Előfizetés

Megdőlt az áramfogyasztás rekordja

Rekordot döntött az áramfogyasztás, szerdán a rendszerterhelési adat meghaladta a 6800 megawattot a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint.

A korábbi rendszerterhelési rekord 2016. december 8-án volt, 6749 megawattos. A MAVIR már akkor figyelmeztetett: ha tartós lesz a szokatlanul hideg időjárás, akkor nem lesz tartós ez a rekord. A hivatal akkor a szokatlanul erős hideggel és az ünnepi díszkivilágítással magyarázta a csúcsot döntő áramfelhasználást.

Téli hétköznapon a csúcsidei rendszerterhelés általában 6000-6600 megawatt között változik - közölték.

Kitört az influenzajárvány

Publikálás dátuma
2017.01.11. 18:59
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Magyarországon influenzajárvány van - közölte az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) szerdán.

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint az országban az elmúlt héten, az azt megelőző héthez viszonyítva, kétszeresére - több mint 16 ezerre - emelkedett, s ezzel átlépte a járványküszöböt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma - írták a közleményben.

A betegek több mint 40 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, csaknem 30 százalék a 35-59 évesek korcsoportjába tartozott. A megbetegedettek mintegy 16 százaléka gyermek, 14 százalékuk pedig 60 éven felüli volt.

Az OEK jelentése szerint az év első hetében valamennyi megyében nőtt az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. Az orvoshoz fordulók aránya Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt, influenzavírus által okozott megbetegedést tíz területen (Budapesten, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megyében) diagnosztizáltak.

Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról az év első hetében Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett egy-egy jelentés. A megbetegedések egy-egy óvodát, általános iskolát és kórházi osztályt érintettek.
Az első héten vizsgált minták csaknem felében kimutatták az influenza vírust, összesen 29 influenza A vírust és egy influenza B vírust azonosítottak - olvasható az OEK jelentésében.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) OTH információi szerint az influenzás megbetegedések halmozódása miatt eddig négy egészségügyi intézményben rendeltek el látogatási tilalmat. Az ÁNTSZ honlapja alapján Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András Oktatókórház telephelyén december 23-a óta, míg a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórházban december 27-e óta van érvényben látogatási tilalom a szülészet-nőgyógyászati osztályon, a gyermekosztályon és az újszülött részlegen.

Ezeken kívül január első hetében Mosonmagyaróváron, a Karolina Kórház Rendelőintézet ápolási osztályán, az Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Intézet krónikus fekvőbeteg-ellátási területén, továbbá a nyíregyházi kórház krónikus belgyógyászati osztályán is elrendelték a látogatási tilalmat.

INA-vita - Miből vásárolják vissza?

Vita alakult ki a horvát kormánykoalíció két pártja között, hogy miből vásárolják vissza az INA horvát olajipari vállalat részesedését a Mol Nyrt.-től - közölte a Vecernji List című horvát napilap szerdán.

A kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája ellenzi, hogy a Horvát Elektromos Művek (HEP) 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából szerezze vissza az INA részvényeit a kormány. Szerintük a HEP nyilvános értékesítésének teljes várható bevételét az elektromos művek fejlesztésére kell fordítani.

Bozo Petrov, a Híd elnöke hétfőn a sajtónak úgy nyilatkozott: a Híd és a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) még keresi a megfelelő modellt. A kisebb kormányzó párt az alkotmány módosítását is kilátásba helyezte, hogy megvédje a stratégiailag fontos vállalatokat a privatizációtól. Ezt azonban Andrej Plenkovic horvát kormányfő elvetette.
Az INA-részvények visszavásárlásának módjáról a HDZ-n belül sincs egyetértés. A konzervatív párt elnökségének több tagja és két alelnöke, Ivana Maletic és Darko Horvat volt kis- és középvállalkozási miniszter is ellenezte a párt keddi elnökségi ülésén bemutatott modellt, miszerint a HEP egy részének eladásából finanszírozza a kormány az INA újraállamosítását.

Maletic szerint az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól a nem stratégiailag fontos állami vagyon eladásából kellene fedezni. Horvat támogatta kollégáját, majd hozzátette: a HEP eredménytartalékát is be kellene vonni az akvizícióba. A lap értesülései szerint a modell ellenzői egyetértettek abban, hogy a legideálisabb megoldás az volna, ha új stratégiai partnert keresne a kormány.

Az elnökségi ülést követően a miniszterelnök a sajtónak azt mondta: a HDZ részéről megkapta a támogatást ahhoz, hogy az INA újra állami tulajdonba kerüljön, ugyanakkor arra nem tért ki, hogy azt a HEP részvényeinek eladásából szándékoznak-e megvalósítani.

A Bloomberg elemzői szerint a HEP a tőzsdén 18,5 milliárd kunát (747 milliárd forint) ér, a részvények 25 százaléka pedig körülbelül 4,6 milliárd kunát (185 milliárd forint). Ez pedig nem elég ahhoz, hogy az állam a Moltól visszavegye a részvények 49,8 százalékát, amelynek piaci ára becslések szerint jelenleg 13,7 milliárd kuna (553 milliárd forint) - írta az újság.

Annak ellenére, hogy a Mol már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy eladná a horvát INA-ban lévő részesedését, a helyi sajtóban csak találgatások vannak arra vonatkozólag, vajon áll-e még az ajánlat, és a legfontosabb, hogy mennyiért.

Azt sem lehet tudni, hogy a kormány felvette-e a kapcsolatot a Mollal. Korábban a miniszterelnök azt mondta: a magyar felet értesítették szándékukról. A Mol horvát sajtónak eljuttatott korábbi nyilatkozatában viszont azt írta: a horvát miniszterelnök bejelentéséről a Mol a sajtóból értesült, de hivatalos megkeresés után nyitott a tárgyalásokra. Sajtóhírek szerint ezen a héten alakul meg az a szakemberekből álló bizottság, amely a továbbiakban tárgyalni fog a magyar olajvállalattal.

Martina Dalic gazdasági miniszter, aki egyben a visszavásárlási modell kitalálója is, kivonná magát a megbeszélésekből, mert férje az INA igazgatóságának tagja. A tárcavezetőt ezért már feljelentették az illetékes bizottságnál összeférhetetlenség miatt.
A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé.