékra csökkentett a társasági adó, ennek megfelelően a rájuk jutó "megtakarítás" is kisebb, mindössze 20-23 milliárd forint.