Hetven évvel ezelőtt talán a marxizmust kellett volna megvédeni, a dickensi Angliában pedig az egyenlőség-szabadság- testvériség eszméjének védelmében kellett volna szót emelni. A polgári jogegyenlőséget a 19. századi Nagy-Britanniában a munkásosztály kifosztására, a marxizmust a Szovjetunióban birodalom kiépítésére is használták, de ettől még maga az elv nemes maradt. Nagy tanulság viszont, hogy nincs tökéletes elv, és mennél inkább hirdeti magáról egy eszme, hogy ő az egyedül üdvözítő megoldás, annál inkább alkalmas elnyomó rendszerek ideológiájának. A titok a kritizálhatóság, az ellenvélemények tisztelete, napi gyakorlatban: a sajtószabadság létezése, sőt: léteztetése. Sajnos, mind a három megidézett nagy eszmerendszer önmagát tökéletesnek és kizárólagosnak tekintette, sok vér folyt emiatt, de ettől még fontosak maradtak azok a gondolatok és értékrendek, amelyekért az emberiség odafigyelt a kereszténységre, a felvilágosodásra vagy a marxizmusra. Meg kell őket védenünk.
Most, Magyarországon a kereszténység szorul védelemre.
Miért is szeretett bele a világ Jézus tanításába? Ennek nyilván sok oka van, fontosak a konkrét történelmi okok, például az, hogy birodalommá vált Rómában a császár a változáshoz akarta igazítani a hivatalos ideológiát, és ezért a polisz-demokrácia idején létrejött, a világunk sokféleségét leképező többistenhitet az egyistenhívő kereszténységre cserélte. De nem tehette volna meg ezt, ha nem lett volna a kereszténységnek óriási a gravitációs ereje, ha nem vonzott volna magához hatalmas tömegeket. A vonzás egyik titka a kereszténység által közvetített zsidó etika emberközpontúsága, humanizmusa volt. A másik titok abban rejlett, hogy tulajdonképpen az őskeresztény gyülekezett volt az egyetlen hely az akkori világon, ahol az ember csakugyan megélhette Isten előtti egyenlőségét, ahol nem volt különbség zsidó, görög, latin vagy gall között, ahol testvérnek számított a gazdag és a szegény. Ehhez jött Jézus személye: életdrámája, tanításainak bölcsessége és tisztasága, emberszeretete, érvelésének meggyőző ereje, szuggesztivitása.
Jézus urbánus próféta volt, de mindig a népből indult ki, az egyéni ember volt a célja, sohasem szolgálta a hatalmat vagy a hatalmasokat, a szegényekkel, a kitaszítottakkal való szolidaritást hirdette és követte. Tragédiájának ez volt az egyik oka. A keresztény egyház minden bölcsessége azon a mondaton áll, amelyik Máté evangéliumának 22. fejezetében olvasható. Ez ott is egy idézet, Jézus a Tórából, Mózes 3. könyvének 19. fejezetéből veszi, ugyanis azt kérdezték tőle, melyik a legfontosabb parancsolat? És erre így felelt: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.”
Miskolcon ráccsal veszik körül a kukákat, hogy éjszaka, akik ennivaló után kutatnak bennük, ne szórják szét a szemetet. A Budapest Intézet felmérése szerint a fővárosban 130 ezer gyereknek kell szembenéznie az állandó nélkülözéssel, országosan ez a szám valószínűleg 300 ezer fölött van. Még a nagy hideg beállta előtt több mint negyvenöten fagytak meg Budapesten, mert a hajléktalan szállásokon sokkal kevesebb a hely, mint ahány hajléktalan próbálja túlélni a telet a fővárosban...
Gyakran mondjuk, keresztény ország vagyunk. Ha ennek a mai Magyarországnak a címkéjét ragasztjuk a kereszténységre, akkor tönkretesszük azt. Akinek fontos a zsidó-keresztény kultúra, nem járhat tovább azon az úton, amelyiken mostanában elindultunk.
