Támadás a civilek ellen - Külföldi sajtó

Cseh lapok a magyar kormánynak a Soros-alapítvány által támogatott civil szervezetek elleni lépése, a Politico című brüsszeli hírportál pedig a paksi atomerőmű-bővítés uniós engedélyezése kapcsán foglalkoztak csütörtökön Magyarországgal.

Annak ellenére, hogy Soros György a 90-es években ott állt Orbán Viktor és pártja politikai pályájának kezdetén, és Soros milliói nélkül Orbán nem tanulhatott volna az Oxfordi egyetemen, a Fidesz pedig nem vált volna olyan gyorsan erős párttá, a magyar származású amerikai milliárdos ma a magyar kormányzat "legfőbb ellenségének" számít, és Budapest törvényt készül elfogadni, amellyel kiűzhetné a Soros által támogatott szervezeteket Magyarországról - írja a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap. A Soros-alapítványnak hasonló problémái vannak Oroszországban, s a magyar módszer is, amellyel el akarják űzni Sorosékat, "nagyban hasonlít az oroszok alkalmazta módszerhez" - mutat rá az újság.

A Mladá Fronta Dnes úgy látja: még ha Budapest meg is szerezné Washington csendes támogatását a Soros-alapítványok (az alapítvány által támogatott civil szervezetek) likvidálásához, annak megvalósítása komoly probléma lesz, hiszen Soros romaprogramokat is támogat és az ő pénzéből működtetett budapesti egyetem a legjobb magyarországi egyetemnek számít. A konzervatív Lidové Noviny Budapest Sorost vette célba című írásában foglalkozik a témával. Bár a Soros-szervezetek ellen tervezett törvényjavaslatot bírálói a civil társadalom likvidálására tett kísérletnek minősítik, valószínűsíthető, hogy tekintettel a Fidesz-kormány parlamenti többségére azt gond nélkül meg fogják szavazni - mutat rá az újság.

Ha Magyarország sértetlenül átvészeli az Európai Bizottság két vizsgálatát az Oroszország által támogatott, vitatott atomerőmű-projektjét illetően, akkor azt nagyrészt Franciaországnak és Nagy-Britanniának kell megköszönnie - állapította meg a Politico című brüsszeli hírportál. A cikk szerint a két nyugat-európai ország korábban a szabályoktól eltérő precedenseket teremtett a Paks II. beruházáshoz hasonló projektjeik kapcsán. A cikk felidézte Günther Oettinger uniós biztos budapesti útját, aki egy orosz kapcsolatokkal rendelkező lobbista magángépén utazott Magyarországra. Valamint azt a magyar parlament által nemrég elfogadott törvényt, amelynek révén és az állami támogatásnak köszönhetően az uniós szabályokkal ellentétben Budapest lesz Paks II. finanszírozója, tulajdonosa, üzemeltetője és a szabályozója is. Hosszútávon a magyar projekt jogi problémákkal is szembesülhet - tette hozzá a Politico szerzője.

Szerző

Andrassew Ivánra emlékeznek

Publikálás dátuma
2017.01.12. 06:47
Fotó: Népszava
A 2015-ben elhunyt Andrassew Ivánra emlékezik a kollégái és barátai által alapított Andrassew-társaság január 14-én szombaton este hétkor a Spinoza Színházban. 

Iván évekig vezette lapunk publicisztikai rovatát. Barátunk egyik kedvenc hobbija volt a sámlik gyűjtése. A civil társaság egyet-egyet minden évben elkér a családtagjaitól, hogy különleges díjként átadják az Andrassewhez méltó írások szerzőinek.

Most első alkalommal szombaton a Sámli-díjat az a publicista kapja, aki a legjobb cikket írta Iván egyik volt munkahelye, a Népszabadság gyalázatos elhallgattatásáról. Közreműködik: Péterfy Gergely.

Szerző

Közelkép - Kaufmann új Lohengrinje

Publikálás dátuma
2017.01.12. 06:46
Jonas Kaufmann FOTÓ: GETTY IMAGES/ISA FOLTIN
Gonoszul szellemes tudott lenni a brit G.B. Shaw, ha ehhez kerekedett kedve. Imádta a muzsikát, de ha egy gyilkos ötlet jutott az eszébe, nem volt az a kincs, amiért lemondott volna róla. Megrögzött operabarátként azt terjesztette a műfajról, egyszerű az egész.

Arról szól, hogy van egy bariton, aki mindent elkövet, csakhogy megakadályozza, hogy a szoprán lefeküdhessen a tenorral. A sztori úgy került forgalomba, ha igaz, hosszú viszontagságok után, úgy egy héten belül Jonas Kaufmann, a német csúcstenor végre elénekli Wagner Lohengrinjának a címszerepét a párizsi Bastille operában. Hosszú, hosszú ideje tervezik, de eddig minden keresztbe feküdt az alkalomnak.

Kaufmannról az a hír, hogy a hajdan szoprán dívák, ünnepelt sztárnők helyét ő orozta el. Nem az első volt a műfajban, mert a XX. század kezdetén az olasz Enrico Caruso vállalta, mindent megtesz, hogy róla beszéljenek. Most, ha nem rosszindulatú a pletyka, Kaufmann vette elő ismét a feledésből. Istenítteti magát, nem alaptalanul, de azt híreszteli bámulatos a hangja, 2010-ben ő volt Bayreuth-ban a csoda Fidelio, Lucernben a Tosca Cavaradossija, hasonlóképpen Münchenben. Így állapodott meg a párizsi Bastille-lal is, hogy a Szajna partjának adományozza a hattyún kalandozó lovagot. Aztán ősszel jelentette be, a hangszalagjait „támadás érte”, türelem, várják ki. Akadt rosszindulatú, aki szót se hitt a hírnek, maga terjeszti, fölverné az árát, amely amúgy is tekintélyes. A párizsi Lohengrin legenda lett, akadt, aki vakbuzgón hitt benne, más kételkedett.

Semmi kétség, az operának egyébként is vakbuzgón hívő tábora se kételkedik benne, hogy csakugyan csoda lesz, egyrészt mert Wagner Kaufmann anyanyelve, Bayreuth-ról álmodik, miként Pavarotti volt a Verdi és Puccini hős, a spanyol Domingo a jogos partner, Kaufmannal a Lohengrinben nem vetekedhetik senki. De egyéb Wagnerben se, a Parsifalig bezárólag. Nemcsak a jegyek keltek el az utolsó szálig, ott lesz a zsöllyékben és a páholyokban a kritikusok színe-virága. Kaufmann hírneve új csúcsára száguld majd.

Szerző