A fellépők kedvenc fesztiválja lett a Sziget

Publikálás dátuma
2017.01.13. 06:47
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Sziget lett a fellépők kedvenc fesztiválja az European Festival Awards versenyén, így a korábbi elismerésekkel együtt a Sziget már minden kategóriában megnyerte a fődíjat. 

Szerdán késő este, a hollandiai Groningenben jelentették be a 2016-os év legjobb európai fesztiváljait versenyre hívó European Festival Awards győzteseit. A Sziget olyan rendezvényeket előzött meg a kategóriában, mint a Rock Werchter, a Pukkelpop vagy a Primavera Sound - ismertetik. Az elmúlt években a Sziget két alkalommal nyerte el a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat és egy alkalommal pedig a "Best Line Up" kategóriában bizonyult a legjobbnak.

Kategóriájában győzedelmeskedett már a Sziget Szervezőiroda több fesztiválja: a Telekom VOLT Fesztivál, a Balaton Sound, a B.My.Lake pedig indulásának évében elhozta a legjobb új fesztiválnak járó díjat. Gerendai Károly, a Sziget főszervezője szerint az elismerés egyúttal nagy felelősség, hiszen ezt a teljeskörű bizalmat meg is kell tartani.

„Szerencsére a jelek azt mutatják, hogy a közönség bizalma töretlen, az viszont nagyon fontos visszajelzés, hogy a nemzetközi sztárok is szeretik a fesztiválunkat" - értékelte az eredményt a főszervező a közlemény szerint. Az European Festival Awards keretében adták át az idei év életmű díját is, amit a Sziget idén nyáron tragikus autóbalesetben elhunyt munkatársa, Dan Panaitescu kapott. A díjat az elhunyt özvegye és Gerendai Károly vette át.

Szerző

A közművelődésieknek csak ígérgettek

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) január 10-én hivatalos levélben kereste meg Hoppál Pétert, az Emmi kulturális ágazatért felelő államtitkárát. Levélben tiltakoztak amiatt, hogy a 2016. június–december hónapokban a sajtóban többször bejelentett ágazati bérpótlék mégsem kerül bevezetésre 2017. február 1-jével annak ellenére sem, hogy az államtitkárság azt többször megígérte.

Továbbá jelezték a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók - ideértve a magasabb vezetőket is -, hogy felháborítónak tartják a garantált bérminimum emelésével a területükön kialakult helyzetet. A kulturális foglalkoztatás területén ez az intézkedés – az üdvözlendő keresetemelkedés mellett – azt is jelenti, hogy egy doktori fokozattal rendelkező, több éves tapasztalattal bíró muzeológus, könyvtáros bére ezután megegyezik az adott intézményben középfokú végzettséggel dolgozó gondnokéval.

Csóti Csaba a KKDSZ elnöke, többek között ezt írta: „Miként a múlt év folyamán, úgy most is határozottan követeljük, hogy munkaadónk, a magyar állam, folytasson érdemi tárgyalásokat szakszervezetünkkel a valódi béremelés és számos más probléma kezelése érdekében! Azt gondolom, egyetértünk abban, hogy az állam mint munkáltató nem lehet a munkaügyi kapcsolatok terén kiszámíthatatlanabb partner Magyarországon, mint bármelyik más, piaci területen munkát adó magáncég, multinacionális vállalat. Ehhez azonban rendezett munkaügyi kapcsolatokra, érdemi párbeszédre van szükség. Hiszem, hogy a valódi tárgyalások elkerülhetővé teszik az olyan kellemetlen helyzeteket is, mint a jelenlegi, amikor a beígért bérnövekmény kifizetése nem valósul meg."

Szerző

Fehér lapok a PIM új igazgatójának

Publikálás dátuma
2017.01.13. 06:45
Prőhle Gergely, az új főigazgató, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és E. Csorba Csilla, a leköszönt főigazgató FO
Beiktatták hivatalába Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatóját. A kinevezés formális aktusát lebonyolító Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere harmincéves barátságukról beszélt az ünnepségen, ahol támogatást is ígért a kiemelten fontos és népszerű intézménynek. Az új főigazgató, aki otthon van zenei területen is, lapunknak azt mondta, az irodalom digitalizálását és a generációk közti hídverést tartja legfőbb feladatainak.

Prőhle Gergely volt diplomata csütörtökön délelőtt átvette a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatói posztjára való, öt évre szóló kinevezését Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. A kulturális szakpolitikus húsz perces beszédében személyes hangnemben köszöntötte az új vezetőt. Balog Zoltán felszólalását az alkotó és az általa létrejött mű kettőséről, befogadói aktusokról való értekezéssel kezdte.

„Amikor Ady Endre elbúcsúzott ettől az árnyékvilágtól, akkor a híres budapesti református püspök, Ravasz László azt mondta, még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy Ady Endrét a magyar ifjúság elé példaként állíthassuk. Ebben persze volt egy irónia, miközben ez az alapvetően konzervatív egyházi vezető nagyon szerette nem csak az istenes verseit, hanem Ady Endre egész költészetét. Ez egy kis utalás arra, hogy nem mindig érezzük az összhangot a mű és az élet között” – mondta a miniszter.

Beszélt arról is, hogy milyenek a jó vezetők: az ókori kínai filozófus, Lao-ce szavait előhívva azt mondta, azok a jó irányítók, akik, ha eltűnnek, fel sem tűnik, hogy hiányoznak. Ezzel Balog Zoltán arra utalt, hogy habár fontos, hogy egy adott intézmény élén karakteres vezető álljon, előny az, ha az illető személy mondhatni észrevétlenül, ám profi módon látja el feladatát. Beszédében kitért E. Csorba Csilla leköszönő főigazgató az intézmény élén eltöltött munkásságára is.

A 19–20. századi művészettörténet jeles kutatójaként ismert E. Csorba Csilla a múzeumot 2005-ig főigazgató-helyettesként, ezt követően két cikluson át főigazgatóként irányította. Mandátumát az emberi erőforrások minisztere tavaly ilyenkor egy évvel meghosszabbította, sokáig úgy volt, nem is szándékozik újra indulni, de jórészt munkatársai tanácsára végül pályázott a tavalyi évben. Balog méltatásában most úgy emlékezett vissza igazgatói éveire, amelyeket kreativitás és nyitottság, s ezáltal eredményesség jellemzett.

A Petőfi Irodalmi Múzeum hivatalát frissen átvett főigazgatójáról elismerte, Prőhle Gergely valóban nem az irodalmi berkekből érkezik, de úgy hiszi, ez kifejezetten előnyt jelenthet – az igazgató és a közönség számára is. Mint ismeretes, az ötvenegy éves Prőhle felsőfokú tanulmányait ugyan magyar-német szakon végezte a jénai egyetemen és az ELTE-n, de eddig alapítványvezetőként és diplomataként tevékenykedett. Az 1990-es években – huszonhét éves korától – a Friedrich Naumann Alapítvány igazgatójaként dolgozott, az első Orbán-kormány idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában közigazgatási államtitkár, majd Magyarország Berlinbe, illetve Bernbe akkreditált nagykövete volt.

Prőhle a második Orbán-kormányban helyettes államtitkárként Magyarország és az Európai Unió kétoldalú kapcsolataiért felelt, de nem állt be ténylegesen a kormányfő és az Unió közötti csatározásba. Talán emiatt, talán nem, de a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca nem tartott rá igényt, ellenben Balog Zoltán 2014-ben a Nemzetközi és Európai Uniós Ügyekért felelős helyettes államtitkárságot bízta rá. Amikor biztossá vált, hogy pályázik a kulturális múzeum igazgatói székére, fokozatosan búcsút intett politikai karrierjének.

Balog Zoltán az ünnepségen szólt arról is, hogy Prőhle Gergellyel, akivel nagyon jó a kapcsolata, mintegy harminc éve dolgozik együtt különböző pozíciókban. Nevetve elmesélte azt is, hogy jószerivel mindig az új főigazgató találta meg feladatokkal, most azonban Balog adott neki elintéznivalót. Ötletes gesztussal fehér lapokat nyújtott át az új vezetőnek, mondván, ezeket töltse meg a Petőfi Irodalmi Múzeum terveivel. Mint ígérte, az általa vezetett kulturális tárca mellett más állami támogatások megszerzésében is támogatni fogja az intézményt, amelynek a következő évi költségvetéstől megemelt finanszírozást terveznek. A miniszter egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum rendkívül sokoldalú intézmény, amely tulajdonképpen „látványműhely”, mintsem geometriai forma szerinti tényleges múzeum. (Kiállítások mellett többek között kötet- és lapszámbemutatókat, irodalmi esteket, alkotók köszöntéseit és búcsúztatásait, díjátadókat, összművészeti esteket tartanak.

A rendezvényeken általában nem csak az irodalmi szcéna képviselői, hanem más művészeti ágak – elsősorban a színház- és zeneművészet – alkotói is részt vesznek. Ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott: „nem tudtam úgy idejönni, hogy ne találkoztam volna fiatalokkal, iskolásokkal, gyermeksereggel. Jártam a saját unokáimmal is itt, leteszteltem a Mesemúzeumot, ami apró-pici, de nagyon fontos intézménye a PIM-nek, mert a meséken keresztül is vezethet út a magas irodalom világába.”

Prőhle Gergely magánemberként nyitotta meg az ünnepséget, s azt főigazgatóként zárhatta. Kerek beszédében világosan körvonalazta melyek azok a célkitűzések, amelyeket elsők között kíván megvalósítani. Szerinte az irodalmi hagyatékgondozás és a magyar irodalom külföldi exportálása az a terület, ami igazi fejlesztést igényelne. A főigazgató a hagyatékőrzéssel kapcsolatban szólt arról is, hogy napjaink digitalizálódó világában elkerülhetetlen a digitalizáció kérdése a gyűjteményápolásban, mondván az valóban biztosít egyfajta „halhatatlanságot”. Prőhle az ünnepséget követően lapunknak úgy fogalmazott, hogy szeretné, ha „sikerülne hidat verni a múlt és a jövő közé, vagyis azt az óriási hagyományt, ami a Petőfi Irodalmi Múzeumban összegyűlt, a digitalizáció korában a jövő számára is hatékonyan megőrizni.”

Szerettünk volna kérdést feltenni Balog Zoltánnak is, de a miniszter azt mondta, minden érdemlegeset elmondott beszédében, stábja pedig sietette, mert negyed órával így is túllépte a napi műsortervébe a programra szánt időt. Prőhle Gergelynek viszont feltettük a kérdést, nem megkérdőjelezve alkalmasságát, vajon mutatja-e más fénytörésben kinevezését az a tény, hogy a politika világából érkezett. „Soha nem volt politikai szerepvállalásom, nem voltam párttag sem. Államigazgatási ember voltam, de annak a kulturális főigazgatósághoz semmi köze ebben az értelemben” – nyilatkozta a Népszavának. A beiktatási ünnepség egyébként nem volt mentes ártalmatlan politikai élcelődésektől sem. Balog miniszter egy mondatban úgy fogalmazott, hogy a múzeumok sikerességéért nem pusztán a legjobb szabályzó, meg legjobb finanszírozó rendszer felel. Ezen a ponton mosolyogva azt mondta: „nem állítom, hogy a legjobb szabályzó és finanszírozó rendszer van, félreértés ne essék.” A közönség nevetett, csakúgy, mint amikor Prőhle az „államigazgatás szertelenségét” említette.

A Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatójára sok feladat vár. Beiktatására Érdi Tamás zongoraművészt hívta, aki többek között Bartók Allegro Barbaróját játszotta. Nem véletlen a komolyzene melletti voks, ugyanis Prőhle Gergely zenei előképzettséggel rendelkezik, maga is kiválóan zongorázik, s terveiben van még több zenét transzportálni a Károlyi-palota falai közé. Az adás-átvétel problémamentes lebonyolítása mellett tovább kell vinni az elődje által erre az évre megtervezett programrendet, de feladata a Petőfihez csatolt Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a szintén a múzeumhoz tartozó Digitális Irodalmi Akadémia megújítása is.

Az idei évben Arany János születésének kétszázadik, Szabó Magda világra jöttének századik évfordulóját ünnepeljük, az évfordulókhoz kapcsolódva tematikus kiállítások nyílnak 2017-ben. Az Arany János-emlékévet E. Csorba Csilla szervezi, eképpen a leköszönő vezető egy ideig még mindenképpen aktívan részt vesz az intézet működésében.