Vendée Globe - Fa Nándor túl van a verseny háromnegyedén

Fa Nándor pénteken túljutott az elméleti versenytáv 75 százalékán a Vendée Globe földkerülő vitorlásversenyen. A magyar versenyző honlapjának bejegyzése szerint a Dél-Atlanti-óceánon halad, immáron "hazafelé". Amint azt Fa Nándor írta, a Horn-fok hétfői megkerülése óta új erőre kapott, és szeretné tisztességgel befejezni a versenyt magyar tervezésű és építésű hajójával, a Spirit of Hungaryval.

Fa Nándor és a mezőny 67 napja rajtolt el az egyszemélyes, megállás és kikötés nélküli versenyen, melyen jelenleg a nyolcadik helyen halad, hátránya 4162 tengeri mérföld az első francia Armel Le Cleach-hoz képest. Az éllovas vitorlázó hamarosan a Kanári-szigetekhez ér, így őt már csak 1800 tengeri mérföld (a versenytáv hat százaléka) választja el a céltól, így várhatóan megdől a 78 napos versenycsúcs.

A mezőnyt - amelynek utolsó tagja is elhagyta Új-Zéland partjait - eredetileg 29 hajó alkotta, de már csak 18 van versenyben.
Fa Nándor a harmadik Vendée Globe-ján versenyez, a feladat egyedül egy 60 lábas (18 méter) hajóval, kikötés és külső segítség nélkül körbehajózni a Földet. Az 1992/93-as menet során a legjobb nem franciaként ötödik helyen ért célba 128 nap után. A rekordot a francia Francois Gabart tartja, aki a legutóbbi, 2012/13-as kiírást 78 nap 2 óra 16 perces idővel nyerte meg.

Szerző

Ab: alkotmányellenes a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény

Publikálás dátuma
2017.01.13. 13:17
Fotó: Népszava
Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki nyilvános határozathirdetésén, összhangban Áder János köztársasági elnök indítványával.

Az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés által megszavazott, de ki nem hirdetett törvényt, mely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az Ab döntése nyomán a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia.

A parlamentben 2016. december 6-án megszavazott közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt az államfő nem írta alá és nem hirdette ki, hanem előzetes alkotmányossági kontrollt, alaptörvény-ellenesség és közjogi érvénytelenség megállapítását kérve az Ab-hez fordult. A közigazgatási bíráskodás a büntető és polgári bíráskodás mellett az igazságszolgáltatás harmadik nagy ága. A közigazgatási perekben az állampolgárok a különféle államigazgatási - például adóhatósági vagy önkormányzati - határozatok törvényességi felülvizsgálatát kérhetik a bíróságtól. Az ilyen eljárások rendjét jelenleg a polgári perrendtartás egyik fejezete szabályozza.

Az Ab határozatában rögzítette: a jogalkotó célja az első magyar közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása volt, mely áttekinthető rendben egy önálló törvénybe foglalja a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat, az európai jogi kultúrának megfelelően elválasztva azokat a polgári eljárásoktól. Az Ab kiemelte, hogy jelen ügyben az indítvány keretei között maradva kizárólag a kódex közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálta.

Az Ab-határozat indoklása felidézi: a köztársasági elnök indítványában többek között kitért arra, hogy a kifogásolt törvény formailag ugyan nem módosítja a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos - csak kétharmados többséggel módosítható - törvénynek (Bszi) a bíróságokat felsoroló részét, valójában, tartalmilag azonban kiegészíti azt egy új bírósággal, amikor arról rendelkezik, hogy közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék jár el. Ilyen szabályozás pedig az Ab szerint is csak minősített többséggel fogadható el.

A határozat szerint nem annak van közjogi jelentősége, hogy az új elnevezés alatt már létező és a bírósági törvényben szabályozott bíróság jár el, hanem annak, hogy az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott törvény nem hozhat létre új, a bíróságok szervezetéről szóló törvényben adott szakaszában nem szereplő bíróságot. Az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott törvény nem a Fővárosi Törvényszék elnevezését változtatja meg, hanem egy, a bírósági törvényben adott szakaszában nem nevesített és nem is szabályozott bíróság, a közigazgatási felsőbíróság eljárására jogosítja fel a Fővárosi Törvényszéket.

A köztársasági elnök indítványa hasonló érveléssel kérte az alkotmányellenesség megállapítását azért is, mert a vizsgált feles törvény a médiahatóság, illetve a választási bizottságok döntéseivel szembeni jogorvoslatok elbírálására a kétharmados médiatörvényben, illetve választási eljárásról szóló törvényben kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel felruházott bíróságok helyett közigazgatási felsőbíróságként másik eljáró bíróságot, a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki.

Az Ab az alkotmányellenesség megállapítása kapcsán kifejtette: a közigazgatási perrendtartásról szóló, egyszerű többséggel elfogadott törvény vizsgált bekezdései tartalmilag sarkalatos törvényi rendelkezések módosítására irányultak, annak pedig a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna megtörténnie.
Az Országgyűlésben 2016. december 6-án megtartott zárószavazáson egyébként 115 igen, 36 nem és 21 tartózkodás mellett szavazták meg a törvényjavaslatot, tehát a jelen lévő képviselők kétharmada támogatta. De miután a szavazás az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányuló általános eljárási rendben zajlott, a közjogi érvénytelenség megállapítható az Ab szerint.

Az ügy előadóbírája Sulyok Tamás, az Ab elnöke volt. A novemberi alkotmánybíró-választás nyomán december 1-jétől ismét teljes létszámmal működő testület 15 tagja közül egyedül Dienes Oehm Egon alkotmánybíró fogalmazott meg különvéleményt. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható.

Az Országgyűlés által megszavazott, de az államfő által ki nem hirdetett törvényt, mely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az Ab döntése nyomán a törvényhozásnak az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia.

Szerző
Frissítve: 2017.01.13. 13:54

Soros népszerűségét kutatta a Századvég - Tippeljen!

A kormányközeli szellemi műhelyként számon tartott Századvég Politikai Iskola Alapítvány és Századvég Gazdaságkutató Zrt. az MTI segítségével tudatja Magyarország polgáraival, hogy a Soros György amerikai üzletember és a szervezetei által képviselt aktivista, beavatkozó politika is kifejezetten népszerűtlen Magyarországon.

A december 10-15. között ezer ember megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint a válaszadók 61 százalékának negatív a véleménye az üzletemberről, míg 14 százalék kedveli.  A felmérés szerint Soros György megítélését erősen befolyásolja a politikai identitás: a jobboldaliak 81 százaléka kedvezőtlen véleményt formált róla, a középen állók 55 százaléka szintén negatívan reagált, a baloldaliak 41 százaléka viszont kedveli. A pártpreferencia szerinti bontás arról árulkodik, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt szavazótáborát leszámítva minden politikai táborban többségben vannak azok, akik között népszerűtlen Soros György. 

A kutatásból kiderül, hogy a magyarok szinte egyöntetűen - a válaszadók 88 százaléka - elutasítják az úgynevezett "soft-power" politika gyakorlatát, azaz, ha külföldi politikai vagy gazdasági erők civil szervezeteken keresztül gyakorolnak nyomást egy ország kormányára, belpolitikájára. Ezzel kapcsolatban egységes a magyar lakosság véleménye, mind a bal-, mind a jobboldalon, illetve az összes párt táborában többségben vannak azok, akik rossz szemmel nézik ezt a tevékenységet, és a megkérdezettek mindössze kilenc százaléka ért egyet vele. A felmérésben arra jutottak, hogy az üzletember negatív megítélése visszavezethető az illegális bevándorlás nyílt támogatására, ugyanis - ahogy azt számos korábbi közvélemény-kutatás igazolta - a magyarok jelentős többsége aggodalommal figyeli a bevándorlás folyamatát és a növekvő terrorfenyegetettséget Európában.

Más: 

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány és Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2016 júniusáig a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta összesen 12 milliárd forint értékű közbeszerzésen lett nyertes egyedül vagy konzorcium tagjaként. Az összeg nagy részét az MNB, a Miniszterelnökség, és az NFM milliárdos megbízásai teszik ki ( forrás: Átlátszó

Szerző